8/2001. (I.26.) FVM rendelet
a termésnövelő anyagok
engedélyezéséről, tárolásáról, forgalmazásáról és felhasználásáról
A növényvédelemről szóló
2000. évi XXXV. törvény (a továbbiakban: Tv.) 65.§-a (3) bekezdésének b)
pontjában foglalt felhatalmazás alapján - az egészségügyi miniszterrel és a
környezetvédelmi miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:
Értelmező rendelkezések
1.§ A rendelet
alkalmazásában:
1. Műtrágya: a növények tápanyagellátását szolgáló, iparilag, kémiai úton
előállított termésnövelő anyag.
2. Szerves trágya: a növények tápanyagellátását, illetve a talaj
szerkezetének javítását szolgáló, növényi vagy állati eredetű szerves
anyagból iparilag ellátott termésnövelő anyag.
3. Ásványi trágya: a növények tápanyagellátását, illetve a talaj
tápanyagszolgáltató képességének javítására szolgáló, szerves, szervetlen
és ásványi eredetű anyagokból komposztálás útján előállított termésnövelő
anyag.
5. Gilisztahumusz: a növények tápanyagellátását javító, illetve a talaj
termőképességének növelését befolyásoló, gilisztaürülék komposztálása során
keletkező tulajdonságok fenntartására szolgáló, iparilag előállított
termésnövelő anyag.
7. Talajkondicionáló készítmény: a talaj fizikai, kémiai, illetve biológiai
tulajdonságaira kedvezően ható, iparilag előállított termésnövelő anyag.
8. Mikrobiológiai készítmény: az emberre fertőzőképes és a talaj
természetes mikroflóráját kedvezőtlenül befolyásoló szervezetektől mentes,
a talaj termékenységét javító mikroszervezeteket (baktériumokat, a
gombákat, algákat) tartalmazó termésnövelő anyag.
9. Növényvédő szernek nem minősülő növekedés-szabályozó készítmény: növényi
eredetű vagy szintetikusan előállított, növényi hormont tartalmazó
termésnövelő anyag.
10. Termékcsalád: termésnövelő anyagok, termesztő közegek és
növénykondicionáló szerek azonos gyártó által, azonos halmazállapotban,
azonos felhasználási céllal gyártott kombinációi.
Engedélyezési eljárás
2.§ (1) A termésnövelő
anyagok, termesztő közegek és növénykondicionáló szerek (a továbbiakban
együtt: termésnövelő anyag) forgalomba hozatalát és felhasználását a
Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban:
minisztérium) engedélyezi.
(2) A termésnövelő
anyagok termékcsaládként is engedélyezhetőek.
(3) A növényvédő szert
tartalmazó termésnövelő anyagokra a növényvédő szerek engedélyezésére
vonatkozó külön jogszabályban foglaltakat is alkalmazni kell.
3.§ (1) A termésnövelő
anyag forgalomba hozatali és felhasználási engedélye (a továbbiakban:
engedély) iránti kérelmet az 1. számú melléklet szerint, 6 példányban kell
a minisztériumhoz benyújtani.
(2) A kérelmezőnek az
engedély iránti kérelemmel együtt a 2. számú mellékletben meghatározott
vizsgálati eredményeket és adatokat kell benyújtania.
(3) Vizsgálatot a
vizsgálatokra akkreditált magyarországi laboratórium végezhet, a vonatkozó
honosított európai szabványok és a jelenleg hatályos magyar szabványok
alapján. A mikroelemek és toxikus elemek vizsgálatában alkalmazott műszerek
adott paraméterre vonatkozó kimutatási határa legfeljebb a paraméterre
vonatkozó érték 10%-a lehet.
(4) A veszélyes
hulladéknak minősülő összetevőt, illetve szennyvíziszapot tartalmazó
termésnövelő anyagnál az engedély iránti kérelemmel együtt be kell nyújtani
a veszélytelenség megállapításáról szóló határozatot is.
(5) Termékcsalád
engedélyezése esetén a 2. számú mellékletben előírt fizikai, kémiai és
mikrobiológiai minősítő vizsgálatokat, valamint a toxikus elemek és a
csírázásgátló hatás vizsgálatát valamennyi termék esetében el kell
végeztetni. A 2. számú mellékletben felsorolt további vizsgálatokat a
termékek típusától függően, a közegészségügyi és környezeti kockázatot
jelentő összetevőket a legnagyobb arányban tartalmazó termék(ek)nél kell
elvégeztetni.
(6) Az engedélyezési
eljárás során az engedélyező hatóság kiegészítő adatszolgáltatást és
további vizsgálatok elvégzését rendelheti el.
4.§ (1) A minisztérium
az engedélyezési eljárás során beszerzi a Környezetvédelmi Minisztérium (a
továbbiakban: KöM) és a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ (a
továbbiakban: OKK) szakhatósági állásfoglalását.
(2) A szakhatósági
állásfoglalást 3 hónapon belül kell elkészíteni a következők szerint:
a) a KöM szakhatósági állásfoglalása kiterjed a termésnövelő anyag
felhasználásának, tárolásának, csomagolásának környezet- és
természetvédelmi (a továbbiakban együtt: környezetvédelem) szempontjából
biztonságos megvalósítására, továbbá a hulladékká vált, illetve lejárt
szavatosságú készítmény, a maradékanyag, valamint a termésnövelő anyaggal
szennyezett csomagolóeszköz kezelésére vonatkozó környezetvédelmi
feltételekre, termékcsaládok esetében a legnagyobb környezeti kockázatot
jelentő összetevő megnevezésére,
b) az OKK szakhatósági állásfoglalása tartalmazza a készítmény tárolásának,
felhasználásának környezet-egészségügyi feltételrendszerét, valamint a
kémiai biztonságról szóló törvényben foglaltak szerint a készítmény
veszélyességi besorolását, a veszély jeleket, a kockázatra, valamint a
biztonságra utaló mondatokat, a készítmény környezet-egészségügyi
megítélését, az előkészítéshez és a felhasználáshoz előírt védőeszközöket
és az elsősegélynyújtási eljárást, termékcsaládok esetében a legnagyobb
közegészségügyi kockázatot jelentő összetevő megnevezését.
(3) A Növény- és
Talajvédelmi Központi Szolgálat (a továbbiakban: Központi Szolgálat) a
kérelem elbírálása során szakértőként jár el.
Az engedély formája és tartalma
5.§ (1) Az engedély
akkor adható meg, ha a termésnövelő anyag megfelel
a) a kérelemben megjelölt felhasználási célnak,
b) a Tv. 37.§-ának a) pontjában foglaltaknak,
c) a 3. számú mellékletben terméktípusonként meghatározott minőségi
előírásoknak.
(2) Termésnövelő
anyagként nem engedélyezhető a mezőgazdasági művelés alól kivont terület
talaja, illetve ezt tartalmazó termésnövelő anyag.
(3) Az engedélyt a
minisztérium adja ki, amelyről engedélyokiratot állít ki.
(4) Az engedélyes az
engedélyokirat eredeti példányát kapja meg, az engedélyokiratot másolatban
meg kel küldeni az engedélyezésben részt vevő szakhatóságoknak, a Központi
Szolgálatnak, továbbá a megyei (fővárosi) növény- és talajvédelmi
szolgálatoknak (a továbbiakban: Szolgálat).
(5) Az engedélynek a
következő adatokat kell tartalmaznia:
a) a termésnövelő anyag kereskedelmi nevét,
b) a termésnövelő anyag típusát,
c) a gyártó nevét, címét és statisztikai számjelét,
d) az engedélyes nevét, címét és statisztikai számjelét,
e) a készítmény teljes összetételét, a 3. számú mellékletben előírt
minőségi és mennyiségi jellemzőket,
f) a felhasználási előírást,
g) munka-egészségügyi előírásokat, a veszélyességi besorolást, a veszély
jeleket, a kockázatra (R) és biztonságra (S) utaló mondatokat, a
környezet-egészségügyi előírásokat, az alkalmazás során előírt
védőeszközöket, az elsősegélynyújtási eljárást,
h) a környezetvédelmi előírásokat,
i) a termésnövelő anyag tűzveszélyességi osztályba sorolását,
j) a tárolás, a csomagolás, az eltarthatósági jelölését,
k) az engedély érvényességi idejét (év, hó, nap),
l) a csomagolóeszközön, illetve a kísérőokmányon a 4. számú melléklet
szerint kötelezően feltüntetendő adatokat,
m) a termésnövelő anyag vámtarifaszámát hat számjegyig,
n) a lejárt szavatossági idejű termésnövelő anyag kezelésére vonatkozó
előírásokat,
o) a minisztérium által előírt egyéb előírásokat.
(6) Az engedélyes
engedélyokiratának megsemmisülése esetén a minisztériumtól kérheti az
engedély másodlatának kiadását.
Az engedély ismételt megadása
6.§ A termésnövelő anyag
forgalomba hozatalára és felhasználására vonatkozó engedély ismételt
megadását a 3.§-ban foglaltak szerint kell kérni. Az engedély ismételten
megadható, ha a készítmény megfelel az 5.§ (1) bekezdésében előírt
feltételeknek.
Az engedély módosítása, szüneteltetése
7.§ (1) Az engedély
módosítását az engedélyes kérheti. A módosítási kérelemhez csatolni kell
azokat az adatokat, mellékleteket és mintákat, amelyek megalapozzák az
engedély módosítását. A kérelmet a minisztérium a szakhatóságok bevonásával
bírálja el.
(2) A módosítást a
minisztérium a szakhatósági állásfoglalások beszerzése nélkül kiadja,
a) ha a módosítás iránti kérelem az 5.§ (5) bekezdésének a), c) és d)
pontjára vonatkozik,
b) termékcsalád bővítése esetén, ha az új összetételű termék legnagyobb
közegészségügyi és környezeti kockázatot jelentő összetevőjének
koncentrációja kisebb a termékcsaládban engedélyezett legmagasabb értéknél,
és nem tartalmaz új alapanyagot.
(3) A minisztérium és az
engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságok hivatalból
kezdeményezhetik az engedély módosítását a tudományos eredmények vagy az
igazolt gyakorlati tapasztalatok alapján.
(4) Az engedélyt az
engedélyes kérelmére vagy hivatalból lehet szüneteltetni. A minisztérium
hivatalból rendeli el az engedély szüneteltetését
a) az engedélyesnek a termésnövelő anyag forgalomba hozatalához való
jogosultságával kapcsolatos per esetén, annak jogerős befejezéséig, illetve
megszűnéséig,
b) a termékállandóság vizsgálatakor és a forgalmazás ellenőrzésekor
megállapított hiányosságok, minőségi kifogások esetén azok megszüntetéséig,
de legfeljebb 12 hónapig.
(5) Az engedély
módosítása, illetve szüneteltetése az engedély érvényességi idejét nem
hosszabbítja meg.
Az engedélyezéshez benyújtott iratok kezelése
8.§ Az engedély iránti
kérelemben foglalt adatok, a kérelemmel együtt benyújtott vizsgálati
eredmények és adatok kezelésére a személyes adatok védelméről és a
közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló külön jogszabály, valamint a Tv.
22.§-ának rendelkezései irányadóak.,
A termésnövelő anyagok tárolása
9.§ (1) A tárolás során
meg kell akadályozni a termésnövelő anyag hatóanyag tartalmának
csökkenését, fizikai és kémiai tulajdonságainak romlását, és meg kell
tartani a környezetvédelmi előírásokat.
(2) Termésnövelő anyag
raktározására szolgáló tároló kizárólag olyan helyen létesíthető, ahol a
talajvíz az év egetlen szakában sem emelkedik a tárlószint fölé, és a
csapadékvíz elvezetése biztosított oly módon, hogy a tárolt készítménnyel
ne érintkezzen.
(3) Szilárd műtrágya
kizárólag olyan fedett, szilárd aljzatburkolatú helyen tárolható, ami
védett az ár- és belvíz veszélyeztetettségétől, ahol biztosított, hogy a
tárolt anyag nem okoz sem közvetlen, sem közvetett bevezetést a felszín
alatti vízbe, valamint a kiszóródott anyagok összegyűjtése megoldható.
(4) Különböző hatóanyag
tartalmú ömlesztett műtrágyákat egy tároló térben elkülönítetten kell
elhelyezni, beazonosítható módon, jelzőtáblán, nem vízoldható feliraton
feltüntetve az adott helyen tárolt ömlesztett műtárgya nevét, kémiai
képletét, gyártóját és az elhelyezés dátumát.
(5) Folyékony műtrágya
kizárólag olyan csurgás- és csepegésmentes zárt tartályban tárolható,
amelyben a tartály anyaga és a műtrágya között nincs kémiai kölcsönhatás. A
tartálynak a túltöltés megakadályozását biztosító műszaki felszereltséggel
kell rendelkeznie. Hőtágulás lehetősége miatt a tartályok teletöltése
tilos. A tartályon nem vízoldható feliraton fel kell tüntetni a tárgyában
tárolt folyékony műtrágya nevét, kémiai képletét, összetételét, gyártóját
és a betöltés dátumát.
(6) A felszín alatti
vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról szóló
jogszabályban meghatározott kockázatos anyagot tartalmazó termésnövelő
anyag tárolása során be kell tartani a jogszabályban előírt
környezetvédelmi követelményeket.
(7) A termésnövelő
anyagok tárolására szolgáló létesítmények kialakítására és
engedélyeztetésére a külön jogszabályokban foglalt rendelkezéseket kell
alkalmazni.
A termésnövelő anyagok csomagolása és forgalmazása
10.§ (1) A termésnövelő
anyag csomagolóeszközének meg kell akadályozni a tartalom kiszóródását,
kiszivárgását, illetve kiömlését. A csomagolóeszköznek és a záróelemeknek
sérülés nélkül meg kell felelnie a megfelelő anyagmozgatás és bármilyen
más, a felhasználás során történő rendeltetésszerű igénybevétel
követelményeinek.
(2) A termésnövelő anyag
csomagolóeszköze külső megjelenésének olyannak kell lennie, hogy más
anyaggal (gyógyszer, élelmiszer, háztartási vegyi anyag) a termésnövelő
anyagot ne lehessen összetéveszteni.
(3) A csomagolásra
előírtakat kell alkalmazni az eredeti csomagolóeszköz megsérülése és a
termék átcsomagolása esetén. Az átcsomagolt, valamint a kis egységbe
kiszerelt termésnövelő anyag felhasználhatósági ideje az átcsomagolás,
illetve a kiszerelés következtében nem térhet el a termék eredeti
felhasználhatósági idejétől.
(4) Az engedélyezett
termésnövelő anyag csomagolóeszközén, valamint a 100 kg nettó tömeget
meghaladó áru és az ömlesztett áru kísérő okmányán a 4. számú mellékletben
felsorolt adatokat kell magyar nyelven feltüntetni. A kötelezően
feltüntetett valamennyi adatot egyértelműen el kell különíteni a
csomagolóeszközön, címkén és a kísérő okmányon feltüntetett minden egyéb
információtól.
11.§ (1) A termésnövelő
anyagot az engedélyben megjelölt kereskedelmi névvel kell forgalomba hozni.
Az engedélyben foglalt kereskedelmi nevet védjegy vagy fantázianév nem
helyettesítheti.
(2) A magas nitrogén
tartalmú - 28 tömeg%-nál magasabb nitrogén tartalmú - ammónium nitrát
műtrágya kizárólag csomagoltan hozható kiskereskedelmi forgalomba.
(3) A Tv. 38.§-ának (2)
bekezdésében előírt bejelentési kötelezettségnek az 5. számú melléklet
szerinti nyomtatványon kell eleget tenni.
A forgalmazás és a termékállandóság ellenőrzése
12.§ (1) A termésnövelő
anyag forgalmazását az illetékes Szolgálat ellenőrzi, amelynek során
vizsgálja
a) a forgalmazott készítmény engedélyének meglétét,
b) a 4. számú mellékletben előírtak feltüntetését a címként, illetve a
kísérő okmányokon,
c) a helyszínen megállapítható minőségi kifogásokat (küllem, csomagolástechnika,
a csomagolóeszköz szennyezettsége, tárolási körülmények),
d) a gyártási és eltarthatósági időt.
(2) Az ellenőrzés során
a növényvédelmi felügyelő, illetve a talajvédelmi felügyelő a készítmény
adott tételére forgalomba hozatali korlátozást, illetve tilalmat rendelhet
el, ha a termésnövelő anyag
a) engedéllyel nem rendelkezik,
b) jelölése hiányos vagy a vonatkozó előírásoknak nem felel meg,
c) küllemi, csomagolástechnikai, tárolási szempontból minőségi kifogás alá
esik,
d) lejárt szavatossági idejű.
(3) A termékállandóság
vizsgálatához az illetékes Szolgálat a gyártónál, a kiszerelőnél, a
kereskedőnél és a felhasználónál térítésmentesen mintát vehet. A mintavétel
helyén ellenmitát kell hagyni.
(4) A Szolgálat végzi a
minta vizsgálatát, amely az engedélyben előírt értékekre terjed ki. A
minisztérium egyéb adatok ellenőrző vizsgálatát is elrendelheti.
(5) A Szolgálat
igazgatója a vizsgált tételt zárolja, ha a toxikus elem és a szerves
szennyező anyag tartalom akár egy paraméter vonatkozásában is meghaladja a
3. számú mellékletben meghatározott határértéket. A tétel tulajdonosának 3
hónapon belül igazolnia kell a zárolt tétel ártalmatlanítását, illetve a
gyártóhoz történő visszaszállítását.
(6) Az engedélyben
előírt hatóanyag tartalom csökkenése esetén a Szolgálat igazgatója a
forgalomba hozott termésnövelő anyag használati érték csökkenésének
jelölésére kötelezi a forgalmazót.
13.§ (1) Az ellenőrzés
és a vizsgálat kérelemre is lefolytatható, amelyért a külön jogszabályban
meghatározott vizsgálati díjat kell fizetni.
(2) A vizsgálati
eredmény kizárólag az átadott mintára és nem az egész tételre vonatkozik,
ha a mintát nem az ellenőrzésre kijelölt személy vette. Kereskedelmi
forgalomban lévő termék esetében a Szolgálat hivatalból további eljárást
folytat le, ha a termék eltér az engedélyben megadott jellemzőktől.
14.§ (1) Lejárt
szavatosságú készítmény a minőség ellenőrzése nélkül nem hozható forgalomba
és nem használható fel. A vizsgálatot a forgalmazónak, illetve a
felhasználónak kell elvégeztetnie. Amennyiben a minőség-ellenőrzési
vizsgálatok eredményei alapján a készítmény eredeti rendeltetése
megfelelően nem használható fel, a készítményt hulladéknak kell tekinteni.
(2) Az
azonosíthatatlanná vált termék kezelésére a veszélyes hulladékra vonatkozó
jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.
A termésnövelő anyagok felhasználása
15.§ (1) Termésnövelő
anyag kizárólag az engedélyben foglalt feltételek szerint használható fel.
(2) Termésnövelő anyag
ivóvízbázis védőterületén való felhasználásakor a vízbázisok, valamint az
ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló külön
jogszabályban előírt korlátozásokat is figyelembe kell venni.
(3) A termésnövelő
anyagok légi úton történő kijuttatására a növényvédelmi tevékenységről
szóló jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.
(4) Nitrogén tartalmú
termésnövelő anyag felhasználása során be kell tartani a külön
jogszabályban előírt követelményeket.
(5) A termésnövelő
anyagokat csak olyan módon és mennyiségben lehet felhasználni, hogy a
talajok külön jogszabály szerinti kockázatos anyagtartalma ne haladja meg a
tartós használat esetén sem a felszín alatti víz és a földtani közeg
minőségi védelméhez szükséges határértékekről szóló 10/2000. (VI.2.)
KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendeletben meghatározott "B"
szennyezettségi határértéket, valamint a felszín alatti vizek állapota a
termésnövelő anyagok felhasználása következtében ne romoljon.
Kísérleti felhasználás
16.§ (1) Termésnövelő
anyag kísérleti felhasználása iránti kérelmet a 6. számú melléklet szerint
a minisztériumhoz kell benyújtani.
(2) Engedélyezési célból
termésnövelő anyaggal kísérletet kizárólag szakirányú felsőfokú
végzettséggel rendelkező személy végezhet.
(3) A kísérleti terület
méretét a kérelem elbírálása során a minisztérium határozza meg.
(4) A kísérletet a
Szolgálat ellenőrzi.
Záró rendelkezések
17.§ Ez a rendelet 2001.
február 1-jén lép hatályba.
18.§ Ez a rendelet a
Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között
társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt
Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I.
törvény 3.§-ával összhangban részben összeegyeztethető szabályozást
tartalmaz a következő közösségi jogszabályokkal:
- a Tanács 76/116/EGK irányelve a tagállamok műtrágyákra vonatkozó
jogszabályainak közelítéséről,
- a Tanács 80/876/EHK irányelve a magas nitrogén tartalmú, egyszerű
ammónium nitrát műtrágyákra vonatkozó tagállami jogszabályok
megközelítéséről,
- a Tanács 87/94/EGK irányelve a tagállamok magas nitrogén tartalmú,
egyszerű ammónium nitrát műtrágyák különböző tulajdonságait vizsgáló
eljárásaira vonatkozó jogszabályok közelítéséről.
1. számú melléklet a 8/2001. (I.26.) FVM rendelethez
A melléklet a Magyar
Közlöny 2001. évi 9. szám 462-464. oldalán található.
A mellékletet az adatbázis csak kép formájában tartalmazza.
2. számú melléklet a 8/2001. (I.26.) FVM rendelethez
A melléklet a Magyar
Közlöny 2001. évi 9. szám 464-470. oldalán található.
A mellékletet az adatbázis csak kép formájában tartalmazza.
3. számú melléklet a 8/2001. (I.26.) FVM rendelethez
A melléklet a Magyar
Közlöny 2001. évi 9. szám 470-520. oldalán található.
A mellékletet az adatbázis csak kép formájában tartalmazza.
4. számú melléklet a 8/2001. (I.26.) FVM rendelethez
A melléklet a Magyar
Közlöny 2001. évi 9. szám 520-521. oldalán található.
A mellékletet az adatbázis csak kép formájában tartalmazza.
5. számú melléklet a 8/2001. (I.26.) FVM rendelethez
A melléklet a Magyar
Közlöny 2001. évi 9. szám 522. oldalán található.
A mellékletet az adatbázis csak kép formájában tartalmazza.
6. számú melléklet a 8/2001. (I.26.) FVM rendelethez
|