13/1999. (IV.28.)
KHVM-FVM együttes rendelet
az állatszállításról
Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998.
évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Átv.) 49.§-a (4) bekezdésének d) pontjában
kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeljük el:
A rendelet hatálya
1.§ (1) A rendelet hatálya a gerinces állatok
(pl. a háziasított egypatás állatok, a háziasított szarvasmarha, juh, kecske,
sertés, baromfi, házinyúl, macska, kutya, egyéb emlősök, madarak és halak)
szállítására és fuvarozására (a továbbiakban együtt: szállítás) terjed
ki.
(2) E rendelet alkalmazásában szállításnak minősül,
ha az állattartó az állat továbbítását maga végzi.
(3) Abban az esetben, ha az állatszállítás országhatáron
túlra vagy országhatáron túlról történik, e rendelet rendelkezéseit csak
annyiban lehet alkalmazni, amennyiben nemzetközi szerződés eltérően nem
rendelkezik.
2.§ E rendelet előírásait nem kell alkalmazni:
a) a nem kereskedelmi célú szállításra, ideértve
a kedvtelésből tartott állatok szállítását, vagy
b) ha a szállítás az 50 km-t nem haladja meg,
vagy
c) az állattartó által saját állatszállító járművel
vándoroltatás céljából történő szállítására.
Az állatszállítás és ellenőrzés általános szabályai
3.§ (1) Az 1.§ (1) bekezdésben felsorolt állatok
abban az esetben szállíthatók, ha fizikai és egészségi állapotuk alapján
a tervezett szállításra alkalmasak, és a szállítás közbeni, valamint a
rendeltetési helyen történő ellátásukról az állattartó vagy megbízottja
gondoskodott. A szállításra való alkalmasságot állatorvos igazolja.
(2) Azokat az állatokat, amelyek a szállítás során
megbetegednek vagy megsérülnek, el kell különíteni, mielőbb elsősegélyben,
illetve állatorvosi ellátásban kell részesíteni, vagy szükség esetén kényszervágást
kell végezni.
4.§ (1) Szállítani csak olyan okmánnyal szabad,
amelyből a hatósági állatorvos az állatok eredetét és tulajdonosát, a kiindulási
és rendeltetési helyet, valamint az indulás pontos idejét ellenőrizheti.
(2) A szállítónak a hatósági állatorvos részére
- a szállítás megkezdése előtt - írásban nyilatkoznia kell arról, hogy
a) az érvényes állategészségügyi előírásokat
betartja,
b) nem szállít, vagy szállíttat állatokat oly
módon, amely az állatoknak sérülést vagy indokolatlan szenvedést okozhatna,
c) olyan szállítóeszközt használ, amely megfelel
a vonatkozó előírásoknak.
(3) A fuvaroztatónak az állatok fuvarozásával
olyan gazdálkodó szervezetet,(*) illetőleg az állatok kísérésével olyan
személyt kell megbíznia, aki megfelelő szakmai hozzáértéssel és gyakorlati
tapasztalattal rendelkezik a szállított állatokkal való bánás, valamint
ellátás területén.
(*) Lásd a Ptk. 685.§-ának c) pontját.
5.§ (1) A szállítás megkezdése előtt a szállítónak,
a fuvarozónak nemzetközi szállításnál minden esetben, belföldön a nyolc
órát meghaladó állatszállításnál e rendelet melléklete szerinti útitervet
kell készíteni, amelyet a hatósági állatorvos által kiállított állategészségügyi
igazoláshoz mellékelni kell.
Az 5.§ (1) bekezdése a Magyar Közlöny 1999.
évi 52. számával helyesbített szöveg.
(2) Az útitervre rá kell vezetni az állatok etetésének,
itatásának, pihentetésének idejét és helyét.
(3) A hatósági állatorvos az ellenőrzési ponton
vagy az állategészségügyi határállomáson az állatokat megvizsgálja, és
engedélyezi az út folytatását, amelynek igazolásául az útitervet kézjegyével
és pecsétjével látja el.
(4) A szállítónak, a fuvarozónak az útiterv másolatát
egy évig meg kell őriznie, és az illetékes megyei (fővárosi) állategészségügyi
és élelmiszer-ellenőrző állomás (a továbbiakban: állategészségügyi állomás)
kérésére ellenőrzésre be kell mutatnia.
6.§ (1) Ha a szállítóeszköz az állatok menet közbeni
etetésére és itatására alkalmas, abban az esetben a szállítás időtartamára
a szállított állatok fajának megfelelő mennyiségű és minőségű ivóvizet
(a továbbiakban: itatóvíz), valamint takarmányt kell biztosítania. Ez vonatkozik
arra az esetre is, ha az útiterv megváltozik, vagy a szállítás a szállítón,
a fuvarozón kívülálló okok miatt megszakad.
(2) A hatósági állatorvos a megállóhelyeken az
állatokat ellenőrizheti, és meggyőződhet arról, hogy az állatok alkalmasak-e
az út folytatására.
(3) A hatósági állatorvos az állatszállítmányt
a szállítás során csak akkor tarthatja vissza, ha az az állatok egészsége
vagy állatvédelmi szempontból szükséges. Amennyiben az állatszállítmányt
két óránál hosszabb ideig kell visszatartani a külön jogszabályban (*)
foglaltak szerint kell eljárni.
7.§ A hatósági állatorvos ellenőrzi:
a) a szállítóeszközöket és az állatokat a kiindulási
helyeken, az állatpiacokon, a megállóhelyeken és az átrakodóhelyeken,
b) a szállítóeszközöket és az állatokat a rendeltetési
helyre érkezéskor,
c) a kísérő okmányok adatait.
A ló, a szamár, az öszvér, a szarvasmarha, a bivaly,
a juh, a kecske és a sertés szállítására vonatkozó előírások
8.§ (1) A szállítóeszköznek alkalmasnak kell lennie
arra, hogy az állatokat megvédje az időjárás kedvezőtlen és szélsőséges
hatásaitól, ne okozzon sérülést, továbbá könnyen tisztítható és szökésbiztos
legyen. A légcserének és a rendelkezésre álló légtérnek összhangban kell
állnia a szállítás felvételeivel és a szállított állatok fajával és testtömegével.
(2) A szállítóeszköznek lehetővé kell tennie az
állatok ellenőrzését, ellátását, azok megszemlélését továbbá azt, hogy
azokban az állatokat a légcsere akadályozása nélkül el lehessen helyezni.
A szállítóeszköz padozatának a szállítás és a kezelés során vízszintes
helyzetben kell lennie, valamint az állatokat óvni kell az erősebb rázkódástól
vagy ütődéstől. A szállítóeszközt olyan jelzéssel kell ellátni, amely utal
arra, hogy abban élő állatokat szállítanak, valamint jelezni kell az állatok
elhelyezkedését.
(3) Az állatokat kizárólag alaposan megtisztított
és fertőtlenített szállítóeszközbe lehet berakni.
(4) A szállítóeszköz rakfelületének szilárdnak
és csúszásmentesnek kell lennie, onnan állat vagy hulladék nem eshet, illetőleg
nem szóródhat ki. A padozatot a bélsár és vizelet megkötésére megfelelő
alomanyaggal kell borítani, kivéve ha ezt más hatékony módon oldják meg,
vagy a trágyát rendszeresen eltávolítják.
9.§ (1) A lovak, a betöretlen csikók és az önálló
bokszban elhelyezett egypatások csak egyszintes szállítóeszközben, kötőfékkel
szállíthatók.
(2) A kötélnek vagy egyéb megkötésre használt
eszköznek elég erősnek és elég hosszúnak kell lennie ahhoz, hogy a szállítás
során ne szakadjon el, továbbá, hogy az állatok lefeküdhessenek, enni és
inni tudjanak, valamint elkerülhető legyen a fulladás vagy sérülés. Az
állatokat tilos a szarvuknál vagy orrkariánál fogva megkötni.
(3) Tenyészló és versenyló kizárólag menetirány
szerint fejjel előre köthető meg.
10.§ (1) A szállítás megkezdése előtt az állatokat
fajuk szerint el kell különíteni. A szállítóeszközön a különböző életkorú
állatokat elkülönítve kell tartani, kivéve, ha anyaállatot szállítanak
együtt szopós utódával.
(2) A nem ivartalanított hím állatokat a nőstény
állatoktól, a felnőtt tenyészkanokat egymástól, továbbá a méneket egymástól
elkülönítve kell szállítani, kivéve, ha az állatokat együtt nevelték fel,
vagy azok egymáshoz szokta.
(3) Az állatok egészségére káros anyagok az állatokkal
együtt nem szállíthatók.
11.§ Az állatok be- és kirakodására megfelelő
felszerelést kell használni (pl. hidak, rámpák, le- és feljárók) és ügyelni
kell az elcsúszás megelőzésére, valamint az oldalirányú védelemre. A rakodás
és szállítás alatt tilos az állatokat gépi módon felfüggeszteni, valamint
fejüknél, szarvuknál, lábuknál, farkuknál vagy gyapjas bőrüknél fogva felemelni
vagy húzni.
12.§ (1) Az állatok ellátásához kísérő szükséges,
kivéve, ha
a) az állatokat biztonságos, megfelelő légcseréjű
konténerben szállítják, és a tervezett szállítás idejének kétszeresére
elegendő itatóvíz és takarmány olyan tartályban van, amelyet az állatok
nem dönthetnek fel;
b) a fuvarozó látja el a kísérő feladatait;
c) a feladó az útitervben megjelölt megállóhelyenként
egy személyt biztosít az állatok ellátására.
(2) A kísérő, illetve a feladó által megbízott
személy köteles gondoskodni az állatok etetéséről és itatásáról.
(3) A tejelő tehenet 12-15 órás időközönként fejni
kell, melyhez megfelelő eszközöket és világítást kell biztosítani.
13.§ Az állatszállítás egyéb követelményeit külön
jogszabály (*) állapítja meg.
(*) Lásd az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról
szóló 41/1997. (V.28.) FM rendeletet.
A vasúti, közúti, vízi és légi szállításra vonatkozó
egyéb követelmények
Vasúti szállítás
14.§ (1) Az állatszállító vasúti teherkocsit olyan
jól látható jelzéssel kell ellátni, amely utal arra, hogy abban élő állatokat
szállítanak.
(2) A vasúti teherkocsi belső falának fából vagy
egyéb alkalmas anyagból kell készülnie, amely teljesen sima, és szükség
szerint a megkötéshez megfelelő magasságban karikákkal vagy rudakkal ellátott.
(3) Az állatokat szállító vasúti kocsi tolatását
kíméletesen kell végezni, és tilos azt gurítani.
15.§ (1) Ha a lovakat nem önálló bokszban szállítják,
azokat úgy kell megkötni, hogy valamennyien a jármű azonos oldala felé
nézzenek, vagy egymással szemben álljanak. A csikókat, illetve a betöretlen
állatokat nem szabad megkötni.
(2) A nagytestű állatokat úgy kell berakodni,
hogy a szállító, a fuvarozó vagy a kísérő közöttük biztonságosan tudjon
közlekedni.
Közúti szállítás
16.§ (1) A szállítóeszközt az időjárás káros hatásait
megakadályozó tetővel kell ellátni.
(2) A nagytestű állatok szállítására szolgáló
szállítóeszközt az állatok megkötésére alkalmas felszereléssel kell ellátni.
(3) A szállítóeszközt - szükség esetén - az állatok
be- és kirakására alkalmas felszereléssel kell ellátni, amelynek meg kell
felelnie a 11.§-ban meghatározott feltételeknek.
Vízi szállítás
17.§ (1) Az állatokat tilos a nyílt fedélzeten
szállítani, kivéve, ha azokat konténerben vagy más egyéb módon szállítják,
amely megfelelően véd a víztől és az időjárás hatásaitól.
(2) Az állatokat meg kell kötni, vagy ketrecben,
illetve konténerben kell elhelyezni. Minden ketrechez, konténerhez vagy
járműhöz megfelelő közlekedőutat és világítás kell biztosítani.
(3) A hajón az állatok esetleges kényszervágására
alkalmas eszközt kell tartani.
(4) A behajózás előtt a szállított állatok számának
és a szállítás időtartamának függvényében megfelelő minőségű és mennyiségű
takarmányról és itatóvízről kell gondoskodni.
(5) Ha az állatokat a hajó fedélzetén közúti járműben
szállítják, a szerelvényrészt megfelelően rögzíteni kell a vízijárműhöz.
Légi szállítás
18.§ (1) Az állatokat légi úton konténerben, ketrecben
vagy rekeszben kell szállítani, amelyeket biztonságosan rögzíteni kell.
(2) A túlzottan magas vagy alacsony hőmérséklet
kialakulásának elkerülése érdekében - figyelemmel az állatok fajára - megfelelő
óvintézkedést kell tenni, el kell kerülni a légnyomás nagymértékű ingadozását,
és gondoskodni kell a megfelelő szellőztetésről.
(3) A teherszállító légi járműveken az állatok
esetleges kényszervágására alkalmas eszközt kell tartani.
A baromfi, a házimadarak és a házinyúl szállítására
vonatkozó különleges előírások
19.§ (1) A 8-19.§ előírásait értelemszerűen alkalmazni
kell a baromfi, a házimadarak és házinyúl szállítására is.
(2) Megfelelő mennyiségű takarmányt és itatóvizet
kell biztosítani, kivéve
a) ha a szállítás időtartama a be- és kirakodás
időtartama nélkül 12 óránál rövidebb,
b) az összes baromfifaj napos egyedeinek 24 óránál
rövidebb szállítása esetén, ha a szállítás a kikeléstől számított 72 órán
belül befejeződik.
A kutya és a macska szállítására vonatkozó előírások
20.§ (1) A 8-19.§ előírásait értelemszerűen alkalmazni
kell a kutya és macska szállítása esetén is.
(2) A szállított állatokat legalább 24 órás időközönként
meg kell etetni, valamint legfeljebb 12 órás időközönként meg kell itatni.
(3) Az ivarzó nőstényeket a hímektől el kell különíteni.
Az egyéb emlősök és madarak szállítására vonatkozó
előírások.
21.§ (1) A 8-19.§ előírásait értelemszerűen alkalmazni
kell az egyéb emlősök és madarak szállítására is.
(2) Kizárólag a jó egészségi állapotban levő és
szállításra alkalmas állat szállítható.
(3) Nyugtatószer kizárólag különleges esetekben,
állatorvos utasításának megfelelően alkalmazható.
22.§ (1) Az egyéb emlősöket és madarakat csak
olyan megfelelő jelzéssel ellátott járművel lehet szállítani, amely utal
arra, hogy az állat vad, ijedős vagy veszélyes. Fuvarozás esetén a feladónak
az állat etetéséről, itatásáról és - ha szükséges - különleges ellátásáról
egyértelmű írásbeli utasításban kell rendelkeznie.
(2) A vadon élő állatok szállításának előkészítéséről,
szállításáról és ellátásáról külön jogszabály (*) rendelkezik.
(*) A Washingtonban, 1973. március 3. napján
elfogadott, a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi
kereskedelméről szóló egyezmény kihirdetéséről rendelkező 1986. évi 15.
törvényerejű rendelet.
(3) Az állatok számára a szállítás megkezdése
előtt az alkalmazkodáshoz, valamint a berakodáshoz megfelelő időt kell
biztosítani, és szükség esetén az állatokat fokozatosan kell behajtani
a vasúti kocsiba.
(4) Különböző fajú állatokat tilos egy konténerben
szállítani, továbbá tilos olyan, egy fajhoz tartozó állatokat egy konténerben
szállítani, amelyek egymással szemben ellenségesen viselkedhetnek.
(5) Szarvasfélék nem szállíthatók közvetlenül
az agancsuk váltását követő időszakban.
(6) A madarakat félhomályban kell tartani.
A hidegvérű és az egyéb gerinces állatok, valamint
a halak szállítására vonatkozó előírások
23.§ A hidegvérű és az egyéb gerinces állatok,
valamint halak fajuknak megfelelő konténerben szállíthatók, figyelemmel
a megfelelő hely, szellőzés, hőmérséklet, valamint víz- és oxigén-utánpótlás
biztosítására, valamint a biztonsági követelményekre.
Férőhelyszükséglet
24.§ (1) A szállított állatok férőhelyszükségletét
külön jogszabály (*) határozza meg, amelyet a (2)-(8) bekezdésben foglalt
eltérésekkel kell alkalmazni.
(*) Lásd az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról
szóló 41/1997. (V.28.) FM rendelet 1. számú mellékletének 11. függelékét.
(2) A hosszú szállítás alatt a lovaknak és a csikóknak
lehetőséget kell biztosítani a lefekvéshez. A felnőtt lovak és pónik esetében
az előírt férőhelyszükséglettől legfeljebb 10%-kal, a fiatal lovak és csikók
esetében legfeljebb 20%-kal lehet eltérni, figyelemmel a lovak testtömegére
és méretére, valamint fizikai erőnlétükre, az időjárási viszonyokra és
a feltételezett szállítási időtartamra is.
(3) A vemhes állatok részére az előírt férőhelyszükségletnél
20%-kal nagyobb területet kell biztosítani.
(4) A juhok és kecskék szállítására meghatározott
férőhelyszükséglet a fajta, a testméret, az erőnléti állapot, a gyapjú
hossza, valamint az időjárási tényezők és a szállítás időtartama függvényében
20%-kal eltérhet.
(5) A fajtától, a mérettől és az erőnléti állapottól
függően a megadott legkisebb férőhelyszükséglet 20%-kal növelhető.
(6) Az éghajlatot, a szállítás időtartamát és
az érkezés időpontját figyelembe kell venni a rakodási sűrűség kiszámításánál.
(7) A baromfi konténeres szállítása során előírt
férőhelyszükségletre megadott adatok változhatnak nemcsak az állatok testtömegének
és méretének, hanem fizikai erőnlétük, az időjárási tényezők és a feltételezett
szállítási időtartam függvényében.
Etetési és itatási időköz, a szállítás tartalma és
a pihenőidőszak
25.§ (1) A rendelet hatálya alá tartozó állatszállítás
esetén a megállóhelyen történő ellátás nélkül a szállítás időtartama csak
abban az esetben haladhatja meg a 8 órát, ha a szállító jármű megfelel
a következő feltételeknek:
a) megfelelően almozott;
b) elegendő mennyiségű takarmány áll rendelkezésre,
figyelembe véve a szállított állatok számát és a szállítás időtartamát;
c) az állatok közvetlenül megközelíthetők;
d) a szellőzés megfelelő, és az a külső és belső
hőmérséklet, valamint a légállapot függvényében változtatható;
e) mozgatható részekkel rekeszekre osztható;
f) a megállóhelyen történő vízcsatlakozáshoz
megfelelő felszereléssel látták el;
g) sertések szállítása esetén az itatásukhoz
szükséges vizet is szállít.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelő
járművel szállított állatok esetén az itatási és etetési időközöket, a
szállítás időtartamát és a pihenőidőszakok hosszát a következők szerint
kell meghatározni:
a) szopós borjú, bárány, gida, csikó és malac
szállítása esetében 9 óra szállítás után legalább egy óra pihenőt kell
tartani, amelynek elegendőnek kell lennie az állatok itatására, és szükség
esetén etetésükre; a pihenő után további 9 órán át tarthat a szállítás;
b) a sertéseket legfeljebb 24 óráig lehet szállítani;
a szállítás ideje alatt az ivóvízhez folyamatosan hozzá kell férniük;
c) egypatások legfeljebb 24 óráig szállíthatók;
a szállítás alatt folyadékot kell adni részükre, és szükség esetén 8 óránkén
takarmányt;
d) minden egyéb állatfaj szállítása esetén, 14
órás szállítást követően legalább 1 óra pihenőidő szükséges, amelynek elegendőnek
kell lennie az állatok itatására, és szükség esetén etetésükre; az állatok
a pihenő után további 14 órán át szállíthatók.
(3) A (2) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott
szállítási idő után az állatokat ki kell rakni, meg kell etetni, itatni,
és 24 óra pihenőt kell számukra biztosítani.
(4) Az állatok érdekében az (1) bekezdésben meghatározott
szállítási időtartam 2 órával túlléphető, ha ez idő alatt a rendeltetési
hely elérhető.
Záró rendelkezések
26.§ (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8.
napon lép hatályba.
(2) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai
Közösségek és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben,
1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében a Megállapodást
kihirdető 1994. évi I. törvény 79.§-ával összhangban, az Európai Közösségek
következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:
a) a Tanács 91/628/EGK számú irányelve az állatok
szállítás közbeni védelméről és a 90/425/EGK számú és a 91/496/EGK számú
irányelv módosításáról;
b) a Tanács 95/29/EK irányelve a 91/628/EGK számú,
az állatok szállítás közbeni védelméről szóló irányelv módosításáról.
A 26.§ (2) bekezdésének b) pontja a Magyar
Közlöny 1999. évi 52. számával helyesbített szöveg.
Melléklet a 13/1999. (IV.28.) KHVM-FVM együttes rendelethez
A melléklet a Magyar Közlöny 1999. évi 35.
számának 2569. oldalán található.
A mellékletet az adatbázis csak kép formájában
tartalmazza.
|