1995. évi XCI. törvény
az állategészségügyről
Az Országgyűlés
- figyelemmel arra, hogy az állatok tartásának, az állati eredetű termékek,
az élelmiszerek, a takarmányok és az állatgyógyászati készítmények
előállításának, tárolásának, felhasználásának, valamint forgalmazásának
állategészségügyi biztonságához, az ebből eredő hazai és nemzetközi
kötelezettségeink teljesítéséhez nemzetgazdasági érdekek fűződnek;
- annak érdekében, hogy az állattartásnak, az élelmiszer, az
állatgyógyászati készítmény, a takarmány és az állati eredetű termék
előállításának járványügyi, higiéniai, valamint az állategészségügy
közegészségügyi, állatvédelmi és környezetvédelmi feltétel- és
eszközrendszere folyamatosan fejlődjön;
- abból a célból, hogy elősegítse a nemzetközi szervezetekkel való
folyamatos együttműködést, valamint a részvételt a nemzetközi szabályozási
rendszerekkel való harmonizáció feltételeinek megteremtésében, illetőleg
megfelelő jogi keretet nyújtson az állategészségügyi igazgatás és a
hatósági állatorvosi tevékenység gyakorlásához
a következő törvényt alkotja:
A kihirdetés napja:
1995. november 4.
I. Fejezet
Általános rendelkezések
A törvény hatálya
1.§ (1) A törvény
hatálya kiterjed:
a) az állat - ideértve a vadon élő állatot is - (a továbbiakban: állat)
tartásának, forgalmazásának, az állati eredetű termék előállításának,
tárolásának, felhasználásának, forgalmazásának, az élelmiszer
előállításának, tárolásának, az állati eredetű élelmiszer forgalmazásának,
a takarmány előállításának, tárolásának, forgalmazásának és
felhasználásának, a fertőzésközvetítő anyagoknak és eszközöknek járványügyi
és higiéniai szempontból történő ellenőrzésére,
b) az állat egészségi állapotának megőrzésére, vizsgálatára, gyógyítására,
c) az állatgyógyászati készítmény előállítására, forgalomba hozatalára,
forgalmazására, tárolására, felhasználására,
d) a nyilvános állategészségügyi laboratóriumi tevékenységre,
e) az állatbetegségek kórokozóival (a továbbiakban: kórokozó) folytatott
egyes tevékenységekre, valamint
f) az a)-e) pontban foglalt tevékenységek engedélyezésére és ellenőrzésére.
(2) A
Belügyminisztérium, a Honvédelmi Minisztérium, a Pénzügyminisztérium, a
Nemzetbiztonsági Hivatal szervei, valamint intézményeik tulajdonában levő,
az alaptevékenységük ellátásához szolgálati célból tartott állatokra, e
törvény járványügyi és higiéniai rendelkezéseitől a földművelésügyi
miniszter (a továbbiakban: miniszter) rendeletben eltérést állapíthat meg.
(3) Az állattenyésztésre,
valamint az élelmiszer és takarmány előállítására, tárolására,
felhasználására, forgalmazására, valamint az állategészségügyi szolgáltató
tevékenység gyakorlásának feltételeire vonatkozó külön jogszabályok
rendelkezéseit az e törvényben foglalt előírások figyelembevételével kell
alkalmazni.
Értelmező rendelkezések
2.§ E törvény
alkalmazásában
1. állategészségügy: az állattartás, -forgalmazás járványügyi, gyógyászati,
állathigiéniai, szaporodásbiológiai, takarmányhigiéniai feladatait, az élelmiszer-előállítás,
tárolás, felhasználás járványügyi, higiéniai feladatait, valamint az állati
eredetű élelmiszer-forgalmazás járványügyi és higiéniai feladatait, a
zoonózisokkal kapcsolatos feladatokat, az állatgyógyászati készítmények
előállításával, forgalomba hozatalával, forgalmazásával, tárolásával,
felhasználásával, engedélyezésével és ellenőrzésével kapcsolatos
feladatokat, valamint a felsorolt feladatok irányítását, szervezését,
eszközellátását, továbbá az e feladatokkal összefüggő kutatást, képzést is
magában foglaló tevékenység;
2. állategészségügyi szolgáltató tevékenység: az állattartóval való
megállapodás alapján, térítés ellenében végzett állatorvosi tevékenység;
3. állatforgalmazás: állat üzletszerű tevékenység keretében történő
értékesítése;
4. állatgyógyászati készítmény: minden olyan anyag, készítmény, amelyet az
élő állat élettani és kóros állapotának befolyásolására, illetőleg
vizsgálatára alkalmaznak, az állatgyógyszerek, állatgyógyászati oltó- és
kórjelző anyagok, állatgyógyászati gyógyhatású készítmények, az élettani
szükségleten felül adott nem nutritív testidegen takarmánykiegészítő
anyagok, telepspecifikus oltóanyagok, magisztrális állatgyógyászati
készítmények, állatgyógyászati segédanyagok;
5. állathigiénia: az állat tartásának, az állati eredetű élelmiszer és
állati eredetű termék előállításának, tárolásának és forgalomba hozatalának
az állatbetegségekkel összefüggő követelményrendszere;
6. állatklinika: az egyetemi képzés és kutatás célját is szolgáló
állatkórházi intézmény;
7. állatkórház: az állat állatorvosi vizsgálatát, gyógykezelését és
átmeneti ideig történő elhelyezését biztosító és szakállatorvosi
végzettséggel irányított állategészségügyi szolgáltató intézmény;
8. állatorvosi laboratórium: az állategészségügyi szolgáltató
tevékenységgel összefüggő klinikai diagnosztikai kiegészítő vizsgálatokat
végző laboratórium;
9. állatorvosi rendelő: az állat vizsgálatára, gyógykezelésére kialakított
helyiség;
10. állatorvosi tevékenység: állatorvosi oklevéllel végezhető, az állat
egészségi állapotának megállapítására irányuló vizsgálat, megelőző, illetve
gyógyító beavatkozás, az állat részére gyógyszerrendelés,
élelmiszer-higiéniai vizsgálat a szakértői, a szaktanácsadói tevékenység,
valamint az állathulla, az állati eredetű és egyéb - az állategészségügy
feladatkörébe tartozó - termék vizsgálata, ellenőrzése és a diagnosztikai
célú mintaküldés, valamint az ehhez kapcsolódó igazgatási tevékenység;
11. állati eredetű élelmiszer: az emberi táplálkozás céljára szolgáló
állat, illetve annak emberi fogyasztásra alkalmas minden ehető része,
terméke, nyersanyag, félkész vagy késztermék formájában;
12. állati eredetű melléktermék: az állat vagy terméke feldolgozása során
keletkező, további feldolgozással hasznosítható anyag;
13. állati eredetű termék: élelmiszernek nem minősülő, az élő, a levágott
vagy elhullott állatból származó hasznosítható anyag;
14. állati hulladék; az állathulla, az állati eredetű melléktermék és a
hasznosíthatatlan állati eredetű anyag;
15. állati hulladék ártalmatlanná tétele: olyan eljárás, amelynek
eredményeként az állati hulladék betegség terjesztésére alkalmatlanná
válik;
16. állati hulladék tulajdonosa: az állattartó, a vadászatot, a halászatot,
a horgászatot, az állattenyésztést, az állatszaporítást végző, a vágóhidat,
az élelmiszer-előállító, valamint az állati eredetű terméket feldolgozó,
illetőleg forgalmazó helyet üzemeltető;
17. állatszállítás: az állatok tartózkodási helyének lábon hajtással,
járművön vagy egyéb módon történő megváltoztatása;
18. állattartó: az állat tulajdonosa, illetőleg, aki az állatot vagy
állatállományt felügyeli;
19. élelmiszer-higiénia: az élelmiszer előállításának, forgalomba
hozatalának a fogyaszthatóságra való alkalmassággal összefüggő
követelményrendszere, az élelmiszer útján terjedő fertőzés és egyéb ártalom
megelőzése és elhárítása;
20. fertőzésközvetítő: fertőző állatbetegség terjesztésére alkalmas
élőlény, élő vagy élettelen anyag;
21. fertőző állatbetegség: a kórokozó által kiváltott állatbetegség;
22. gazdaság állategészségügyi laboratóriuma: az állattartó által a saját
állatállománya állategészségügyi állapotának tájékozódó jellegű felmérésére
fenntartott laboratórium, amely nem végezhet a bejelentési kötelezettség
alá tartozó állatbetegségek kórokozóival kapcsolatos tevékenységet;
23. hasznosíthatatlan állati eredetű anyag: az állat fogyasztásra és ipari
feldolgozásra alkalmatlan része;
24. hatósági állatorvosi tevékenység: jogszabállyal az állami feladatkörbe
vont állatorvosi tevékenység;
25. járványügy: fertőzésközvetítő útján vagy egyéb módon terjesztett, az
állatra, illetve az emberre veszélyes kórokozó, illetőleg az általa okozott
betegségek elleni védekezésre, azok felismerésére, felszámolására hozható
intézkedések és azok végrehajtása;
26. járványos állatbetegségek: állatról állatra vagy állományok között
gyorsan terjedő fertőző állatbetegség;
27. kényszervágás: a sérült vagy az elhullás közeli veszélyétől fenyegetett
egy-egy beteg állatnak abból a célból történő sürgős elvéreztetése, hogy az
állat ne hulljon el, illetőleg húsa a betegség súlyosbodása miatt
fogyasztásra alkalmatlanná ne váljék;
28. magánállatorvosi tevékenység: az állattartóval való megállapodás
alapján, térítés ellenében végzett, nem állami feladatkörbe tartozó - külön
törvény szerinti - állategészségügyi szolgáltató tevékenység;
29. maradékanyag: a takarmány vagy az élelmiszer termelése, kezelése,
gyártása, tárolása során felhasznált testidegen anyagok, a kártevők
irtására felhasznált, illetve az állatgyógyászati készítmények felhasználása
következtében a termékben jelenlévő kémiai anyagok, ezek biológiailag aktív
bomlástermékeinek együttes mennyisége;
30. nem nutritív testidegen takarmánykiegészítő anyag: tápláló értékkel nem
rendelkező, maradékképző anyag - a hozamfokozókat is ideértve -, az állati
testnek nem természetes alkotója, amely a takarmánykihasználás fokozására
szolgál;
31. nyilvános állategészségügyi laboratórium: az állatbetegségek
megállapítását vagy kizárását, a fertőzöttséget, illetőleg a fertőzéstől
való mentességet bizonyító kiegészítő diagnosztikai vizsgálatokat, az
állatgyógyászati készítmények vizsgálatát, az állatok egészségét károsító
kórokozókkal kapcsolatos toxikológiai és egyéb, valamint az élelmiszer- és
takarmányhigiéniai célú vizsgálatokat állatorvosi megrendelésre, illetve az
állategészségügyi hatóság döntésének megalapozására végző laboratórium;
32. parazitózis: az élősködők által más fajokban okozott egészségkárosodás;
33. szaporodásbiológia: az egészséges utódállomány létrehozásának
gyakorlata és állategészségügyi feltételei;
34. szennyezőanyag: minden olyan idegen anyag, amely a környezetből az
állattartás, a termelés, a gyártás, a tárolás vagy a szállítás során, a
takarmánnyal vagy élelmiszerrel érintkező eszközökből, berendezésekből
juthat a végtermékbe;
35. takarmányhigiénia: a takarmány előállításának, tárolásának, forgalomba
hozatalának az állatbetegségekkel és az állategészségügyi szempontból való
fogyaszthatósággal összefüggő követelményrendszere, a takarmánnyal
terjeszthető fertőzés, takarmányártalom, továbbá a termék révén az emberi
megbetegedés megelőzése és elhárítása;
36. zoonózis: az állatról emberre vagy az emberről állatra terjedő
fertőzés, betegség.
II. Fejezet
Az állat egészségvédelme
Az állattartás állategészségügyi követelményei
3.§ (1) Az állat
tartásánál meg kell tartani az állategészségügyi, a közegészségügyi, a
környezetvédelmi, valamint az állatvédelmi előírásokat; ezeket
érvényesíteni kell az állat szállítása, forgalmazása, az állati eredetű
élelmiszer és állati eredetű termék előállítása, feldolgozása, tárolása és
forgalmazása során is.
(2) Az állat etetésére
és itatására csak olyan takarmányt és itatóvizet szabad felhasználni, amely
az állat, illetőleg közvetve az ember egészségét nem veszélyezteti.
(3) Az állat szaporodási
és termelési eredményeinek növelésére vagy más célból tilos - a
jogszabályban meghatározott - hormontartalmú, -hatású vagy más olyan
anyagot felhasználni, amely az ember vagy az állat egészségére káros.
(4) Tilos az állat
sport- vagy egyéb teljesítményének - jogszabályban meghatározott -
ajzószeres vagy ezzel egyenértékű beavatkozással való fokozása.
4.§ (1) Állatklinika,
állatkórház, állatorvosi rendelő, állatorvosi laboratórium létesítéséhez és
működtetéséhez az állategészségügyi hatóság engedélye szükséges.
(2) Állatmenhely,
állatkereskedés, állatkozmetika, állatpanzió, állatkert, vadaspark,
állattemető (hullaégető) az állategészségügyi hatóság szakhatósági
hozzájárulásával létesíthető, illetve működtethető.
(3) Az állattartó hely
létesítéséhez szükséges engedély az állategészségügyi hatóság szakhatósági
hozzájárulásával adható ki.
Az állattartó, illetve az állatorvos kötelezettségei és
jogai
5.§ (1) Az állattartó
köteles
a) állatának állatorvosi ellátásáról rendszeresen gondoskodni;
b) jogszabályban meghatározott fajú és létszámú állat tartása esetén
állomány-nyilvántartást vezetni, az állat állategészségügyi felügyeletét
ellátó állatorvost, illetve a települési önkormányzat jegyzőjét az általa
tartott állatok fajáról, létszámáról, illetve az állományváltozásról, az
állatok tartási helyéről és annak változásáról folyamatosan tájékoztatni;
c) állata betegségéről vagy annak gyanújáról az állatorvost értesíteni, a
beteg, betegségre gyanús állatát megvizsgáltatni, az állatorvosnak az állat
(állomány) kezelésére és a betegség továbbvitelének megakadályozására adott
utasításait - jogszabályban meghatározott esetekben haladéktalanul -
végrehajtani;
d) állatának az állategészségügyi hatóság által járványügyi, illetve
higiéniai okból elrendelt vizsgálatát, kezelését, védőoltását,
elszállítását és leölését tűrni, a feladatot ellátó állatorvos részére
segédszemélyzetről gondoskodni, és a kárenyhítési kötelezettségének
mértékéig közreműködni;
e) az állat elhullását vagy állatorvosi közreműködés nélkül történt
kényszervágását az állatorvosnak bejelenteni, és az állatot vizsgálatra
bemutatni;
f) a jogszabályban meghatározott esetekben a levágott állatát állatorvossal
megvizsgáltatni;
g) az elhullott állata tetemének, illetőleg az állati eredetű mellékterméknek
és hasznosíthatatlan állati eredetű anyagnak az ártalmatlanná tételéről
gondoskodni;
h) az állategészségügyi hatóságot - annak felhívására - az állati hulladék
ártalmatlanná tételének jogszabályban megengedett módjáról tájékoztatni.
(2) Az (1) bekezdés c)
pontjában meghatározott kötelezettség vonatkozik
a) a vadászatra, halászatra (horgászatra), továbbá állattenyésztésre, -
szaporításra jogosult szervezet vezetőjére, illetve megbízottjára, továbbá
arra a személyre, aki
b) a tulajdonos képviseletében az állattartó telepet (üzemet) vezeti;
c) az állatot felügyeli;
d) az állatot gondozza, ápolja, takarmányozza, őrzi;
e) szállításkor az állatot kíséri.
(3) Az állatnak a
vágóhídra vagy kényszervágásra, valamint az állat, az állati eredetű termék
és az állati eredetű élelmiszer értékesítésre történő szállítása alkalmával
az állattartó köteles az eljáró állatorvost a forgalmazást befolyásoló
körülményekről, így különösen az állat egészségi állapotáról,
gyógykezeléséről, takarmányozásáról a tényleges helyzetnek megfelelően
tájékoztatni.
(4) Az (1) bekezdés c)
és e) pontjaiban előírt tájékoztatási, illetőleg bejelentési kötelezettség
vonatkozik az állatorvosi vizsgáló, gyógyító intézmény vezetőjére, valamint
minden olyan személyre, aki állatok gyógyításával, mesterséges
termékenyítéssel, embrió-átültetéssel, állatkereskedelemmel,
állatszállítással, húsvizsgálattal, a levágott, leölt vagy elhullott
állatok, illetőleg a belőlük vagy tőlük származó nyerstermékek
értékesítésével, feldolgozásával, ártalmatlanná tételével foglalkozik, vagy
ezekben közreműködik.
(5) Az állattartó
jogosult eldönteni, hogy az állategészségügyi szolgáltató tevékenységet,
mely arra jogosulttól veszi igénybe.
(6) Az állatorvos
köteles az állattartó részére az állat tartásával, takarmányozásával,
egészségi állapotával, a megteendő intézkedésekkel, ezek várható anyagi és
jogi kihatásával kapcsolatos teljes körű felvilágosítást adni.
(7) Az állatorvos
köteles elsősegélyt nyújtani és az állattartót a további állategészségügyi
szolgáltatás igénybevételének lehetőségéről, illetve kötelezettségéről
tájékoztatni. Bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegség gyanúja
esetén köteles az adott helyzetben elvárható sürgősségi ellátást nyújtani,
egyidejűleg a hatósági intézkedésre jogosultat tájékoztatni.
Járványügyi intézkedések
6.§ (1) Bejelentési
kötelezettség alá tartozó állatbetegség (a továbbiakban: bejelentendő
állatbetegség) gyanúja vagy megállapítása esetén az eljáró hatósági
állatorvos köteles jelentést tenni a kerületi főállatorvosnak,
jogszabályban meghatározott betegségekről pedig a területileg illetékes
megyei (fővárosi) állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomásnak (a
továbbiakban: állomás) is.
(2) A bejelentendő
állatbetegségeket a törvény 1. számú melléklete tartalmazza.
(3) A hazai
állatállományt súlyosan veszélyeztető és a nemzetközi kereskedelmet
akadályozó vagy emberre is veszélyes, újonnan felfedezett fertőző
állatbetegségre a miniszter - ideiglenes jelleggel - bejelentési
kötelezettséget írhat elő.
(4) Bejelentendő
állatbetegség megelőzése, megállapítása, továbbterjedésének
megakadályozása, kártételének csökkentése, felszámolása érdekében, továbbá
a betegség természetéhez és elterjedtségéhez mérten, az állategészségügyi
hatóság külön jogszabályban meghatározott esetekben az alábbi járványügyi
intézkedéseket rendelheti el:
a) elkülönítés,
b) hatósági megfigyelés,
c) forgalmi korlátozás,
d) helyi zárlat,
e) községi zárlat,
f) marhalevél kezelési tilalom,
g) védőkörzet létesítése,
h) diagnosztikai vizsgálat és ilyen célú leölés,
i) védőoltás,
j) gyógykezelés,
k) elkülönített vagy zárt vágás,
l) állatleölés (leöletés),
m) fertőzésközvetítő-anyag, -eszköz, -tárgy, -élelmiszer, -takarmány,
állathulla lefoglalása, ártalmatlanná tétele,
n) fertőtlenítés.
(5) A járványügyi
intézkedések közül egyszerre több is elrendelhető. Az elrendelő határozat -
fellebbezésre tekintet nélkül - azonnal végrehajtandó.
(6) A (4) bekezdés a)-g)
pontjaiban foglalt járványügyi intézkedésekről a települési önkormányzat
jegyzőjét, fővárosban a főjegyzőt is egyidejűleg értesíteni kell.
7.§ (1) Az
állategészségügyi szolgáltató tevékenységet folytató magánállatorvos
járványos állatbetegség gyanúja esetén köteles a járványveszély elhárítása
érdekében, az adott helyzetben tőle elvárható módon a szükséges
intézkedéseket megtenni, valamint a további intézkedésre jogosult szervet
haladéktalanul értesíteni.
(2) Bejelentendő
állatbetegség vagy gyanújának megállapításakor a magánállatorvos köteles
haladéktalanul jelentést tenni a területileg illetékes hatósági
állatorvosnak, egyidejűleg pedig a szakma szabályai szerint eljárni, és az
állattartót a szükséges utasításokkal ellátni.
(3) Járványveszély
esetén a magánállatorvos a nyilvántartásba vétele szerint illetékes megyei
állategészségügyi hatóság vezetője által közcélú munkavégzésre - díjfizetés
és költségtérítés ellenében - igénybe vehető. A magánállatorvos a közcélú
igénybevétel során közfeladatot lát el, eközben a hatósági állatorvost
megillető védelemben részesül.
(4) Az állat tartójának
egyetértésével sürgősségi ellátás keretében az állatorvos elrendelheti,
illetve jóváhagyhatja a sérült, beteg vagy nem szállítható állat
kényszervágását.
8.§ (1) A 6.§ (4)
bekezdés h)-n) pontjaiban felsorolt járványügyi intézkedések elrendelése
esetében az 1. számú mellékletben 1-25. sorszám alatt megnevezett
állatbetegségben elhullott, leölt állat, megsemmisített anyag, eszköz és
tárgy tulajdonosa - a (4) bekezdésben meghatározott kivételekkel - az
államtól kártalanításra jogosult.
(2) A miniszter és a
pénzügyminiszter a kártalanításhoz és az állati hulladék ártalmatlanná
tételéhez szükséges pénzügyi fedezetet évente a központi költségvetésben
tervezi és biztosítja.
(3) A kártalanítás
alapja az állat, az anyag, az eszköz vagy a tárgy forgalmi értéke. A
kártalanítás mértékét a 2. számú mellékletben foglaltak szerint kell
megállapítani. A kárbecslés és a kifizetés részletes szabályait külön
jogszabály tartalmazza. A kártalanítás folyósításáról az elrendelő
határozatban kell rendelkezni.
(4) Nem jár
kártalanítás:
a) az országba tilalom ellenére vagy szabálytalanul behozott állatokért,
valamint a tartásukkal kapcsolatos anyagokért, eszközökért és tárgyakért;
b) ha az állat betegségre gyanús állapotát a tulajdonos vagy megbízottja
nem jelentette, illetőleg az előírt rendszabályokat megszegte;
c) ha a tulajdonátruházással szerzett állat betegségéről, fertőzöttségéről
a tulajdonosnak az állat megszerzésekor tudomása volt;
d) ha a járványügyi intézkedésre az állattartó egyéb felróható magatartása
miatt került sor;
e) a vadon élő állatokért, kivéve az engedéllyel befogott, legalább hat
hónapja zárt körülmények között (vadasparkban, vadaskertben, röptetőben)
tartott vagy tenyésztett vadon élő haszonállatokat és a védett állatokat;
f) a kedvtelésből, tudományos kísérleti, laboratóriumi, szolgálati, a
cirkuszi és mutatványos célból tartott állatokért;
g) trágyáért, alomért;
h) az állategészségügyi jogszabályok megsértésével tartott, illetőleg
forgalmazott állatért és termékért.
Az állati hulladék kezelése
A 9.§ címe a 2000.
évi XLIII. törvény 57.§ (2) bekezdésével megállapított szöveg.
9.§ (1) Az állati
hulladékot ártalmatlanná kell tenni.
(2) Az állati hulladék
ártalmatlanná tételéről - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - annak
tulajdonosa, illetőleg, ha a tulajdonos ismeretlen az állati hulladék helye
szerint illetékes települési, fővárosi kerületi önkormányzat köteles
gondoskodni.
(3) Az 1. számú
mellékletben 1-25. sorszám alatt megnevezett állatbetegségek megelőzése, felderítése
és felszámolása során keletkezett állati hulladék ártalmatlanná tétele
állami feladat, amelynek végrehajtása iránt az állati hulladék helye
szerint illetékes állomás intézkedik.
10.§ (1) Az állati
hulladék ártalmatlanná tételét az végezheti, aki erre engedélyt kapott (a
továbbiakban: vállalkozó). Az engedély kiadásának feltétele az állati
hulladék ártalmatlanná tételére vonatkozó állategészségügyi,
közegészségügyi és környezetvédelmi előírások megtartása, továbbá előzetes
kötelezettségvállalás az engedély iránti kérelemben megjelölt területen az
állati hulladék teljes körű ártalmatlanná tételére, valamint a 9.§ (3)
bekezdése alapján elrendelt intézkedés teljesítésére.
(2) Az engedélyt a
vállalkozó részére a székhelye szerint illetékes állomás - a területileg
illetékes környezetvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulásával - adja ki.
Több állomás illetékességi területéről történő állati hulladék begyűjtés,
illetőleg több telephellyel rendelkező vállalkozó esetén az engedély
kiadásához a begyűjtési terület és a telephely szerint illetékes állomás
hozzájárulása is szükséges.
(3) A vállalkozó az
állati hulladék ártalmatlanná tételére irányuló tevékenységet csak az (1)
bekezdésben foglalt engedély birtokában kezdheti meg és folytathatja.
11.§ (1) Az állati
hulladékot az állategészségügyi, a közegészségügyi, valamint a
környezetvédelmi előírások megtartásával kell ártalmatlanná tenni.
(2) A járványügyi
intézkedés során az állomás az állati hulladék ártalmatlanná tételével,
alkalmas technikával és kapacitással rendelkező vállalkozót bíz meg.
(3) Amennyiben a
vállalkozó az előzetes kötelezettségvállalásában foglaltakat nem teljesíti,
az állomás a kiadott engedélyt visszavonja, és arról - az e tevékenységre
szóló vállalkozói igazolvány visszavonása, illetőleg a tevékenységi kör
törlése iránti intézkedés céljából - értesíti a vállalkozói igazolványt
kiadó szervet, az engedélyezésben szakhatóságként közreműködő
környezetvédelmi hatóságot, illetőleg a törvényességi felügyeletet ellátó
megyei bíróságot mint cégbíróságot.
12.§ (1) Az állati
hulladék ártalmatlanná tételének költségét - a (2) bekezdésben foglalt
kivétellel - az állati hulladék tulajdonosa, illetve, ha a tulajdonos
ismeretlen, az önkormányzat viseli. Ha a tulajdonos ismertté válik, a
költségeket köteles az önkormányzatnak megtéríteni.
(2) Az állomás által
járványügyi intézkedésként elrendelt ártalmatlanná tétel díja a központi
költségvetést terheli.
A marhalevél
13.§ (1) Az állattartó -
jogszabályban meghatározott esetekben - a ló, szamár, öszvér, szarvasmarha,
bivaly, sertés, juh, kecske, valamint zárt körülmények között tenyésztett,
vadon élő, hasított körmű haszonállatok (pl. vaddisznó, dámvad, őz,
szarvas, muflon) tulajdonjogának, illetőleg az állat állategészségügyi
forgalomképességének igazolására köteles marhalevelet váltani.
(2) A marhalevél
kiváltása előtt az állatot az állategészségügyi és állattenyésztési
jogszabályokban előírtak szerint tartósan meg kell jelölni.
(3) A marhalevelet
díjfizetés ellenében a tartás, szerzés vagy elidegenítés helye szerint
illetékes települési önkormányzat, a fővárosban a kerületi önkormányzat
jegyzője (a továbbiakban: jegyző) állítja ki.
(4) A díjfizetési
kötelezettség kiterjed a jogszabályban felsorolt igazgatási
szolgáltatásokra, így az első ízben, illetőleg másodlat, vagy pótlásként
kiállított marhalevélre, az irányítási intézkedések és tulajdonosváltozások
rávezetésére, az állategészségügyi igazolások érvényesítésére, illetőleg a
lejegyzésekre (a továbbiakban együtt: marhalevél-kezelés).
(5) A marhalevél
kezeléséért a 3. számú mellékletben megállapított mértékű díjat kell
fizetni.
(6) A
marhalevél-kezelésért fizetendő díjat az állattartó készpénzben,
közvetlenül a települési önkormányzat költségvetési elszámolási számlájára
köteles befizetni. A befizetett díj a települési önkormányzat saját
bevétele.
(7) Amennyiben a jegyző
egy eljárásban ugyanazon a marhalevélen, illetve ugyanazon állat
vonatkozásában azonos alkalommal több igazgatási szolgáltatást végez (pl. a
marhalevél kiállítása és irányítási intézkedés) a fizetendő díjat csak
egyszer, a tényleges intézkedésekre megállapított legmagasabb díjtétel
szerint kell megfizetni.
Az állatforgalmazás és -szállítás állategészségügyi
szabályai
14.§ Állatforgalmazási
tevékenységet végezni, illetve állatkiállítást, állatbemutatót - ideértve
az állattal történő mutatványos tevékenységet is -, állatversenyt tartani,
a települési (a fővárosban a kerületi) önkormányzat jegyzője által engedélyezett
helyen és időben, az illetékes állategészségügyi szakhatóság
hozzájárulásával és felügyelete mellett szabad.
15.§ Aki
állatforgalmazási tevékenységet folytat, az általa forgalmazott állatokról
köteles - a jogszabályban meghatározott tartalmú - nyilvántartást vezetni,
és azt az illetékes hatóságoknak az ellenőrzés alkalmával bemutatni.
16.§ (1) Állatokat
összegyűjteni, szállítani, lábon hajtani csak az állatok egészségének
veszélyeztetése nélkül, a jogszabályban előírt módon szabad.
(2) Jogszabály határozza
meg azokat az eseteket, amikor csak állategészségügyi engedéllyel és
hatósági állatorvosi ellenőrzéssel szabad állatot szállítani.
17.§ Idegen állományból
származó, illetve az országba behozott állatot állategészségügyi hatósági
megfigyelés céljából - jogszabályban meghatározott feltételekkel,
kivételekkel és időtartamra - el kell különíteni.
18.§ (1) Állatot, állati
szaporítóanyagot, állati eredetű élelmiszert és terméket, takarmányt és
más, járványos állatbetegség terjesztésére alkalmas anyagot, eszközt és
tárgyat, valamint kórokozók törzseit (a továbbiakban együtt: áru) az
országba behozni, átszállítani vagy kivinni - jogszabályban meghatározott
kivétellel - előzetes állategészségügyi engedély alapján, állategészségügyi
határállomáson át, a feladás helye szerint illetékes hatósági állatorvos
által kiállított érvényes származási és egészségügyi bizonyítvánnyal (a
továbbiakban: állatorvosi bizonyítvány) szabad.
(2) Beteg, betegségre
gyanús, fertőzött vagy fertőzöttségre gyanús, valamint elhullott állatot,
illetőleg ilyen állattól származó terméket az országba behozni,
átszállítani vagy kivinni tilos. Amennyiben az állat vagy az állati eredetű
termék rendeltetési állomása Magyarországon van, e tilalom alól a miniszter
rendeletben eltérést engedélyezhet.
(3) Az országba behozott
árut annak birtokosa köteles - a kísérő okmányokkal együtt - a
határállomáson, ezt követően pedig az első hazai kirakás és a betárolás
helye szerint illetékes hatósági állatorvosnak ellenőrzésre bemutatni.
(4) Az (1)-(3)
bekezdésben foglalt előírások megsértésével behozott árut az illetékes
állategészségügyi hatóság köteles lefoglalni, és ártalmatlanná tételét
elrendelni. Az eljárással kapcsolatos összes költség az áru birtokosát
terheli.
19.§ Amennyiben a járványügyi
helyzet azt indokolttá teszi, törvény, kormányrendelet, illetőleg
miniszteri rendelet az állatok, az állati eredetű termékek, az
élelmiszerek, a takarmányok forgalmára és szállítására a 14-18.§-okban
foglaltakon túl további állategészségügyi feltételeket is megállapíthat.
Az állatgyógyászati készítmények
20.§ (1)
Állatgyógyászati készítményt - jogszabályban meghatározott kivétellel -
belföldön előállítani, laboratóriumon kívül kipróbálni csak engedéllyel, az
országba behozni, forgalomba hozni, forgalmazni és felhasználni csak
Magyarországon történt törzskönyvezési eljárás után, forgalomba hozatali,
illetőleg forgalmazási engedéllyel szabad.
(2) Géntechnológiával
módosított szervezetet tartalmazó állatgyógyászati készítményt, csak a
külön jogszabály előírásai szerint lehet előállítani, kipróbálni, az
országba behozni, forgalmazni, illetve felhasználni.
A 20.§ (2) bekezdése
az 1998. évi XXVII. törvény 33.§ (2) bekezdésével megállapított szöveg (a
korábbi (2)-(3) bekezdés (3)-(4)-re változott).
(3) Az állatgyógyászati
készítmény törzskönyvezésének, előállításának, forgalomba hozatalának,
forgalmazásának és felhasználásának feltételeit a miniszter rendeletben
állapítja meg.
(4) Az állatorvos a
szakmai és jogszabályi előírások megtartásával jogosult a törzskönyvezett,
valamint a Magyar Gyógyszerkönyvben szereplő készítmények és anyagok
rendelésére.
21.§ (1) A
törzskönyvezett állatgyógyászati készítmények hazai előállítóinál,
forgalmazóinál és felhasználóinál, behozatal esetén az első hazai tárolás
helyén az állomás - külön jogszabályban foglaltak szerint - végez
ellenőrzést.
(2) Az állomás az
eljárása során térítésmentesen mintát vehet. A készítmény birtokosa
ellenminta vételére tarthat igényt.
22.§ A 26.§ (1) bekezdés
h) és a 29.§ f) pontjában meghatározott betegségfelszámolási és mentesítési
programok végrehajtásához szükséges anyagokat csak az állategészségügyi
körzetbe kinevezett hatósági állatorvos, valamint a kerületi főállatorvos
rendelhet.
III. Fejezet
Az állategészségügyi igazgatás szervezete
23.§ (1) Az
állategészségügyi igazgatást ellátja
a) a miniszter;
b) a Földművelésügyi Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium);
c) állategészségügyi területi szervként az állomás;
d) az állomás szerveinél közszolgálati jogviszonyban alkalmazott
állatorvos;
e) az állategészségügy feladatkörébe tartozó tevékenységet folytató
intézetek [a b)-e) pontokban felsoroltak együtt: állami állategészségügyi
szolgálat];
f) a települési önkormányzat képviselő-testülete, illetőleg jegyzője (a
fővárosban a fővárosi közgyűlés és a fővárosi kerületi képviselő-testület);
valamint
g) a Magyar Állatorvosi Kamara (a továbbiakban: kamara).
(2) Az (1) bekezdés a),
b), c), d), f) pontjaiban megjelölt szervek állategészségügyi hatósági
jogkörrel rendelkeznek (a továbbiakban: állategészségügyi hatóságok).
(3) Az (1) bekezdés d)
pontja szerinti állatorvosnak minősül
a) a kerületi főállatorvos, valamint
b) az állomás vezetője által az állomás illetékességi területén kialakított
állategészségügyi körzetbe;
c) az élelmiszer-előállító, illetőleg -forgalmazó helyen működő
kirendeltségre (a továbbiakban: élelmiszer-higiéniai kirendeltség);
d) az állategészségügyi határállomásra
kinevezett állatorvos [a továbbiakban: a)-d) együtt: hatósági állatorvos].
(4) A (3) bekezdés b)-c)
pontjában említett hatósági állatorvos illetékességi területét az állomás
vezetője állapítja meg.
(5) Az állomás vezetője
több állategészségügyi körzetet magába foglaló állategészségügyi
kerületeket alakít ki, az ott működő hatósági állatorvosok tevékenységét a
kerületi főállatorvosok irányítják.
(6) Az állomás vezetője
egyes járványügyi intézkedések végrehajtására magánállatorvost - a 7.§ (3)
bekezdésében foglaltak szerint - igénybe vehet.
(7) A kamara feladatait
külön törvény állapítja meg.
(8) Az állami
állategészségügyi szolgálat e törvény szerinti feladatainak ellátásához
szükséges pénzügyi fedezetet a központi költségvetésből, valamint az
igazgatási szolgáltatási díjbevételekből kell biztosítani.
Az állategészségügyi hatósági intézkedések
24.§ (1) Az
állategészségügyi hatósági eljárás során az államigazgatási eljárás
általános szabályait az e törvényben foglalt eltérésekkel, illetőleg
kiegészítésekkel kell alkalmazni.
(2) Az állategészségügyi
hatóság illetékességi területén járványügyi intézkedésként
a) megtilthatja, korlátozhatja, feltételhez kötheti valamely területre,
helyiségbe való belépést;
b) elrendelheti - utólagos térítési kötelezettség terhe mellett, külön
jogszabályban meghatározottak szerint - jármű, épület, berendezés, eszköz
és anyag igénybevételét;
c) külön jogszabályban meghatározottak szerint elrendelheti eszköz, tárgy,
anyag elkobzását, ártalmatlanítását;
d) az eljárást közhírré tétel útján is megindíthatja;
e) a székhelyén kívül lakó magánszemélyt székhelyére idézheti;
f) a határozatot közszemlére tétel útján is közölheti.
(3) Az állategészségügyi
hatóság, a hatósági vizsgálatok végzéséhez szükséges mértékben állatból és
termékből térítésmentes mintát vehet, és elrendelheti az eljárás tárgyát
képező élelmiszer, takarmány, állatgyógyászati készítmény újrafeldolgozását
vagy ártalmatlanná tételét, az állat további vizsgálatát, illetőleg
járványügyi intézkedésként a kötelező gyógykezelését, védőoltását vagy
leölését.
(4) Amennyiben az
állategészségügyi hatóság járványügyi intézkedést rendel el, valamint az
árunak az országba való behozatalát, átszállítását vagy kivitelét
megtiltja, a határozat fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajtható.
(5) Az eljáró
állategészségügyi hatóság az ügyfél kezdeményezésére indult eljárást azt
követően folytatja le, hogy az ügyfél igazolja igazgatási szolgáltatási díj
fizetési kötelezettségének teljesítését.
(6) Az állatgyógyászati
készítmény üzemi méretű előállításának engedélyezéséről,
törzskönyvezéséről, forgalomba hozataláról, illetőleg forgalmazásáról szóló
határozat harminc napon túl is meghozható.
Az állategészségügyi hatóságok fórumrendszere
25.§ (1) A hatósági
állatorvos, valamint a kerületi főállatorvos által hozott első fokú
határozatok ellen benyújtott fellebbezést felettes szervként az állomás
vezetője bírálja el.
(2) Az állomás vezetője
által hozott első fokú határozat ellen benyújtott fellebbezést felettes
szervként a minisztérium bírálja el.
(3) A minisztérium által
hozott első fokú határozat ellen benyújtott fellebbezést a miniszter
bírálja el.
A miniszter állategészségügyi feladat- és hatásköre
26.§ (1) A miniszter az
állategészségügy irányítási, szervezési feladatainak keretében
a) meghatározza és szabályozza az állategészségügy szakmai feladatait;
b) állomásokat hoz létre, megállapítja illetékességi területüket,
jóváhagyja a szervezeti és működési szabályzatukat;
c) kijelöli az állategészségügyi határállomásokat;
d) közreműködik a nemzetközi állategészségügyi egyezmények előkészítésében
és végrehajtásában;
e) közreműködik az állatorvosképzés és -továbbképzés fejlesztési terveinek
kidolgozásában, kijelöli azokat a szervezeteket és személyeket, ahol az
Állatorvostudományi Egyetemen (a továbbiakban: egyetem) végzett
állatorvosok gyakornoki idejüket tölthetik, gondoskodik a gyakornokok
képzéséhez szükséges anyagi eszközökről;
f) előírja a hatósági állatorvosok szakmai továbbképzésének szabályait és
biztosítja az ehhez szükséges feltételeket;
g) a Magyar Tudományos Akadémiával, más tudományos intézményekkel, az
egyetemmel és az érdekelt miniszterekkel együttműködve segíti az
állatorvostudományok művelését, a hazai és külföldi kutatások eredményeinek
széles körű gyakorlati alkalmazását;
h) nagy nemzetgazdasági kárt okozó vagy közegészségügyileg veszélyes
állatbetegségek felszámolására - a Kormány jóváhagyásával - állami
pénzeszközökkel támogatott mentesítési programot rendelhet el, továbbá
kihirdeti a rendkívüli járványveszélyhelyzetet;
i) rendkívüli járványveszély esetén feladatainak eredményes végrehajtására
- a honvédelmi miniszter és a belügyminiszter útján - a Kormány által külön
biztosított térítés ellenében igénybe veheti a fegyveres erőknek és
rendvédelmi szerveknek - kivéve a polgári nemzetbiztonsági szolgálatot - a
veszélyeztetett területen állomásozó vagy javaslatára odavezényelt
alakulatait;
j) a nemzetközi állategészségügyi helyzet függvényében megteszi a szükséges
intézkedéseket;
k) az állami állategészségügyi szolgálat keretébe tartozó intézeteket hoz
létre és szüntet meg, jóváhagyja az intézetek szervezeti és működési
szabályzatát;
l) ellátja a jogszabályban meghatározott egyéb feladatokat.
(2) A miniszter az (1)
bekezdés szerinti feladatainak ellátása során együttműködik az érintett
miniszterekkel, országos hatáskörű szervek vezetőivel, valamint a
kamarával.
27.§ (1) A miniszter
állategészségügyi hatósági jogkörében
a) járványveszély esetén a járvány megelőzésére, illetve felszámolására az
ország egész területén gyakorolja a védekezést szolgáló közhatalmi
jogosítványokat, melynek keretében az e törvényben foglalt feladatok
ellátását az állategészségügyi hatóságok és az állategészségügyi szolgálat
egyes szervei között az e törvényben foglaltaktól eltérően is megállapíthatja;
b) rendkívüli járványveszély esetén a veszélyeztetett területen
elrendelheti a térítés ellenében történő közcélú munkavégzést, létesítmény,
szállító- és más eszköz, valamint anyag igénybevételét;
c) engedélyezi az állatgyógyászati készítmények forgalomba hozatalát.
(2) A miniszter az (1)
bekezdés c) pontja szerinti engedélyt - az állati testbe nem kerülő
kórjelző anyagok kivételével - a népjóléti miniszterrel egyetértésben adja
ki.
Az Országos Állategészségügyi Tanács
28.§ (1) A miniszternek
az állategészségügy irányításával kapcsolatos tevékenységét a kilenc főből
álló tanácsadó és véleményező testületként működő Országos
Állategészségügyi Tanács (a továbbiakban: Tanács) segíti.
(2) A Tanács tagjait az
egyetem, az állami állategészségügyi szolgálat és az állatorvosi szakmai
érdekképviseletek által javasolt szakemberek közül a miniszter kéri fel.
(3) A Tanács szervezeti
és működési szabályzatát, éves munkatervét maga állapítja meg, és a
miniszter hagyja jóvá.
(4) A Tanács működési
feltételeiről a miniszter gondoskodik.
A minisztérium állategészségügyi feladat- és hatásköre
29.§ A minisztérium az
állategészségügy irányítási, szervezési feladatainak keretében
a) a miniszter által meghatározott körben ellátja az állami
állategészségügyi szolgálat irányításával kapcsolatos egyes feladatokat;
b) intézkedik az ez idáig ismeretlen betegség közvetlen veszélye esetén
annak megelőzésére, felderítésére, felszámolására, valamint ilyen betegség
esetén a 8.§-ban foglaltak figyelembevételével az állami kártalanításról;
c) meghatározza a kórokozókkal kapcsolatos tudományos, diagnosztikai és
egyéb tevékenység feltételeit, és engedélyezi a tevékenység folytatását;
d) egyes állatbetegségek területenkénti vagy országos előfordulásának és a
fertőzöttség mértékének tisztázására, továbbá élelmiszerekben és
takarmányokban előforduló maradékanyagok vizsgálatára felmérő rendszert
működtet, valamint ellenőrző vizsgálatokat végeztet;
e) járványos állatbetegségek elleni védekezéshez szükséges előzetes
katasztrófatervet készít;
f) gondoskodik a járványos állatbetegség megelőzéséhez, illetőleg
felszámolásához szükséges ingyenes oltó- és kórjelző anyagokról;
g) gondoskodik az állami állategészségügyi feladatok végrehajtásának
megszervezéséről;
h) meghatározza a nemzetközi részvétellel tartott állatkiállítás,
állatbemutató, állatverseny feltételeit;
i) vezeti az állatgyógyászati készítmények törzskönyvét és a kizárólag
állatgyógyászati készítményt forgalmazók nyilvántartását;
j) ellátja a jogszabályokban meghatározott radiológiai vizsgálati,
ellenőrzési feladatokat;
k) létrehozza és működteti a törvényben meghatározott feladatainak
ellátásához szükséges információs rendszert;
l) vezeti az állatorvosok országos nyilvántartását;
m) országosan szervezi a magánállatorvosok közcélú igénybevételét.
30.§ A minisztérium
állategészségügyi hatósági jogkörében
a) engedélyezi az áruk országba való behozatalát, az országon való
átszállítását és kivitelét;
b) engedélyezi az állatgyógyászati készítmények üzemi méretű előállítását,
gyakorlati kipróbálását, továbbá engedélyezi azok forgalmazását;
c) engedélyezi az állatgyógyászati készítmények behozatalát;
d) megállapítja a takarmányokba keverhető állatgyógyászati készítmények
körét;
e) engedélyezi a testidegen takarmánykiegészítőket tartalmazó új
takarmányok forgalomba hozatalát;
f) engedélyezi - a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium,
valamint a Népjóléti Minisztérium hozzájárulásával - génmanipuláció útján
előállított állat behozatalát, valamint azon takarmány és állatgyógyászati
készítmény előállítását, kipróbálását, forgalmazását és behozatalát, amely
genetikailag módosított organizmusok felhasználásával készült.
31.§ A 26.§ (1)
bekezdés, h), i) és a 27.§ (1) bekezdés a), b) pontjaiban meghatározott állami
feladatok ellátásának költségeire a központi költségvetésben évenként
járványvédelmi célelőirányzatot kell elkülöníteni. A célelőirányzat
felhasználásáról a miniszter a költségvetési gazdálkodásról szóló
jogszabályok szerint intézkedik.
Az állomás állategészségügyi feladatai
32.§ Az állomás az
állategészségügyi irányítási, szervezési feladatainak keretében
a) illetékességi területén szervezi az állatbetegségek megelőzését,
felderítését és felszámolását, továbbá a 26.§ (1) bekezdés h) pontja alapján
elrendelt mentesítési programok végrehajtását;
b) laboratóriumot működtet a hatósági döntések megalapozására;
c) elrendeli a jogszabályokban előírt állategészségügyi akciókat (kötelező
védőoltások, diagnosztikai vizsgálatok, parazitózisok elleni védekezés
stb.);
d) az illetékes intézetek bevonásával kivizsgálja az oltási baleseteket,
mérgezéseket, az állatgyógyászati készítmények hatása elmaradásának okát és
intézkedik megelőzésükre, illetve megszüntetésükre;
e) az e törvényben foglalt feladatainak ellátása során folyamatosan
kapcsolatot tart az illetékességi területén levő települési, a fővárosban a
fővárosi önkormányzattal, a megyei, fővárosi közigazgatási hivatallal, az
ÁNTSZ területi intézeteivel (a továbbiakban: Területi Intézet), a
területileg illetékes környezetvédelmi hatósággal, valamint a kamara
területi szerveivel;
f) hatósági feladatai ellátására ügyeleti és készenléti szolgálatot
szervez;
g) kijelöli a hatósági állatorvos székhelyét, működési területét és a 36.,
37., 38.§-ok szerint meghatározza a feladatait;
h) szükség esetén az illetékes hatósági állatorvos útján gondoskodik az
állategészségügyi szolgáltatás nyújtásáról;
i) ellátja a jogszabályban meghatározott élelmiszer- és
takarmány-minőségellenőrzési feladatokat;
j) részt vesz az állatok azonosítási és nyilvántartási rendszerének
kialakításában és működtetésében.
33.§ Az állomás első
fokú állategészségügyi hatósági jogkörében
a) elrendeli a járványveszély esetén szükséges - jogszabályban
meghatározott - hatósági intézkedéseket, ideértve a magánállatorvos és
gazdálkodó szervezet (pl. vágóhíd, állathulla-feldolgozó üzem) közcélú
igénybevételét is;
b) elrendeli az emberre is veszélyes betegségben elhullott vagy leölt
állatok hullái és melléktermékei, a fertőzött anyagok, eszközök ártalmatlanná
tételét és meghatározza annak módját, egyidejűleg értesíti a területileg
illetékes települési önkormányzat jegyzőjét, a környezetvédelmi hatóságot,
a vízügyi hatóságot, valamint a Területi Intézetet, amennyiben az
ártalmatlanná tételre az erre hatóságilag engedélyezett helyen kívül vagy
más módszerrel kerül sor;
c) meghatározza - külön jogszabályban meghatározott esetekben - az idegen
állományból származó állatok állategészségügyi megfigyelési célú
elkülönítésének módját és idejét;
d) elbírálja a külföldről érkező állatok fogadására kiválasztott, illetőleg
kijelölt elkülönítő alkalmasságát;
e) állategészségügyi szempontból ellenőrzi a piac, az állatvásár,
állatfelvásárlás, állatkereskedés, állatkiállítás, állatbemutató,
állatverseny, állatpanzió, állatmenhely, állatkert, vadaspark működését;
f) engedélyezi az állatklinika, állatkórház, állatorvosi rendelő,
állatorvosi laboratórium létesítését és ellenőrzi azok működését;
g) illetékességi területén ellenőrzi a hatósági állatorvosok, a települési
önkormányzatok jegyzője állategészségügyi hatósági tevékenységét;
h) hatósági ellenőrzést gyakorol az illetékességi területén működő
magánállatorvosok tevékenysége felett, jogszabálysértés esetén saját
hatáskörében eljár, vagy etikai eljárást kezdeményez a kamaránál, indokolt
esetben a tevékenységet felfüggesztheti;
i) engedélyezi a vágóhely, a vágóhíd, a húsbolt és egyéb
élelmiszer-előállító hely, a hatósági húsbolt működését, valamint az export
állatrakodók létesítését, szállítóeszköz használatát;
j) a nemzetközi előírásoknak megfelelően folyamatosan ellenőrzi az
élelmiszer-előállító hely export termelésre való alkalmasságát;
k) járványügyi szempontból korlátozza, illetve megtiltja az állati eredetű
élelmiszer, -nyersanyag, kész élelmiszer felhasználását, forgalomba
hozatalát, meghatározza a további eljárást, és szükség esetén értesíti az
illetékes hatóságokat;
l) az állati hulladék ártalmatlanná tétele keretében engedélyezi az
állatifehérje-feldolgozó tevékenység folytatását. A több megye területén
folytatott tevékenység engedélyezéséről, a vállalkozó vagy gazdálkodó
szervezet székhelye (telephelye) szerint illetékes állomás - a
tevékenységgel érintett állomások szakhatósági véleménye alapján - dönt;
m) engedélyezi és ellenőrzi az élelmiszert előállító üzemekből származó,
takarmányként felhasználható melléktermékek felhasználását,
továbbfeldolgozását vagy kezelését;
n) ellenőrzi az állatgyógyászati készítmények előállításának,
forgalmazásának és felhasználásának feltételeit;
o) előzetes helyszíni ellenőrzést végez az állatgyógyászati készítmények
forgalmazására jogosító engedély kiadása előtt;
p) ellenőrzi a takarmányokba keverhető állatgyógyászati készítmények
felhasználását és forgalmazását;
r) állategészségügyi szempontból ellenőrzi a takarmány-előkeverékeket és
-keverékeket gyártó üzemeket, valamint azok forgalmazását;
s) intézkedik az előírt engedéllyel, illetőleg bizonyítvánnyal érkező, de
az azonossági vagy egyéb vizsgálatok során állategészségügyi kifogás alá
eső, e törvény hatálya alá tartozó áruk állategészségügyi hatósági
felügyelet alá vételéről;
t) ellenőrzi az állatgyógyászati készítmények előállítását, a végterméket,
a forgalmazást és a felhasználást;
u) járványügyi okok miatt elkülönített vágást rendelhet el;
v) elrendeli az állategészségügyi szempontból külön eljárást igénylő állati
hulladék, anyag, eszköz ártalmatlanná tételét, meghatározza annak módját,
és erről tájékoztatja a környezetvédelmi hatóságot;
z) ellátja a jogszabály által hatáskörébe utalt egyéb feladatokat.
34.§ Az állomás az
állategészségügyi követelmények érvényesítése érdekében szakhatóságként
a) járványügyi és higiéniai szempontból előzetesen minősíti az
állattartási, állattenyésztési, szaporítási technológiákat, gépeket,
eszközöket, berendezéseket, tenyésztőtelepeket;
b) hozzájárul vagy megtagadja a hozzájárulást
ba) a járványügyi felügyelet alá tartozó helyek (pl. állati eredetű
nyerstermék- és hulladékgyűjtő, -tároló, -feldolgozó, -forgalmazó hely,
állatkereskedés, baromfikeltető, hullaemésztő verem, dögtér, hullakamra,
gyepmesteri telep, legelő, úsztató) kialakításához,
bb) állatvásár, állatrakodó, állatfelvásárló hely, állatkiállítás,
állatbemutató, állatverseny, állatmenhely, állatpanzió, állatkert,
állatkereskedés, vadaspark, állattemető (hullaégető) létesítéséhez,
bc) az állattartó és -forgalmazó hely, az élelmiszert előállító és az
állati eredetű élelmiszert forgalmazó hely, a takarmányelőállító,
-forgalmazó és -tároló hely, a mesterséges termékenyítő-, embrióátültető-,
baromfi- és halkeltető állomás, a méhanyanevelő telep létesítéséhez,
átalakításához,
bd) az állatkereskedelmi és -forgalmazási tevékenység foglalkozásszerű
végzéséhez.
A kerületi főállatorvos feladatai
35.§ (1) A kerületi
főállatorvos illetékességi területén
a) szervezi és irányítja a hatósági állatorvosok munkáját;
b) állatleölési és kártalanítási ügyekben első fokú hatóságként jár el;
c) elláthatja a 36.§-ban meghatározott feladatokat is.
(2) Amennyiben a
kerületi főállatorvos az (1) bekezdés c) pontja alapján jár el, az állategészségügyi
körzetben működő hatósági állatorvosnak minősül.
A hatósági állatorvos feladatai
36.§ Az
állategészségügyi körzetben működő hatósági állatorvos
a) állatbetegség vagy annak gyanúja bejelentésekor, észlelésekor ellátja a
járványügyi feladatokat, megteszi a járvány megelőzéséhez és
felszámolásához szükséges mindazokat az intézkedéseket, amelyeket e törvény
a feladat-, illetve a hatáskörébe utal;
b) bejelentendő állatbetegség gyanúja esetén bejelentést tesz az
állomáshoz;
c) elbírálja az idegen állományból származó állatok fogadásának helyén az
állategészségügyi elkülönítés alá vétel feltételeit, illetve azokra
javaslatot tesz;
d) járványügyi szempontból ellenőrzi az állatrakodó és felvásárló helyek
működését;
e) irányítja és ellenőrzi a jogszabályokban előírt állategészségügyi akciók
(kötelező védőoltás, diagnosztikai vizsgálat, parazitózisok elleni
védekezés stb.) végrehajtását, illetőleg részt vesz a végrehajtásban;
f) elvégzi a közfogyasztásra, illetve az egyéb okból levágott állat jogszabályban
meghatározott húsvizsgálatát;
g) engedélyezi az e törvény hatálya alá tartozó áruk belföldi szállítását;
h) elvégzi az e törvény hatálya alá tartozó áruk nemzetközi forgalmának
jogszabályban előírt ellenőrzését, és kiállítja a szükséges állategészségügyi
bizonyítványokat;
i) ellátja az országba behozott, e törvény hatálya alá tartozó áruk
belföldi állategészségügyi felügyeletét;
j) ellenőrzi az állategészségügyi szempontból külön eljárást igénylő állati
hulladék, anyag, eszköz ártalmatlanná tételét;
k) ellenőrzi
ka) az állattartónál, -forgalmazónál az állategészségügyi szabályok
megtartását, az állatok egészségi állapotát,
kb) az állategészségügyi szabályok megtartását az állatvásáron, piacon,
felvásárlóhelyen, állatkiállításon, állatbemutatón, vadasparkban,
állatversenyen, állatpanzióban, állatmenhelyen, állatkereskedésben,
valamint az állatok állati eredetű termékek forgalmazásában,
kc) a jogszabályban előírt vizsgálatok, kezelések végrehajtását,
kd) az állati eredetű élelmiszereknek feldolgozásra és emberi fogyasztásra
való alkalmasságát,
ke) az állatok szaporításának körülményeit,
kf) az élelmiszer-előállítóknál, -forgalmazóknál a járványügyi és
élelmiszer-higiéniai előírások megtartását,
kg) a takarmány-előállítóknál, -felhasználóknál, -forgalmazóknál a
járványügyi és takarmányhigiéniai előírások megtartását,
kh) állategészségügyi és takarmányhigiéniai szempontból az állatok
etetésére felhasználandó takarmányt, a legelőt, az itatóvizet, az állatok
elhelyezésére szolgáló épületet, az állattartás során használt gépet, a
berendezést, valamint az alkalmazott technológiát,
ki) az állatgyógyászati készítmény forgalmazását és felhasználását;
l) ellátja a jogszabályban meghatározott egyéb feladatokat.
37.§ (1) Az
állategészségügyi határállomáson működő hatósági állatorvos (a
továbbiakban: határállomási állatorvos)
a) az országhatáron átmenő forgalomban ellenőrzi az állategészségügyi
rendelkezések megtartását, ellátja az országba behozott, kivitt és
átszállított áruk állategészségügyi ellenőrzését;
b) állategészségügyi ellenőrzés alá tartozó árunál ellenőrzi az előírt
előzetes állategészségügyi engedély (a továbbiakban: engedély) meglétét és
érvényességét, valamint az állatorvosi származási és egészségügyi
bizonyítványt;
c) ellenőrzi az áru azonosságát, a szállítóeszközt, az élő állat egészségi
állapotát és szállításra való alkalmasságát;
d) megtiltja
da) a beteg, a betegségre és a fertőzöttségre gyanús állatnak, illetőleg az
ilyen állattól származó terméknek az országba való behozatalát,
átszállítását vagy kivitelét, kivéve, ha jogszabály a behozatal esetében
eltérően rendelkezik,
db) az előírt engedély, illetőleg bizonyítvány nélkül érkező áru
behozatalát, vagy Magyarországon való átszállítását,
dc) az előírt engedéllyel, illetőleg bizonyítvánnyal érkező, de a benne
foglalt feltételeknek meg nem felelő áru országba való beléptetését;
e) az előírt engedéllyel, illetőleg bizonyítvánnyal érkező, de az
azonossági vagy egyéb vizsgálatok során állategészségügyi szempontból
kifogás alá eső árut, ha
ea) közvetlenül szomszédos országból vagy átszállítási céllal érkezett,
visszairányítja,
eb) nem közvetlenül szomszédos országból, de magyarországi rendeltetéssel
érkezett, az országba belépteti, egyidejűleg további intézkedés céljából
értesíti a szállítmány rendeltetési helye és a határállomás helye szerint
illetékes állomást és a minisztériumot;
f) az áru beléptetésével egyidejűleg, értesíti a célállomás helye szerint
illetékes állomást;
g) ellátja a jogszabályban meghatározott egyéb feladatokat.
(2) Az állategészségügyi
ellenőrzés alá tartozó áru vámokmányainak kezelése és az országba való
beléptetése csak a határállomási állatorvos által igazolt, jogszabályban
meghatározott díjköteles vizsgálat elvégzése után történhet meg.
(3) A határállomási
állatorvos feladatainak ellátása során - a területileg illetékes állomás
egyidejű tájékoztatásával - közvetlenül együttműködhet a minisztériummal,
valamint a vele azonos szintű szomszédos külföldi állategészségügyi
szervekkel, a vám- és pénzügyőri szervekkel, a növényegészségügyi
hatósággal, valamint a határőrizeti és egyéb szervekkel.
38.§ (1) Az
élelmiszer-higiéniai kirendeltségen működő hatósági állatorvos (a
továbbiakban: élelmiszer-higiénikus állatorvos)
a) ellenőrzi az üzemre, a termelési technológiára és folyamatra, a
tárolásra, a forgalmazásra, valamint az ezekben részt vevő személyek
számára előírt élelmiszer-higiéniai feltételek megtartását;
b) ellenőrzi a közfogyasztásra szánt állatokat kísérő bizonyítványokat;
c) elvégzi a vágóállat vizsgálatot és a levágott (elejtett, kifogott,
gyűjtött) állatok húsvizsgálatát, az állati eredetű élelmiszerek
vizsgálatát és elbírálja azok fogyaszthatóságát;
d) érzékszervi és műszeres vizsgálatot, mintavételt és kiegészítő
vizsgálatot végezhet, illetőleg laboratóriumi vizsgálatot végeztethet;
e) igazolja az állati eredetű élelmiszerek fogyaszthatóságát;
f) folyamatosan ellenőrzi az állatok, az állati eredetű élelmiszerek és
-termékek forgalmazását;
g) ellenőrzi a gyógyszergyártás céljára alkalmas állati szövetek és szervek
gyűjtését;
h) ellátja a 36.§ f), g), h), i), j), kb), kc), kd), kf) pontja szerinti
egyes feladatokat;
i) ellátja a jogszabályban meghatározott egyéb feladatokat.
(2) Az
élelmiszer-higiénikus állatorvos együttműködik a közegészségügyi, a
környezetvédelmi hatóságokkal, valamint a fogyasztóvédelmi szervekkel.
Az állategészségügy feladatkörébe tartozó tevékenységet
folytató intézetek
39.§ (1) Az országos,
illetve a területi felelősséggel működő állategészségügyi intézetek
nyilvános állategészségügyi laboratóriumként
a) elsősorban diagnosztikai és más szakmai vizsgálatokkal közreműködnek az
állatbetegségek okainak megállapításában, a fertőzöttség felderítésében, a
helyi és országos mentesítési és betegség-felszámolási programok
végrehajtásában;
b) közreműködnek a diagnosztikai módszerek folyamatos korszerűsítésében;
c) a nemzetközi követelményekkel összhangban álló vizsgáló módszerek
alkalmazása érdekében diagnosztikumokat és eszközöket állítanak elő,
illetve szereznek be;
d) a minisztérium megbízása alapján tételes felmérő és célvizsgálatokat
végeznek, együttműködve az állomásokkal;
e) a minisztérium kijelölése alapján ellátják a referencia-laboratóriumi
feladatokat;
f) részt vesznek a kutatásban, valamint az állatorvosok és más
állategészségügyi szakemberek képzésében;
g) vizsgálati eredményeiket az országos hatáskörű állategészségügyi intézet
által működtetett országos diagnosztikai adattárban kezelik;
h) együttműködnek az illetékes egészségügyi szervekkel.
(2) Az országos
hatáskörű állategészségügyi intézet vizsgálja az állategészségügyi
laboratóriumok szakmai működését.
40.§ Az
élelmiszervizsgálati feladatot ellátó intézet a szakterületén országos
hatáskörrel
a) tételes, felmérő és célvizsgálatokat végez a mikrobiológia, a kémia és a
radiológia területén;
b) kijelölés alapján ellátja a referencia-laboratórium feladatait, az
élelmiszer-vizsgáló laboratóriumok minősítését és körvizsgálatokkal való
ellenőrzését;
c) folyamatosan végzi az élelmiszeripari gépek, berendezések higiéniai
alkalmassági vizsgálatát, a vizsgálat eredményéről szakértői véleményt vagy
alkalmassági bizonyítványt ad a gép használójának;
d) részt vesz a kutatásban, valamint az állatorvosok és más
állategészségügyi szakemberek képzésében.
41.§ (1) Az
állatgyógyászati oltóanyag- és gyógyszervizsgáló feladatokat ellátó intézet
országos hatáskörű szakértői intézményként közreműködik
a) az állatgyógyászati készítmények törzskönyvezési eljárásában;
b) az állatgyógyászati készítmények előállítási körülményeinek és a
végterméknek az ellenőrzésében;
c) a külföldről behozott állatgyógyászati készítmények ellenőrzésében;
d) az állatgyógyászati készítmények hatása elmaradásának okai és az oltási
balesetek kivizsgálásában.
(2) Az (1) bekezdésben
leírt feladatokat ellátó intézet
a) működteti az államilag előírt állategészségügyi akciókhoz szükséges
oltó- és kórjelző anyagok központi tárolóját és elosztóját;
b) részt vesz a kutatásban, valamint az állatorvosok és más
állategészségügyi szakemberek képzésében.
A települési önkormányzat állategészségügyi feladatai
42.§ (1) A települési
önkormányzat képviselő-testülete (fővárosban a fővárosi kerületi
képviselő-testület) hatáskörébe tartozik a körzet hatósági feladatokat
ellátó állatorvosa kinevezésének és körzete kialakításának véleményezése.
(2) A települési
önkormányzat kötelező feladatként gondoskodik
a) az állati hulladék ártalmatlanná tételével kapcsolatos feladatok
ellátásáról;
b) a település belterületén a kóbor ebek befogásával, őrzésével,
értékesítésével vagy ártalmatlanná tételével, továbbá az emberre
egészségügyi szempontból veszélyes, valamint az állatállomány egészségét
veszélyeztető betegség tüneteit mutató vagy betegségre gyanús ebek és
macskák kártalanítás nélküli kiirtásával kapcsolatos feladatok ellátásáról;
c) az ebek veszettség elleni kötelező védőoltásának megszervezéséről
nyilvántartás és összeírás alapján.
(3) A főváros
belterületén a fővárosi önkormányzat gondoskodik a kóbor ebek befogásával,
őrzésével, értékesítésével vagy ártalmatlanná tételével kapcsolatos
feladatok ellátásáról.
(4) A jegyző hatáskörébe
tartozik a bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegségek gyanúja
esetén - a külön jogszabályban meghatározott - hatósági intézkedések
megtétele, valamint a méhek vándoroltatásával kapcsolatos nyilvántartás
vezetése.
IV. Fejezet
Záró rendelkezések
Állategészségügyi bírság
43.§ (1) Ha az
állattartó az 5.§ (1) bekezdésében foglalt előírásokat - a g) pontban
foglaltak kivételével - neki felróható módon megszegi, állategészségügyi
bírságot köteles fizetni. Állategészségügyi bírság kiszabásának nincs
helye, ha a cselekménynek az állategészségügyi hatóság tudomására jutásától
egy év, illetve a cselekmény elkövetésétől három év eltelt.
(2) Az állategészségügyi
bírságot az állomás vezetője határozatban állapítja meg.
(3) A bírság legkisebb
összege húszezer forint, legmagasabb összege egymillió forint. A bírság
összegét az azt kiszabó állomás számlájára kell befizetni, a befolyt összeg
felhasználásáról az állomás állategészségügyi feladatainak ellátására
figyelemmel a minisztérium dönt.
Hatályba léptető és módosító rendelkezések
44.§ (1) Ez a törvény
1996. július 1. napján lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti
a) az állategészségügyről szóló 1981. évi 3. törvényerejű rendelet,
valamint az azt módosító 1991. évi VII. törvény 4.§-a, 6.§-ának (2)
bekezdése és az 1993. évi XVI. törvény;
b) a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint
egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló
1991. évi XX. törvény 39.§-a (1) bekezdésének b) pontja, 40.§-ának a)-c)
pontja, 41.§-ának (1) bekezdése;
c) a marhalevél kiváltásáról és kezeléséről szóló 48/1993. (III. 24.) Korm.
rendelet;
d) a megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatalokról és egyes
földművelésügyi szakigazgatási feladatokat megállapító jogszabályok
módosításáról szóló 44/1991. (III. 14.) Korm. rendelet 18.§-a.
(2) Az állati hulladék
ártalmatlanná tételére a törvény hatálybalépése előtt kiadott vállalkozói
igazolványok és a tevékenység végzésére kiadott engedélyek további 180
napig érvényesek. A korábbi rendelkezések alapján állati hulladék
ártalmatlanná tételét végző vállalkozók e határidő alatt kötelesek a 10.§
(1) bekezdése szerint új engedélyt kérni. A húspép gyártására kiadott
engedélyek a törvény hatálybalépésétől számított egy év elteltével
hatályukat vesztik.
(3) Az
állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény 16.§-ának b) pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
(A tenyésztési hatóság az állattenyésztés szervezési feladatainak
keretében)
b) jogszabályban előírt feladatmegosztás szerint, az állategészségügyi
hatósággal együttműködve kialakítja és működteti az állatok egységes
azonosítási és nyilvántartási rendszerét;
(4) Az illetékekről
szóló 1990. évi XCIII. törvény 33.§-a (2) bekezdésének 25. pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
(tárgyuknál fogva illetékmentes eljárások)
25. a járványügyi intézkedésként kezdeményezett állategészségügyi eljárás;
45.§ Felhatalmazást kap
a földművelésügyi miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg
1. a törvény végrehajtásával kapcsolatos részletes szabályokat az
Állategészségügyi Szabályzatban, így különösen
a) a kártalanítási eljárás részletes feltételeit,
b) az állati hulladékok ártalmatlanná tételével kapcsolatos tevékenység
részletes szabályait és a díjak mértékét a környezetvédelmi és
területfejlesztési, valamint a népjóléti miniszterrel egyetértésben,
c) az állategészségügyi korlátozó intézkedések feltételeit,
d) a törvény hatálya alá tartozó áruk nemzetközi forgalmának
állategészségügyi feltételeit,
e) az élelmiszer-higiénia szabályait a népjóléti miniszterrel
egyetértésben,
f) a takarmányhigiénia szabályait a népjóléti miniszterrel egyetértésben,
g) az állatok, az állati eredetű termékek, az élelmiszerek, a takarmányok
forgalmára és szállítására vonatkozó feltételeket;
2. járványveszély esetén a közcélú igénybevétel díjazásának és
költségtérítésének mértékét;
3. a térítésköteles feladatok körét, díjtételeit és eljárási szabályait;
4. az állatgyógyászati készítmények előállítását, törzskönyvezését,
forgalomba hozatalát, forgalmazását, felhasználását;
5. a marhalevél kiváltására és kezelésére vonatkozó részletes szabályokat;
6. a járványügyi intézkedés esetén járó kártalanítás felső határát évenként
- a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett inflációs
ráta alapján - a költségvetési törvény kihirdetését követő hatvan napon
belül;
7. a 19.§-ban foglaltak szerinti további állategészségügyi feltételeket;
illetőleg
8. kijelölje az állategészségügy feladatkörébe tartozó tevékenységet
folytató intézeteket.
1. számú melléklet az állategészségügyről szóló 1995. évi
XCI. törvényhez
Bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegségek
1. ragadós száj- és
körömfájás
2. hólyagos szájgyulladás
3. sertések hólyagos betegsége (SVD)
4. keleti marhavész
5. kiskérődzők pestise
6. szarvasmarhák ragadós tüdőlobja
7. bőrcsomósodáskór
8. Rift-völgyi láz
9. kéknyelv betegség
10. juhhimlő és kecskehimlő
11. afrikai lópestis
12. afrikai sertéspestis
13. klasszikus sertéspestis
14. madárinfluenza (klasszikus baromfipestis)
15. Newcastle-betegség (baromfipestis)
16. szarvasmarhák gümőkórja
17. fertőző sertésbénulás
18. veszettség
19. takonykór
20. tenyészbénaság
21. lovak fertőző kevésvérűsége
22. lovak agy- és gerincvelő gyulladásai
23. nyulak vérzéses betegsége
24. mézelő méhek nyúlós és enyhébb költésrothadása
25. szarvasmarhák szivacsos agyvelőbántalma (BSE)
26. sertések szaporító és légzőszervi tünetegyüttese (PRRS)
27. brucellózis
28. kacsapestis (kacsák vírusos bélgyulladása)
29. Aujeszky-féle betegség
30. lépfene
31. rühösség
32. szarvasmarhák enzootikus leukózisa
33. pontyfélék tavaszi virémiája
34. pisztrángfélék fertőző vérképzőszervi elhalása
2. számú melléklet az állategészségügyről szóló 1995. évi
XCI. törvényhez
A járványügyi intézkedések elrendelése esetén járó
kártalanítás mértéke
1. A törvény 8.§ (1)
bekezdése alapján járó kártalanítás mértéke az állat, az anyag, eszköz vagy
tárgy forgalmi értékének 90%-a, azonban állatfajonként nem haladhatja meg
az alábbi legmagasabb egyedenkénti összegeket:
ló 450 000 Ft
szarvasmarha 200 000 Ft
sertés 70 000 Ft
juh 20 000 Ft
kecske 10 000 Ft
baromfi 1 500 Ft
méhcsalád 6 000 Ft
házinyúl 1 000 Ft
2. A kártalanítási összeget csökkenteni kell
a) 10 százalékkal, ha az érintett állományban
- szarvasmarhából 300-nál
- sertésből 3 000-nél
- baromfiból 20 000 tojónál vagy 30 000 hízóbaromfinál
többet tartanak;
b) 20 százalékkal, ha az érintett állományban
- sertésből 6 000-nél
- baromfiból 50 000 tojónál vagy 100 000 hízóbaromfinál
többet tartanak.
3. számú melléklet az állategészségügyről szóló 1995. évi
XCI. törvényhez
A marhalevél kiváltásáért, kezeléséért fizetendő díj
mértéke
|