1992. évi I. törvény
a szövetkezetekről
Az Országgyűlés
- kiindulva az Alkotmány 12.§-ának (1) bekezdéséből, amely szerint az állam
támogatja az önkéntes társuláson alapuló szövetkezeteket, elismeri a
szövetkezetek önállóságát,
- abból a célból, hogy a szövetkezetek korszerű jogi keretek
felhasználásával megfelelően szolgálhassák tagjaik érdekeit,
a következő törvényt alkotja:
A kihirdetés napja:
1992. január 20.
I. RÉSZ
I. FEJEZET
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
A törvény tárgya
1.§ Ez a törvény
szabályozza a szövetkezet alapítását, önkormányzatának szervezetét és
szerveinek működését, a szövetkezet és tagjainak jogait, kötelességeit és
felelősségét, a szövetkezet szervezeti változásait, valamint a szövetkezeti
érdekképviselet sajátos kérdéseit.
2.§ (1) A szövetkezetnek
és tagjainak e törvényben nem szabályozott és a szövetkezet önkormányzati
szabályzata által sem rendezett vagyoni és személyi viszonyaira a Polgári
Törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) Pénzintézeti tevékenységet
folytató szövetkezetre a pénzintézetekről és a pénzintézeti tevékenységről
szóló törvényt, biztosítási tevékenységet folytató szövetkezetre pedig a
biztosításügyről szóló törvényt is alkalmazni kell.
A szövetkezet fogalma
3.§ A szövetkezet a szövetkezés
szabadsága és az önsegély elvének megfelelően létrehozott közösség, amely a
tagok személyes közreműködésével és vagyoni hozzájárulásaival, demokratikus
önkormányzat keretében a tagok érdekeit szolgáló vállalkozási és más
tevékenységet folytat. A szövetkezet jogi személy.
4.§ (1) A szövetkezetnek
természetes és jogi személyek lehetnek a tagjai. A jogi személy tagok száma
nem haladhatja meg a természetes személy tagok számát. Kizárólag jogi
személyek részvételével akkor alapítható vagy működtethető szövetkezet
(másodlagos szövetkezet), ha a tagok többsége szövetkezet.
A 4.§ (1) bekezdése
az 1996. évi XXXII. törvény 1.§-ával megállapított szöveg.
(2)
A 4.§ (2) bekezdését
az 1997. évi CXLIV. törvény 320.§ m) pontja hatálytalanította.
(3)
A 4.§ (3) bekezdését
az 1996. évi XXXII. törvény 11.§ (3) bekezdése hatálytalanította.
II. FEJEZET
ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK
A szövetkezet alapítása
5.§ Szövetkezetet
legalább öt tag, oktatási intézményben működő szövetkezetet (a
továbbiakban: iskolai szövetkezet) legalább tizenöt tag alapíthat.
Az 5.§ az 1996. évi
CXII. törvény 237.§ (1) bekezdésével megállapított szöveg.
6.§ (1) A szövetkezet
alapítását az alapító tagok, illetve a jogi személy alapító tagok
képviselőinek részvételével tartott alakuló közgyűlés határozza el. E
közgyűlés feladata az alapszabály megállapítása, a tisztségviselők
megválasztása és a megalakulás előtt kötött szerződések jóváhagyása is.
A 6.§ (1)
bekezdésének első mondata az 1996. évi XXXII. törvény 2.§-ával
megállapított szöveg.
(2) Az alapszabályt az
alakuló közgyűlés elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá, és azt az alakuló
közgyűlésen erre megválasztott két szövetkezeti tag hitelesíti.
(3) Az alapszabályt és
annak módosítását közokiratba vagy ügyvéd (jogtanácsos) által ellenjegyzett
okiratba kell foglalni.
7.§ (1) A szövetkezet
alapítását az alapszabály elfogadásától számított harminc napon belül -
bejegyzés és közzététel végett - be kell jelenteni a cégjegyzéket vezető
bíróságnak (a továbbiakban: cégbíróság).
(2) A szövetkezet a
cégbírósági bejegyzéssel jön létre.
A 7.§ (2) bekezdése
az 1997. évi CXLIV. törvény 320.§ m) pontjával módosított szöveg.
8.§ (1) A szövetkezetnek
a cégbejegyzés megtörténte előtti működésére a gazdasági társaságokról
szóló törvénynek az előtársaságra vonatkozó rendelkezéseit megfelelően
alkalmazni kell. Aki a cégbejegyzés megtörténte előtt a szövetkezet nevében
eljártak, korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a közös név alatt vállalt
kötelezettségekért. A felelősség kizárása vagy korlátozása harmadik
személlyel szemben hatálytalan.
A 8.§ (1) bekezdése
az 1997. évi CXLIV. törvény 311.§ (1) bekezdésével megállapított szöveg.
(2) A cégbejegyzést
megelőzően a szövetkezet nevében vállalt kötelezettségekért az (1) bekezdés
szerint fennálló felelősség megszűnik, ha a szövetkezet közgyűlése a
szerződést utólag jóváhagyja.
(3) Ha a szövetkezet
tevékenységét a cégbejegyzés megtörténte előtt megkezdi, a cégbejegyzés
hiányára harmadik személlyel szemben nem hivatkozhat.
9.§ Ha a cégbíróság a
szövetkezet bejegyzését megtagadta, a szövetkezet tevékenységét a jogerős
határozat kézhezvétele után meg kell szüntetni. Az alakuló közgyűléstől a
tevékenység megszüntetéséig terjedő időszakra vonatkozóan a tagok kötelesek
egymással elszámolni.
A 9.§ második mondata
az 1997. évi CXLIV. törvény 311.§ (2) bekezdésével megállapított szöveg.
10.§ A szövetkezetre
vonatkozó tények és adatok - e törvény és a bírósági cégnyilvántartásról
szóló jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően - nyilvánosak.
A szövetkezet képviselete
11.§ (1) A szövetkezetet
az igazgatóság elnöke, az ügyvezető elnök, az ügyvezető igazgató vagy az
alapszabályban meghatározott igazgatósági tag képviseli; e jogkörük
harmadik személyekkel szemben érvényesen nem korlátozható. Más tag vagy
alkalmazott a felsorolt tisztségviselők írásbeli felhatalmazása alapján
képviselheti a szövetkezetet.
(2) Az (1) bekezdés első
mondatában felsorolt tisztségviselők cégjegyzési joga önálló. Más tag vagy
alkalmazott cégjegyzésének érvényességéhez két - képviseleti jogkörrel
felruházott - ilyen személy együttes aláírása szükséges.
Törvényességi felügyelet
12.§ A szövetkezet
törvényességi felügyeletét a cégbíróság látja el. A cégbíróságnak a szövetkezettel
kapcsolatos ilyen eljárására a bírósági cégnyilvántartásról szóló
jogszabályokat kell alkalmazni.
Jogsértő határozatok bírósági felülvizsgálata
13.§ (1) Ha a
szövetkezet tagja sérelmet szenvedett - ide nem értve a munkaviszony
jellegű jogviszony keretében történő munkavégzéssel kapcsolatos sérelmet -
a szövetkezet vagy szervei által hozott olyan határozat folytán, amely e
törvény rendelkezéseibe, más jogszabályba, az alapszabályba vagy más
önkormányzati szabályzatba ütközik, a tag kérheti a bíróságtól a jogsértő
határozat felülvizsgálatát. Ez a jog érvényesen nem zárható ki.
(2) A jogsértő határozat
felülvizsgálására irányuló keresetet - jogvesztés terhe mellett - a
határozat meghozatalától, a kizárást kimondó határozatnak a tag részére
történő kézbesítésétől számított harminc nap alatt a szövetkezet ellen kell
megindítani. A keresetindításnak - a tag kizárását kimondó határozat esetét
kivéve - halasztó hatálya nincs, de a bíróság a határozat végrehajtását
felfüggesztheti.
(3) A bíróság eljárására
a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban:
Pp.) általános szabályait kell alkalmazni.
14.§ Az alapszabály
kötelezővé teheti, hogy a jogsértő határozat folytán sérelmet szenvedett
tag a jogsértést - perindítás előtt - a felügyelőbizottságnak vagy az
egyeztető bizottságnak bejelentse.
II. RÉSZ
III. FEJEZET
A SZÖVETKEZETI ÖNKORMÁNYZAT
Az önkormányzat tartalma
15.§ A szövetkezet
tagsága - a jogszabályok keretei között -
a) maga dönt a szövetkezet működésének, gazdálkodásának és a tagok érdekeit
szolgáló más tevékenységének minden kérdésében;
b) választás útján létrehozza az e törvény által kötelezően előírt, továbbá
a saját szükségletei által igényelt testületi szerveket;
c) megalkotja az e törvény által kötelezően előírt, továbbá a saját
szükségletei által igényelt önkormányzati szabályzatokat;
d) ellenőrzi a szövetkezet szerveinek működését, tisztségviselőinek
tevékenységét;
e) beszámoltatja a tisztségviselőket és a vezetőket.
16.§ A szövetkezetekről,
különösen azok tagsági, szervezeti és vagyoni viszonyairól csak törvényben
lehet rendelkezni. Azokat a kérdéseket, amelyekről törvény kötelező erővel
nem rendelkezik, a szövetkezet önkormányzati szabályzatban rendezheti.
Önkormányzati szabályzatok
17.§ (1) Az alapszabály
a szövetkezet szervezetének, működésének és gazdálkodásának alapokmánya;
tartalmát a szövetkezeti tagság a szövetkezet céljait és adottságait
figyelembe véve állapítja meg.
(2) Az alapszabályban
kell meghatározni:
a) a szövetkezet cégnevét, székhelyét és tevékenységi körét;
b) a szövetkezet szervezetére és szerveinek működésére vonatkozó főbb
szabályokat;
c) a szövetkezet testületi szerveinek hatáskörét, tagjainak számát, a
szövetkezet tisztségviselőit, megbízatásuk időtartamát;
d) a közgyűlés hirdetmény útján történő összehívásának módját;
e) a tagok jogait és kötelességeit;
f) a részjegy összegét, befizetésének feltételeit és az egy tag által
jegyezhető részjegyek számát;
g) a szövetkezet képviseletének módját;
h) a szövetkezet helyi önkormányzati egységeinek jogkörét és kapcsolatukat
a szövetkezet központi önkormányzati szerveivel;
i) a tag saját gazdasági tevékenységének és a szövetkezet gazdálkodásának
kapcsolatait és e körben a szövetkezet által nyújtott szolgáltatások és
támogatások elveit;
j) iskolai szövetkezetnél (szövetkezeti csoportnál) az oktatási intézmény
és a szövetkezet (szövetkezeti csoport) kapcsolatát;
k) az üzletrész-elővásárlási jog gyakorlásának módját;
l) a volt taggal való elszámolás módját és határidejét;
m) mindazt, aminek rendezését törvény az alapszabályra utalja, vagy a
közgyűlés szükségesnek tartja.
A 17.§ (2)
bekezdésének k) és l) pontja az 1994. évi XLIV. törvény 1.§-ával
megállapított szöveg [a korábbi k)pont m) pontra változott].
(3) Ha a szövetkezet fel
nem osztható vagyont létesít, azt a szövetkezet megszűnése vagy gazdasági
társasággá történő átalakulása esetén az alapszabályban meghatározott
szövetkezeti célra kell felhasználni. A szövetkezeti célra adható állami
támogatás igénybevételének feltételeként jogszabály előírhatja, hogy a
támogatással létrehozott értéket a fel nem osztható vagyon részeként kell
kezelni, s azt a szövetkezet megszűnése vagy gazdasági társasággá történő
átalakulása esetén a külön törvényben meghatározott szövetkezeti célra kell
fordítani.
A 17.§ (3) bekezdése
az 1996. évi XXXII. törvény 3.§-ával megállapított szöveg.
(4) Az alapszabály
elfogadásához és módosításához a közgyűlésen részt vevő tagok szavazatának
kétharmados többsége, iskolai szövetkezetnél ezen felül az oktatási
intézmény vezetőjének egyetértése szükséges.
(5) Ha az alapszabály a
szövetkezet működésének időtartamáról nem rendelkezik, a szövetkezetet
határozatlan időre alakultnak kell tekinteni.
18.§ A közgyűlés
határozza meg, hogy a szövetkezet alkot-e - az alapszabályon felül - más
önkormányzati szabályzatot.
19.§ Az önkormányzati
szabályzatok jogszabálytól csak annyiban térhetnek el, amennyiben az
eltérést maga a jogszabály lehetővé teszi.
IV. FEJEZET
A SZÖVETKEZET ÖNKORMÁNYZATI SZERVEI
A közgyűlés
20.§ (1) A szövetkezet
legfőbb önkormányzati szerve a közgyűlés. A közgyűlés hatáskörébe tartozik:
a) az alapszabály és más önkormányzati szabályzat megállapítása,
módosítása;
b) az igazgatóság tagjainak és elnökének megválasztása, felmentése;
c) a felügyelőbizottság tagjainak és elnökének megválasztása, felmentése
vagy a feladatukat ellátó más személy megbízatása, felmentése;
d) a tisztségviselők díjazásának megállapítása;
e) a részjegy összegének és a szövetkezeti üzletrész névértékének
megállapítása;
f) az éves beszámoló elfogadása, döntés az adózott eredmény
felhasználásáról vagy a veszteség fedezésének forrásáról;
g) döntés - az alapszabály keretei között - a fel nem osztható vagyon
sorsáról;
h) a szövetkezet egyesülésének, szétválásának, átalakulásának és
megszűnésének elhatározása;
i) belépés szövetkezetbe, gazdasági társaságba és kilépés onnan, továbbá
szövetkezet, gazdasági társaság alapítása, ha a bevitt vagyoni érték az
alapszabályban meghatározott értéket meghaladja;
j) belépés érdekképviseleti szervbe és kilépés onnan;
k) tisztségviselő ellen kártérítési per indításának elhatározása;
l) mindaz, amit törvény vagy az alapszabály a közgyűlés hatáskörébe utal.
(2) Az (1) bekezdés h)
pontjában felsorolt szervezeti változásokról a döntés a közgyűlés
kizárólagos hatáskörébe tartozik. Minden más ügy eldöntését - kivéve a
küldöttgyűlés hatáskörét érintő alapszabályi rendelkezést - az alapszabály
a küldöttgyűlés hatáskörébe utalhatja.
A 20.§ (2) bekezdése
az 1994. évi XLIV. törvény 2.§-ával módosított szöveg.
(3) Az alapszabály
a) a 18.§-ban említett önkormányzati szabályzat megalkotását az igazgatóság
hatáskörébe;
b) az igazgatóság és a felügyelőbizottság tagjainak megválasztását és
felmentését pedig a szövetkezet helyi önkormányzati egységeinek hatáskörébe
utalhatja.
21.§ (1) A közgyűlést
szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni. A közgyűlés
üléseit az igazgatóság hívja össze. Soron kívül is össze kell hívni a
közgyűlést, ha ezt a tagok legalább tíz százaléka vagy a felügyelőbizottság
írásban - az ok megjelölésével - indítványozza.
(2) A közgyűlést - annak
időpontját legalább tizenöt nappal megelőzően - a napirend közlésével
írásban kell összehívni. A közgyűlésre a tagok meghívásával azonos módon a kívülálló
üzletrész-tulajdonosokat is meg kell hívni. Ha az alapszabály lehetővé
teszi, a közgyűlés hirdetmény útján is összehívható.
A 21.§ (2) bekezdése
az 1994. évi XLIV. törvény 3.§-ával megállapított szöveg.
(3) A tagok legalább tíz
százalékának írásbeli indítványára bármely ügyet fel kell venni a közgyűlés
napirendjére. Ugyanennyi tag indítványozhatja, hogy a közgyűlés vizsgálja
felül a szövetkezet bármely önkormányzati szervének vagy bármely
tisztségviselőjének döntését, vagy hogy a közgyűlés döntsön más testületi
szerv hatáskörébe tartozó ügyben.
(4) Az üzletrésztőke
legalább egytized részével rendelkező tulajdonosok az éves közgyűlést [(1)
bekezdés] megelőzően írásban bármely ügynek az éves közgyűlés napirendjére
való kötelező felvételét javasolhatják.
A 21.§ (4) bekezdése
az 1994. évi C. törvény 1.§-ával megállapított szöveg.
22.§ (1) A közgyűlés a
tagok legalább a felének jelenléte esetén határozatképes. A
határozatképtelenség esetére tizenöt napon belüli időpontra azonos
napirenddel összehívott újabb közgyűlés, az eredeti napirend tekintetében,
a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes, kivéve
a) a szövetkezet egyesülése, beolvadása, szétválása, átalakulása és
megszűnése kapcsán meghozandó döntések esetét, valamint
b) ha törvény vagy az alapszabály másként rendelkezik.
A 22.§ (1)
bekezdésének b) pontja az 1996. évi CXII. törvény 237.§ (2) bekezdésével
megállapított szöveg.
(2) A
takarékszövetkezetek egyesüléséről (beolvadásáról) határozhat a megismételt
közgyűlés.
(3) Ha ez a törvény, az
alapszabály vagy a közgyűlés másként nem rendelkezik, a közgyűlés a
határozatokat a jelenlévő tagok több mint felének szavazatával és nyílt
szavazással hozza.
A 22.§ az 1994. évi
XLIV. törvény 4.§ (2) által megállapított szöveg.
(4) A közgyűlésen - a
94.§-ban és a 107.§ (2) bekezdésében szabályozott kivétellel - minden tagot
egy-egy szavazat illet meg.
A 22.§ az 1994. évi
C. törvény 2.§ (2) által módosított szöveg.
23.§ A közgyűlésről
jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmaznia kell a megjelent tagok
számát, a tárgyalt ügyek (indítványok) összefoglalását, a határozatokat és
a szavazás eredményére vonatkozó adatokat. A jegyzőkönyvet a közgyűlés
elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá, és azt a közgyűlésen erre
megválasztott két szövetkezeti tag hitelesíti.
24.§ (1) Az alapszabály
a közgyűlés megtartásának módját részközgyűlések formájában is
meghatározhatja. Ebben az esetben megállapítja a részközgyűlési körzetek
kialakításának irányelveit.
(2) A részközgyűléseket
azonos napirenddel kell megtartani, és a szavazatokat össze kell számítani.
25.§ (1) Az alapszabály
lehetővé teheti, hogy a tagok - közgyűlés összehívása nélkül - írásban
szavazzanak, ha a döntés ily módon is meghozható. Ebben az esetben az
alapszabályban meg kell határozni az írásbeli szavazás eljárási szabályait,
valamint azt a módot, ahogyan a tagok a döntésről és annak időpontjáról
tájékoztatást kapnak.
(2) Nem lehet írásban
szavazni a 20.§ (1) bekezdés a)-i) pontjaiban meghatározott kérdésekben.
A küldöttgyűlés
26.§ (1) Az alapszabály
küldöttgyűlés működését írhatja elő. Ebben az esetben meghatározza a
küldötteknek a taglétszámhoz viszonyított arányát, megválasztásuk módját és
megbízatásuk időtartamát, annak figyelembevételével, hogy a küldöttek
létszáma ötvennél kevesebb nem lehet.
(2) Részközgyűlések
rendszeresítése esetében a küldöttgyűlés küldötteit a részközgyűléseken
részt vevő tagok választják; lakásszövetkezeteknél (92.§) az alapszabály
ettől eltérően rendelkezhet.
(3) A küldöttgyűlésen -
tanácskozási joggal - a szövetkezet bármely tagja részt vehet.
(4) A küldöttgyűlés
hatáskörére és eljárására egyebekben a közgyűlésre vonatkozó szabályokat
kell alkalmazni, a következő eltérésekkel:
a) a lakásszövetkezeteket kivéve a csak írásban történő szavazás nem
megengedett;
b) a 22.§ (1) bekezdésének második mondata nem alkalmazható.
A szövetkezet helyi önkormányzati egységei
27.§ (1) Az alapszabály
a tagoknak munkahely, szervezeti egység, lakóhely vagy más azonos
érdekeltség alapján szervezett közösségeit a szövetkezet helyi
önkormányzati egységeinek ismerheti el.
(2) Az alapszabály
határozza meg a szövetkezet helyi önkormányzati egységeinek jogkörét, a
szövetkezet központi önkormányzati szerveivel való kapcsolatát és különösen
azokat az ügyeket, amelyekben az egységet döntési, javaslattételi,
véleményezési jog illeti meg.
(3) A helyi
önkormányzati egységre vonatkozó igazgatósági döntéshozatal előtt ki kell
kérni a helyi önkormányzat véleményét.
Az igazgatóság
28.§ (1) A közgyűlés
legalább három tagú igazgatóságot választ. Ötven főnél kisebb taglétszámú
szövetkezetben, továbbá lakásszövetkezeteknél az alapszabály igazgatóság
helyett az ügyvezető elnök tisztségét rendszeresítheti.
(2) Az igazgatóság
tagjává csak a szövetkezet tagja választható; az alapszabály ettől eltérően
rendelkezhet.
A 28.§ (2) bekezdése
az 1996. évi XXXII. törvény 4.§-ával megállapított szöveg.
(3) Az igazgatóságnak,
egyúttal a szövetkezetnek az elnökét az igazgatóság tagjai közül a
közgyűlés választja meg.
29.§ (1) Az igazgatóság
a közgyűlés határozatainak megfelelően irányítja a szövetkezet
tevékenységét. Kialakítja és irányítja a szövetkezet munkaszervezetét,
gyakorolja az önkormányzati szabályzat által hatáskörébe utalt munkáltatói
jogokat, és alkalmazza a szövetkezet ügyvezető igazgatóját, ha az
alapszabály ilyen tisztséget rendszeresített.
(2) Az igazgatóság dönt
minden olyan ügyben, amelynek eldöntése nem tartozik a szövetkezet más
szervének hatáskörébe. Tevékenységéért a közgyűlésnek felelős.
(3) Az igazgatóság az
alapszabályban meghatározott időközönként, de évente legalább egyszer
köteles beszámolni a közgyűlésnek a szövetkezet vagyoni, pénzügyi és
jövedelmi helyzetéről és az igazgatóság tevékenységéről.
(4) Az (1)-(3) bekezdés
rendelkezései az ügyvezető elnökre is vonatkoznak.
A felügyelőbizottság
30.§ (1) A közgyűlés
legalább három tagú felügyelőbizottságot és a bizottság tagjai közül
elnököt választ.
(2) Ötven főnél kisebb
taglétszámú szövetkezet, továbbá a lakásszövetkezetek alapszabálya
felügyelőbizottság helyett könyvvizsgálót vagy a szövetkezet egyik tagját
bízhatja meg a felügyelőbizottság feladatainak ellátásával. Az így
megbízott személyt tisztségviselőnek kell tekinteni.
31.§ (1) A
felügyelőbizottság ellátja a tagok tulajdonosi és önkormányzati érdekeinek
képviseletét, és ennek érdekében a szövetkezet egész tevékenységére
kiterjedő folyamatos ellenőrzést végez.
(2) A
felügyelőbizottság:
a) a szövetkezet szerveinek működésével és a gazdálkodással kapcsolatos
bármely ügyet megvizsgálhat;
b) az igazgatóságot felhívhatja, hogy a jogszabályoknak, az alapszabálynak
vagy más önkormányzati szabályzatnak megfelelően járjon el;
c) indítványozhatja az igazgatóság egészének vagy egyes tagjainak a
felmentését, felelősségre vonását, továbbá a közgyűlés összehívását;
d) összehívhatja a közgyűlést, ha az igazgatóság nem tesz eleget erre
vonatkozó kötelességének;
e) az éves beszámoló [29.§ (3) bek.] alapján véleményt nyilvánít a
közgyűlés részére a szövetkezet gazdálkodásáról; enélkül az éves beszámoló
tárgyában érvényes határozat nem hozható;
f) véleményt nyilváníthat a közgyűlés elé terjesztett más beszámolókról és
jelentésekről is;
g) javaslatot tesz a közgyűlésnek a tisztségviselők díjazásának
megállapítására;
h) tevékenységéről a közgyűlésnek legalább évente egyszer beszámol.
32.§ (1) A szövetkezet
illetékes testületi szervei kötelesek érdemben megtárgyalni a
felügyelőbizottság javaslatait, indítványait, és azok tárgyában határozni.
A bizottság elnöke - vagy a bizottságnak általa megbízott tagja - az
igazgatóság ülésén és a szövetkezet bármely más testületének ülésén
tanácskozási joggal részt vesz.
(2) A felügyelőbizottság
jogosult a szövetkezet irataiba betekinteni, továbbá a szövetkezet
tisztségviselőitől, alkalmazottaitól és a szövetkezeti tagoktól
felvilágosítást kérni; a felvilágosítás megadása kötelező.
33.§ Az ellenőrzésre
jogosult állami szervek az ellenőrzés megkezdéséről kötelesek a
felügyelőbizottságot értesíteni és közreműködését lehetővé tenni.
Az egyeztetőbizottság
34.§ (1) Az alapszabály
legalább három tagú egyeztetőbizottságot létesíthet. A bizottság - ennek
hiányában a felügyelőbizottság - a szövetkezeten belüli jogsértések,
érdeksérelmek ügyében és a tagsági jogvitákban egyeztetést végez.
(2) A bizottság működése
nem érinti a bírósági út igénybevételének lehetőségét és határidejét.
(3) Az alapszabály a
tagság egészét vagy nagyobb csoportját érintő, a munkavégzéssel és a
munkakörülményekkel, továbbá a részesedéssel, a juttatásokkal és a
támogatásokkal kapcsolatos ügyekben az egyeztető bizottságot javaslattételi
és véleményezési joggal ruházhatja fel.
A tisztségviselők
35.§ (1) A szövetkezet
tisztségviselői: az igazgatóság elnöke és tagjai, a felügyelőbizottság
elnöke és tagjai vagy ez utóbbiak feladatainak ellátásával megbízott
személy, az ügyvezető elnök és - ha az alapszabály így rendelkezik - az
ügyvezető igazgató. Az alapszabály további tisztségviselőket
rendszeresíthet.
(2) A tisztségviselőket
titkos szavazással kell megválasztani.
36.§ (1) Nem lehet
tisztségviselő
a) aki nem tagja a szövetkezetnek, kivéve ha e törvény vagy az alapszabály
szerint a tisztség betöltéséhez tagsági viszony nem szükséges;
b) akit a bíróság cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alá
helyezett;
c) akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen végrehajtható
szabadságvesztésre ítéltek, mindaddig, amíg a büntetett előélethez fűződő
hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül;
d) akit valamely foglalkozástól eltiltottak, az ítélet hatálya alatt az
abban megjelölt tevékenységet folytató szövetkezetnél;
e) aki az alapszabályban előírt szakmai követelményeknek nem felel meg;
j)*
A 36.§ (1)
bekezdésének j) pontját az 1996. évi XXXII. törvény 11.§ (3) bekezdése
hatálytalanította.
(2) Az alapszabály
további kizáró okokat is megállapíthat.
37.§ (1) Közeli
hozzátartozók [Ptk. 685.§ b) pont] és élettársak nem lehetnek ugyanannak a
szövetkezetnek tisztségviselői. Ilyen kapcsolat esetén összeférhetetlenség
áll fenn egyfelől a pénz- és anyagkezeléssel megbízott személyek, másfelől
közvetlen felettesük, valamint a felügyelőbizottság elnöke és tagjai között
is.
(2) A szövetkezet igazgatóságának
elnöke és tagja, továbbá az ügyvezető elnök és az ügyvezető igazgató nem
választható meg a felügyelőbizottság és az egyeztetőbizottság tagjává.
(3) Az alapszabály az
összeférhetetlenség további eseteit is meghatározhatja.
(4) Az (1) bekezdés
szerinti tilalmak alól az alapszabály felmentést adhat.
38.§ Tisztségviselővé
egy személy több szövetkezetnél és gazdasági társaságnál is megválasztható,
a jelölt azonban a több tisztségre történő választásáról (jelöléséről) az
érdekelt szövetkezeteket vagy gazdasági társaságokat előzetesen
tájékoztatni köteles.
A 38.§ az 1994. évi
XLIV. törvény 5.§-ával megállapított szöveg.
39.§
A 39.§-t az 1996. évi
XXXII. törvény 11.§ (3) bekezdése hatálytalanította.
40.§ (1) A
tisztségviselők az ilyen tisztséget betöltő személyektől általában
elvárható gondossággal kötelesek eljárni. Kötelességeik megszegésével a
szövetkezetnek okozott kárért a polgári jog szabályai szerint
egyetemlegesen felelősek akkor is, ha a szövetkezettel munkaviszonyban
állnak.
(2) Nem terheli az (1)
bekezdés szerinti felelősség azt a tisztségviselőt, aki a határozat ellen
szavazott vagy az intézkedés ellen tiltakozott, és tiltakozását a
felügyelőbizottságnak, ennek hiányában a felügyelőbizottság feladatait
ellátó személynek bejelentette.
(3) A tisztségviselő
kártérítésre kötelezése a bíróság hatáskörébe tartozik.
41.§ (1) Megszűnik a
tisztségviselő megbízatása
a) a megbízatás időtartamának lejártával;
b) a tisztségviselő halálával, továbbá
c) lemondásával;
d) a közgyűlés általi felmentésével;
e) tagsági viszonyának megszűnésével, feltéve, hogy e törvény vagy az
alapszabály szerint a tisztség betöltéséhez tagsági viszony szükséges.
(2) Megszűnik a
tisztségviselő megbízatása, ha az összeférhetetlenséget, vagy a kizáró okot
a felmerüléstől számított 15 napon belül a tisztségviselő nem szünteti meg.
(3) A tisztségviselők
felmentéséről a közgyűlés titkos szavazással dönt.
III. RÉSZ
V. FEJEZET
A SZÖVETKEZETI TAGSÁGI VISZONY
A tagsági viszony létrejötte
42.§ (1) A nyitott
tagság elvének megfelelően a tagok felvételénél, továbbá a tagok jogainak
és kötelességeinek meghatározásánál tilos hátrányos megkülönböztetést tenni
faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy
társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerint.
(2) Tizennegyedik
életévét betöltött kiskorú törvényes képviselője hozzájárulásával lehet
tagja szövetkezetnek.
(3) Az alapszabály
meghatározhatja azt a közös érdeket, amelynek megléte a tagság feltétele.
43.§ (1) A
tagfelvételről az alapszabályban meghatározott testületi szerv dönt, a
felvételi kérelem benyújtását követő legközelebbi ülésen. A döntésről a
belépni kívánó személyt értesíteni, és - ha a kérelem felől nem a közgyűlés
döntött - a közgyűlést tájékoztatni kell.
(2) Iskolai
szövetkezetben a tanulókon kívül felvett tagok száma nem haladhatja meg a
taglétszám tizenöt százalékát.
(3) A tagsági viszony -
eltérő megállapodás hiányában - a felvételről szóló határozat
meghozatalának időpontjára visszamenő hatállyal jön létre akkor, amikor a
tag a részjegy összegét vagy annak alapszabályban meghatározott hányadát a
szövetkezetbe befizette.
(4) A felvételi kérelmet
elutasító döntés ellen - ha azt nem a közgyűlés hozta - a közgyűléshez
lehet fordulni.
44.§ A szövetkezet a
tagokról nyilvántartást köteles vezetni, amely - az ellenkező bizonyításáig
- igazolja a tagsági viszony keletkezésére, fennállására és megszűnésére
vonatkozó adatokat.
A tag alapvető jogai és kötelességei
45.§ (1) A tag alapvető
joga, hogy
a) részt vegyen a szövetkezet tevékenységében és személyes
közreműködésének, vagyoni hozzájárulásának és egyéb érdekeltségének
megfelelően részesedjen a gazdálkodás eredményéből;
b) igénybe vegye a szövetkezet által a tagok részére rendszeresített
szolgáltatásokat, és élvezze a szövetkezés egyéb előnyeit;
c) tanácskozási és szavazati joggal részt vegyen a közgyűlésen;
d) tisztséget viseljen a szövetkezetben;
e) a tisztségviselőktől és a vezetőktől felvilágosítást kérjen a
szövetkezetet érintő bármely kérdésről.
A 45.§ (1)
bekezdésének d) pontja az 1996. évi XXXII. törvény 11.§ (3) bekezdésével
módosított szöveg.
(2) A tagsági viszonyon
alapuló szervezeti jogok és a személyes közreműködéssel összefüggő jogok a
vagyoni szolgáltatás mértékétől függetlenül egyenlők.
46.§ A tag alapvető
kötelessége, hogy
a) teljesítse a vagyoni hozzájárulást, és vállalásának megfelelően részt
vegyen a szövetkezetnek és önkormányzati szerveinek a tevékenységében;
b) a szövetkezet vagyonát gondosan kezelje és védje.
47.§ A tagok jogait és
kötelességeit részletesen az alapszabály és más önkormányzati szabályzatok,
továbbá a szövetkezettel kötött tagsági megállapodások határozzák meg.
A tagsági viszony megszűnése
48.§ (1) A tagsági
viszony megszűnik, ha
a) a tag meghal, jogi személy tag megszűnik;
b) a tag a szövetkezetből kilép;
c) a tagot kizárják;
d) a szövetkezet gazdasági társasággá alakul át;
e) a szövetkezet jogutód nélkül megszűnik.
(2) Az alapszabály a
tagsági viszony megszűnésének további eseteit is meghatározhatja.
49.§ (1) A kilépés
szándékát az igazgatóságnak írásban be kell jelenteni.
(2) Az alapszabályban
(önkormányzati szabályzatban) kell meghatározni, hogy a kilépésre vonatkozó
bejelentés és a tagsági viszony megszűnése között milyen időtartamnak kell
eltelnie. A tagsági viszony ezen időtartam elteltével szűnik meg.
50.§ (1) A szövetkezet
kizárhatja a tagot, ha a tag - neki felróható módon -
a) a szövetkezet érdekét súlyosan sértő vagy veszélyeztető magatartást
tanúsít, vagy
b) a tagsági viszonyból eredő kötelességeinek - az alapszabályban
meghatározott időtartam alatt - felszólítás ellenére nem tesz eleget.
(2) A kizárásra jogosult
- az alapszabályban meghatározott - testületi szervnek a kizárást tárgyaló
ülésére a tagot meg kell hívni. A kizárásról határozatot kell hozni,
amelyet az érintett taggal írásban közölni kell.
(3) A kizárásról hozott
határozat ellen - ha azt nem a közgyűlés hozta - a közgyűléshez lehet
fordulni. Ez nem érinti a bírósági út igénybevételének lehetőségét. A
keresetindításnak halasztó hatálya van.
(4) A tagsági viszony a
kizárást kimondó határozat közlésétől számított harminc nap elteltével
szűnik meg, kivéve ha
a) határozat későbbi időpontot állapít meg;
b) a határozat bírósági felülvizsgálására 30 napon belül keresetet
indítottak és a bíróság a kizárást kimondó határozatot megváltoztatja vagy
hatályon kívül helyezi;
c) a tag kérelmére a közgyűlés a kizáró határozatot megváltoztatja.
51.§ (1) Ha a tagsági
viszony a 48.§ (1) bekezdés a)-c) pontja vagy (2) bekezdése alapján szűnik
meg, a volt taggal (örökösével) el kell számolni.
(2) Az elszámolás során
a tagsági megállapodás alapján a szövetkezet használatába adott
vagyontárgyat a volt tag részére ki kell adni. A kiadás időpontjára az alapszabály
és a tagsági megállapodás az irányadó. Ha ez az időpont a tagsági viszony
megszűnésének időpontjánál későbbi, ez időtartam alatt a vagyontárgy
használatáért a volt tag részére díjat kell fizetni.
(3) Ha a szövetkezet
használatába adott vagyontárgy már nincs meg, vagy a kilépéskor már nincs a
szövetkezet használatában, annak értékét kell a volt tag részére
megtéríteni.
(4) A volt tag részére a
részjegye és a szövetkezeti üzletrésze után járó részesedés kifizetésének,
továbbá a részjegye összege visszafizetésének módjára és határidejére az
alapszabály az irányadó azzal, hogy az elszámolás legkésőbbi időpontja a
tagsági viszony megszűnését követő mérleg-megállapító közgyűlés napjától
számított harmincadik nap.
Az 51.§ (4) bekezdése
az 1994. évi XLIV. törvény 6.§-ával megállapított szöveg.
VI. FEJEZET
VAGYONI VISZONYOK A SZÖVETKEZETBEN
A részjegy
52.§ (1) A tag az
alapszabályban meghatározott számú és összegű részjegyet jegyezhet.
A VI. fejezet főcíme
az 1994. évi XLIV. törvény 7.§ (1) bekezdésével megállapított szöveg.
(2) Alapításkor és
belépéskor - a lakásszövetkezetek kivételével - egy részjegy jegyzése
kötelező.
Az 52.§ (2) bekezdése
az 1994. évi XLIV. törvény 7.§ (2) bekezdésével megállapított szöveg.
(3) Ha a tag a részjegy
teljes összegét belépéskor nem fizeti be, a fennmaradó részt az
alapszabályban meghatározott módon és időpontban - de legkésőbb a
belépéstől számított egy éven belül - köteles befizetni. Alapítás esetében
az egyéves időtartamot a szövetkezet cégbejegyzésétől kell számítani.
53.§ (1) A részjegyek
csak azonos összegűek lehetnek. A részjegy másra nem ruházható át, és a
szövetkezeti tagnak harmadik személlyel szemben fennálló kötelezettsége
miatt bírósági végrehajtás alá nem vonható.
(2) A részjegy a
szövetkezet adózott eredményéből részesedésre jogosít.
A tag más vagyoni hozzájárulásai
54.§ (1) Az
önkormányzati szabályzat, továbbá a közgyűlés határozatainak keretei között
a szövetkezet tagja a részjegy jegyzésén felül más formájú vagyoni
hozzájárulást is teljesíthet, és a szövetkezetnek kamat ellenében kölcsönt
nyújthat.
(2) Az (1) bekezdés
szerinti vagyoni hozzájárulás befizetésének, felhasználásának,
felmondásának és visszafizetésének rendjét, továbbá az utánuk járó
részesedés (kamat) mértékét - az önkormányzati szabályzatban meg nem
határozott részletek tekintetében - a tag és a szövetkezet közötti
megállapodásba kell foglalni. A megállapodást írásban kell megkötni.
(3) Ha a tag a részjegy
jegyzésén felül - a szövetkezetnek nyújtott kölcsönt kivéve - más formájú
vagyoni hozzájárulást teljesített, annak értéke erejéig - az alapszabály
eltérő rendelkezése hiányában - a szövetkezettől részjegyet igényelhet.
Az 54.§ (3) bekezdése
az 1994. évi XLIV. törvény 7.§ (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A szövetkezeti üzletrész
55.§ (1) A szövetkezet
az eredménytartalékból és a tőketartalékból a közgyűlés döntése szerint
a) üzletrésztőkét képezhet, melyből tagjainak - az alapszabály
rendelkezésének megfelelően - üzletrészt juttathat, illetve
b) üzletrésztőkét növelhet, melynek összege az üzletrész-tulajdonosok
között az üzletrészek arányában kerül felosztásra. Üzletrésztőkenövelés
esetén az alapszabály rendelkezései szerint üzletrésszel nem rendelkező tag
részére is juttatható üzletrész.
Az üzletrésztőkéből az üzletrész-tulajdonosra eső részről a jogosult
kérésére névre szóló értékpapírt kell kiállítani (szövetkezeti üzletrész).
Az 55.§ (1) bekezdése
az 1994. évi XLIV. törvény 8.§ (1) bekezdésével megállapított szöveg.
(2) Amennyiben az
üzletrésztőkét veszteség fedezésére kellett felhasználni, a közgyűlés az
üzletrészek névértékét arányosan csökkenti.
56.§ (1) A szövetkezeti
üzletrész átruházható, örökölhető, és a szövetkezet adózott eredményéből
évente részesedésre jogosít. A szövetkezeti üzletrész után tilos kamatot
fizetni.
(2) Ha az üzletrész
tulajdonosa üzletrészét kívülálló személyre kívánja átruházni, a
szövetkezetet és tagjait elővásárlási jog illeti meg. Az elővásárlási jog
gyakorlásának módjáról az alapszabályban kell rendelkezni. Ha a jogosultak
az átruházási szándék bejelentésétől számított, az alapszabályban
megállapított módon és határidőben nem nyilatkoznak, úgy kell tekinteni,
hogy nem kívánnak elővásárlási jogukkal élni.
Az 56.§ (2) bekezdése
az 1994. évi XLIV. törvény 8.§ (2) bekezdésével megállapított szöveg.
(3) A tisztségviselő
üzletrészének a szövetkezet által történő megvásárlásáról a közgyűlés vagy
a küldöttgyűlés dönthet.
(4) Az az
üzletrész-tulajdonosa, aki nem tagja a szövetkezetnek, a közgyűlésre és a
küldöttgyűlésre vonatkozó szabályok alkalmazása szempontjából a taggal
azonos jogállású.
Az 56.§ a 2000. évi
CXLIV. törvény 11.§ (1) bekezdésével megállapított szöveg.
57.§ (1) A szövetkezeti
üzletrészek tulajdonosairól és az üzletrészek névértékéről a szövetkezet
nyilvántartást köteles vezetni. Az átruházást és öröklést a szövetkezethez
haladéktalanul be kell jelenteni.
(2) Az üzletrészhez
fűződő jogokat csak az gyakorolhatja, aki a nyilvántartás szerint az
üzletrész tulajdonosa.
58.§ Ha a tagsági
viszony a 48.§ (1) bekezdés a)-c) pontja vagy (2) bekezdése alapján szűnik
meg, a volt tagot (örökösét) részjegyének összege illeti meg, amennyiben a
részjegytőkét veszteség fedezésére nem használták fel. Igényt tarthat
továbbá a volt tag a szövetkezet közgyűlése által ilyen célra létesített
külön tartalék rá eső részére is.
Juttatások és támogatások a tagok részére
59.§ (1) A szövetkezeti
szolidaritás elvének megfelelően a szövetkezet az alapszabályban
(önkormányzati szabályzatban) meghatározott módon és feltételek szerint
tagjait - különösen az arra rászoruló idős, munkaképtelen, tartósan beteg,
többgyermekes tagjait - és azok özvegyeit, árváit, különféle anyagi
segítségben és szolgáltatásban részesíti (segély, nyugdíjkiegészítés,
szakmai képzés, étkezési hozzájárulás, üdülési hozzájárulás, szociális
gondozó biztosítása stb.), és támogatja művelődésüket,
sporttevékenységüket.
Az 59.§ korábbi (1)
bekezdését az 1994. évi XLIV. törvény 13.§ (2) bekezdése hatálytalanította,
és a (2)-(3) bekezdés számozását eggyel csökkentette.
(2) A juttatások céljára
a közgyűlés által meghatározott összeget a szövetkezet a költségek terhére
számolhatja el.
60.§ A szövetkezet az
alapszabályban (önkormányzati szabályzatban) meghatározott módon és
feltételek szerint a tag szövetkezeten kívüli gazdasági tevékenységének
folytatásához ingatlanhasználat és termelőeszköz-használat átengedésével,
termény vagy termék juttatásával vagy ez utóbbiak pénzbeli megváltásával és
más módon támogatást nyújt.
IV. RÉSZ
VII. FEJEZET
A SZÖVETKEZET GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGE
Alapvető szabályok
61.§ (1) A szövetkezet a
tulajdonában álló és a tagok vagy mások által használatba adott vagyoni
eszközökkel önállóan gazdálkodik, adózott eredményével e törvény keretei
között szabadon rendelkezik.
(2) A szövetkezet éves
kiosztható eredményének a nagyobb részét a személyes közreműködés arányában
a tagoknak kell visszatéríteni.
62.§ (1) A szövetkezet
minden olyan tevékenységet folytathat, amelyet törvény nem utal más formájú
gazdálkodó szervezet vagy az állam (állami szerv) kizárólagos tevékenységi
körébe.
(2) A hitelszövetkezet a
tevékenységét csak tagjai részére végezheti.
A munkavégzésre vonatkozó szabályok
63.§ A szövetkezeti
tagsági viszony keretében a vállalkozási és munkaviszony jellegű jogviszonyok
jöhetnek létre.
64.§ A vállalkozási
jellegű munkavégzésre irányuló jogviszony tartalmát az önkormányzati
szabályzatnak és a polgári jog szabályainak megfelelő, csoportos vagy
egyéni tagsági megállapodások határozzák meg.
65.§ A szövetkezet és
tagja között létrejött munkaviszony jellegű jogviszonyra, valamint a
szövetkezet alkalmazottainak munkaviszonyára a Munka Törvénykönyvét kell
alkalmazni.
Az e törvény hatálybalépését megelőzően
a) a szövetkezet és a tag között létrejött munkamegállapodás, illetve
b) jogszabály
által előírt munkavégzés időtartamát a társadalombiztosítási jogszabályok
szerinti szolgálati idő megállapítása, valamint a munkaviszony jellegű
jogviszony alapján járó juttatások szempontjából - feltéve, hogy az adott
évben a tag az előírt munkavégzési kötelezettségének eleget tett -
figyelembe kell venni.
A 65.§ az 1996. évi
XXXII. törvény 5.§-ával kiegészített szöveg.
66.§
A 66.§-t az 52/1994.
(XI.4.) AB határozat megsemmisítette.
Tartalékképzés
67.§
A 67.§-t az 1994. évi
XLIV. törvény 13.§ (2) bekezdése hatálytalanította.
Beszámolási és könyvvezetési kötelezettség
68.§ A szövetkezet
beszámolási és könyvvezetési kötelezettségére a számvitelről szóló törvény
rendelkezéseit kell alkalmazni.
VIII. FEJEZET
FELELŐSSÉG
A szövetkezet felelőssége tartozásaiért
69.§ (1) A szövetkezet a
vagyonával felel tartozásaiért. A szövetkezet vagyona: a részjegytőke, az
üzletrésztőke, az eredménytartalék, a fel nem osztható vagyon és a szabad
vagyoni eszközök.
(2) A tag a saját
vagyonával, továbbá a szövetkezettől járó munkadíjával nem felel a
szövetkezet tartozásaiért. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a
lakásszövetkezet tagjára.
A szövetkezet és a tag kártérítési felelőssége
70.§ (1) A szövetkezet a
tagjának jogellenesen okozott kárért a polgári jogi felelősség általános
szabályai szerint tartozik felelősséggel.
(2) A szövetkezet -
vétkességére való tekintet nélkül - köteles megtéríteni tagjának azt a
kárt, amely
a) a tagot a munkaviszony jellegű jogviszony keretében történő munkavégzés során
vagy a szövetkezet közvetlen irányítása és felügyelete alatt végzett saját
gazdasági tevékenysége közben érte, továbbá
b) a munkahelyre szokásosan bevitt dolgokban keletkezett.
(3) Nem terheli a
szövetkezetet a (2) bekezdés szerinti felelősség, ha bizonyítja, hogy a
kárt működési körén kívül eső, elháríthatatlan ok vagy kizárólag a tag
elháríthatatlan magatartása okozta. Ennek hiányában is mentesül a
szövetkezet a kár azon részének megtérítése alól, amelyet a tag vétkes
magatartása idézett elő.
71.§ A tag a
szövetkezetnek okozott kárért - a munkaviszony jellegű jogviszony keretében
történő munkavégzéssel összefüggésben okozott kár kivételével - a polgári
jog szabályai szerint tartozik felelősséggel.
72.§ A kár megtérítésére
kötelezés a bíróság hatáskörébe tartozik.
A szövetkezet és az alkalmazottak közötti felelősség
szabályai
73.§ A szövetkezet
alkalmazottainak fegyelmi és kártérítési felelősségére, valamint a
szövetkezet által alkalmazottainak okozott kárért fennálló felelősségre a
Munka Törvénykönyve rendelkezéseit kell alkalmazni.
V. RÉSZ
IX. FEJEZET
SZÖVETKEZETEK EGYESÜLÉSE, SZÉTVÁLÁSA, ÁTALAKULÁSA ÉS MEGSZŰNÉSE
Szövetkezetek egyesülése
74.§ (1) Két vagy több
szövetkezet külön-külön tartott közgyűlésen szövetkezetenként számítva a
jelenlévő tagok kétharmados szótöbbségével elhatározhatja, hogy új
szövetkezetté egyesül, vagy az egyik szövetkezet a másikba beolvad. Iskolai
szövetkezetnél az egyesüléshez (beolvadáshoz) az oktatási intézmény
vezetőjének hozzájárulása is szükséges.
A 74.§ (1)
bekezdésének első mondata az 1994. évi XLIV. törvény 9.§ (3) bekezdésével
megállapított szöveg.
(2) Az egyesülő
szövetkezetek együttes közgyűlésen állapítják meg az egyesülés időpontját,
az új szövetkezet alapszabályát, szükség szerint módosítják az önkormányzati
szabályzatokat, továbbá megtartják a szükséges választásokat.
(3) Az egyesülő
szövetkezeteket megillető jogok és az azokat terhelő kötelezettségek az új
(a befogadó) szövetkezetre szállnak át.
75.§ A szövetkezetek
egyesülésére a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezéseit kell
megfelelően alkalmazni a szövetkezet alapítására vonatkozó, e törvény
7-9.§-ainak figyelembevételével.
A 75.§ az 1997. évi
CXLIV. törvény 311.§ (3) bekezdésével megállapított szöveg.
76.§ A szövetkezetek egyesülése
során a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló 1990. évi LXXXVI.
törvénynek a szervezeti egyesülés ellenőrzésére vonatkozó szabályait is
alkalmazni kell.
A szövetkezet szétválása
77.§ (1) A közgyűlés a
jelenlévő tagok kétharmados szótöbbségével elhatározhatja a szövetkezet
szétválását két vagy több szövetkezetre. A szétváláshoz két közgyűlést kell
tartani.
(2) A szétválást a
szövetkezet tagjainak legalább tíz százaléka írásban kezdeményezheti. A
szétválás kezdeményezését követően az igazgatóság köteles harminc napon
belül összehívni a szövetkezet szétválását előkészítő közgyűlést.
(3)
A 77.§ (3) bekezdését
az 1994. évi C. törvény 4.§-a hatálytalanította.
(4) Az előkészítő
közgyűlésen a szövetkezet tagjai nyilatkoznak a szétválási szándékról, ezt
követően - ha a jelenlevő tagok kétharmada egyetért a szétválás szándékával
- a szövetkezet tagjai és kívülálló üzletrész-tulajdonosai nyilatkoznak
arról, hogy ki, melyik szövetkezet tagja, kívülálló üzletrész-tulajdonosa
kíván lenni. Az előkészítő közgyűlést követően a szétválás befejezéséig
újabb szétválási kezdeményezést benyújtani nem lehet. Az igazgatóság a
szétválást előkészítő közgyűlést követő nyolc napon belül köteles
valamennyi távolmaradt tagot, kívülálló üzletrész-tulajdonost felhívni,
hogy tizenöt napon belül írásban nyilatkozzon hovatartozási szándékáról. A
felhívásban közölni kell, hogy nyilatkozat hiányában a hovatartozás
kérdésében a közgyűlés határozata lesz irányadó. A felhívást az
alapszabályban - a közgyűlés összehívására - előírt módon kell kiadni.
A 77.§ (4) bekezdése
az 1994. évi C. törvény 3.§-ával megállapított szöveg.
(5)
A 77.§ (5) bekezdését
az 1994. évi C. törvény 4.§-a hatálytalanította.
(6) Az előkészítő
közgyűlésen tett, illetve az írásban adott nyilatkozatok alapján az
igazgatóság köteles vagyonmérleget és annak alapján vagyonmegosztási
javaslatot készíteni, amelyet - a lakásszövetkezeteket kivéve -
könyvvizsgálóval kell véleményeztetni. Az igazgatóság köteles javaslatot
tenni az üzletrészek megoszlásán túl azok új névértékének megállapítására.
A vagyonmegosztási javaslatnak ki kell terjednie a munkavállalók munkajogi
helyzetében beálló esetleges változások anyagi következményeinek viselésére
is.
(7) Az igazgatóság az
előkészítő közgyűlést követő hatvan napon belül újabb közgyűlést köteles
összehívni, amely az üzletrészek új névértékének megállapításán túl határoz
a szétválásról, a vagyon megosztásáról, valamint - a (4) bekezdésben
szabályozott nyilatkozat hiányában - a hovatartozásról.
(8) A szövetkezet a
szétválást elhatározó közgyűlést követő három napon belül köteles
tájékoztatni az ismert hitelezőket a szétválásról, valamint a
vagyonmegosztásról szóló közgyűlési határozatról.
A 77.§ az 1994. évi
XLIV. törvény 10.§ (1) bekezdésével megállapított szöveg.
78.§ A szétválással a
szövetkezet megszűnik, jogai és kötelezettségei az új szövetkezetekre mint
jogutódokra szállnak át. A szétvált szövetkezet szétválás előtti
kötelezettségeiért a jogutód szövetkezetek - valamennyi hitelező
hozzájárulásával kötött eltérő megállapodás hiányában - az egymás közötti
vagyonmegosztás arányában felelnek. Ha a kötelezettség a szétválást
követően merül fel, a jogutód szövetkezetek felelőssége egyetemleges.
A 78.§ az 1994. évi
XLIV. törvény 10.§ (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A szövetkezet átalakulása
79.§ (1) A szövetkezet
korlátolt felelősségű társasággá vagy részvénytársasággá -
takarékszövetkezet, hitelszövetkezet és biztosító szövetkezet csak
részvénytársasággá - alakulhat át.
(2) Az
üzletrésztulajdonos legkésőbb az előkészítő közgyűlésen köteles nyilatkozni
arról, hogy be kíván-e lépni a gazdasági társaságba. A gazdasági társaságba
be nem lépő üzletrész-tulajdonossal az átalakulás időpontjában a
szövetkezeti üzletrészre is kiterjedően el kell számolni. Az üzletrész
névértékét a ráeső kötelezettségek értékének levonásával készpénzben vagy
más módon kell kiegyenlíteni. Az elszámolásra egyebekben az 51.§ (4)
bekezdése az irányadó. Ha a gazdasági társaságba be nem lépő tagok új szövetkezetet
alapítanak, vagy más szövetkezetbe lépnek, az alapszabály vagy a külön
törvény szerint fel nem osztható vagyon rájuk eső része e szövetkezetet
illeti.
A 79.§ (2) bekezdése
az 1994. évi XLIV. törvény 11.§-ával megállapított szöveg.
80.§ Ha a tagok tizenöt
százaléka az átalakulást írásban indítványozza, az igazgatóság köteles 90
napon belüli időpontra összehívni a szövetkezet átalakulását előkészítő
közgyűlést (a továbbiakban: előkészítő közgyűlés).
81.§ (1) Az igazgatóság
köteles az előkészítő közgyűlés elé olyan indítványt terjeszteni, amely
a) tájékoztatást ad az átalakulással elérni kívánt gazdasági célról, az
ahhoz szükséges eszközökről és a szövetkezeti tagok jövőbeni helyzetéről,
ideértve a juttatások és támogatások (59-60.§) kérdését is;
b) javaslatot tartalmaz a választott társasági formára és a vagyon
megosztására;
c) ismerteti az indítványozók és az igazgatóság álláspontját.
(2) Az előkészítő
közgyűlés az összes tag kétharmados szótöbbségével - az üdülőszövetkezet
kivételével lakásszövetkezeteknél egyhangúlag - dönt az indítványban
tárgyalt kérdésekről.
(3) Az előkészítő
közgyűlés bizottságot jelölhet ki az átalakulás előkészítésére.
82.§ Az igazgatóság
(bizottság) az előkészítő közgyűlés döntései alapján köteles az átalakulási
terven és a vagyonmérlegen felül jegyzéket készíteni a továbbra is
fennmaradó juttatásokról és támogatásokról.
83.§ (1) Ha az
előkészítő közgyűlés az átalakulás mellett döntött, az igazgatóság az
előkészítő közgyűlést követő harminc napon belül köteles összehívni az
átalakulási közgyűlést.
(2) Az átalakulási
közgyűlésre a szövetkezet valamennyi tagját úgy kell meghívni, hogy a
meghívóhoz mellékelni kell a 81-82.§-ban felsorolt iratokat.
(3) Az átalakulási
közgyűlés az összes tag kétharmados szótöbbségével - az üdülőszövetkezet
kivételével lakásszövetkezeteknél egyhangúlag - dönt a szövetkezet
átalakulásáról. Ezt követően kell megtartani a korlátolt felelősségű
társaság első taggyűlését, illetve a részvénytársaság alakuló közgyűlését a
gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően.
A 83.§ (3)
bekezdésének második mondata az 1997. évi CXLIV. törvény 311.§ (4)
bekezdésével megállapított szöveg.
84.§ (1) Az átalakulás
feltétele a szövetkezet teljes vagyonának a tagok közötti - értékpapírokban
megtestesített - felosztása.
(2) Az átalakuló
szövetkezeteknek a külön törvény szerinti fel nem osztható vagyonára jutó
részvényt vagy üzletrészt a közgyűlés által meghatározott szövetkezeti
vagyonkezelő szervezetnek kell átadnia, amely részesedést a gazdasági
társaság egy éven belül a mindenkori bankkamattal növelt névértéken -
megvásárolhat. Ez nem vonatkozik a lakás, a takarék és az iskolai
szövetkezetre.
85.§ (1) Az új gazdasági
társaság törzstőkéjét (alaptőkéjét)
a) az alapításban résztvevők szövetkezeti üzletrészeinek összértéke és
b) az új társasági tagok vagyoni hozzájárulása
együttesen alkotja.
A 85.§ (1)
bekezdésének a) pontja az 1996. évi XXXII. törvény 7.§-ával megállapított
szöveg.
(2) Az egyes társasági
tagok törzsbetétje (részvénye) az (1) bekezdés a)-b) pontjában megjelölt
vagyonból reájuk eső résznek megfelelően alakul. A törzsbetét legkisebb
összege az átalakuló szövetkezet tagjai esetében nem lehet kevesebb tízezer
forintnál.
A 85.§ (2) bekezdése
az 1997. évi CXLIV. törvény 320.§ m) pontjával módosított szöveg.
(3) Az átalakuló
szövetkezet tagjainak részvényjegyzése nem utasítható vissza.
86.§ (1) Ha a
szövetkezet korlátolt felelősségű társasággá alakul át, a nem pénzbeli
betétet a cégbejegyzés előtt kell rendelkezésre bocsátani.
Megállapította: 1992.
évi LV. törvény 8.§ (2). Hatályos: 1992. VIII. 27-től.
(2) Az (1) bekezdésben
említett esetben a pénzbetétek összege alapításkor kevesebb lehet a
törzstőke harminc százalékánál és egymillió forintnál.
(3) Ha a szövetkezet
részvénytársasággá alakul át a pénzbeli hozzájárulás összege alapításkor
kevesebb lehet az alaptőke harminc százalékánál és tízmillió forintnál.
A 86.§ az 1992. évi
LV. törvény 8.§ (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 86.§ (2)-(3) bekezdése az 1997. évi CXLIV. törvény 311.§ (5)-(6)
bekezdésével megállapított szöveg.
87.§ Ha a szövetkezetből
alakult korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság alapítóinak
többsége az átalakult szövetkezetnek is tagja volt, a társaság a cégszövegébe
a "szövetkezeti" jelzőt felveheti.
88.§ A szövetkezet
gazdasági társasággá való átalakulásra egyebekben a gazdasági társaságokról
szóló törvényt kell megfelelően alkalmazni.
A 88.§ az 1997. évi
CXLIV. törvény 311.§ (7) bekezdésével megállapított szöveg.
Részleges átalakulás
88/A.§ (1) Nem szűnik
meg a mezőgazdasági, illetőleg az ipari szövetkezet, ha átalakulásának
kezdeményezése esetén legkésőbb az előkészítő közgyűlésen, amely az
átalakulás mellett döntött, legalább öt tag úgy nyilatkozik, hogy nem lép
be a gazdasági társaságba, hanem a szövetkezetet tovább kívánja működtetni
(részleges átalakulás). Részleges átalakulás esetén a szövetkezet
átalakulására vonatkozó szabályokat a következő eltérésekkel kell
alkalmazni:
a) Részleges átalakulás esetén az előkészítő közgyűlést követő nyolc napon
belül az igazgatóság, vagy ha a közgyűlés kijelölte, az előkészítő
bizottság köteles tájékoztatni valamennyi távol maradt üzletrész-tulajdonost
a részleges átalakulásról, és felhívni, hogy harminc napon belül
nyilatkozzék hovatartozási szándékáról. A felhívásban az
üzletrész-tulajdonost figyelmeztetni kell arra, hogy amennyiben határidőben
nem nyilatkozik, a szövetkezet tagja, illetőleg kívülálló
üzletrész-tulajdonosa marad. Az üzletrész-tulajdonos nyilatkozhat úgy is,
hogy üzletrésze egy - általa meghatározott mértékű - részével vesz részt a
gazdasági társaság alapításában.
b) A hovatartozási szándékról szóló nyilatkozatok alapján az igazgatóság
(előkészítő bizottság) a 82.§-ban meghatározottakon kívül vagyonmegosztási
javaslatot is készít, amelyet könyvvizsgálóval véleményeztetnie kell.
c) Részleges átalakulás esetén az igazgatóság az előkészítő közgyűlést
követő hatvan napon belül köteles újabb közgyűlést (részleges átalakulási
közgyűlés) összehívni. A részleges átalakulási közgyűlés az összes tag
kétharmadának szavazatával dönt a szövetkezet és a gazdasági társaság
közötti vagyonmegosztásról.
d) A gazdasági társaságba belépő üzletrész-tulajdonosok a vagyonmegosztást
követően döntenek a gazdasági társaság megalapításáról. A gazdasági
társaság a vagyonmegosztásról szóló közgyűlési határozat szerinti
vagyonrész felett a rendelkezési jogot a társasági szerződés (alapító
okirat) elfogadásával szerzi meg.
e) A gazdasági társaságba be nem lépő szövetkezeti tagok a vagyonmegosztást
követően megtartandó közgyűlésen döntenek a szövetkezeti üzletrészek
értékéről, szükség esetén megválasztják a szövetkezet új tisztségviselőit,
és határoznak a szövetkezet továbbműködéséhez szükséges egyéb kérdésekről
is.
f) A szövetkezet kötelezettségeiért a részleges átalakulást követően a
szövetkezet és a gazdasági társaság - valamennyi hitelezővel kötött eltérő
megállapodás hiányában - a vagyonmegosztás arányában felel. A szövetkezet a
részleges átalakulásról és a vagyonmegosztásról szóló közgyűlési
határozatról a részleges átalakulási közgyűlést követő három napon belül
köteles az ismert hitelezőket tájékoztatni.
(2) Az (1) bekezdés
alkalmazásában mezőgazdasági, illetőleg ipari szövetkezetnek az a
szövetkezet minősül, amely, illetőleg amelynek jogelődje e törvény
hatálybalépésekor a "mezőgazdaság", illetőleg az "ipar"
nemzetgazdasági ágazatba sorolt szövetkezet volt.
A 88/A.§ és címe az
1996. évi XXXII. törvény 8.§-ával megállapított szöveg.
A szövetkezet megszűnése
89.§ (1) A szövetkezet
megszűnik, ha
a) a közgyűlés - az összes tag kétharmados szótöbbségével,
lakásszövetkezeteknél egyhangúlag - elhatározza a jogutód nélküli
megszűnést;
b) más szövetkezettel egyesül, abba beolvad, szétválik vagy valamennyi tag
részvételével gazdasági társasággá alakul át;
c) tagjainak száma öt alá - iskolai szövetkezetnél és hitelszövetkezetnél
tizenöt alá - csökkent, és emiatt vagy más törvényes okból a cégbíróság
megszűntnek nyilvánítja;
d) a cégbíróság hivatalból elrendeli a törlését;
e) a bíróság felszámolási eljárás során megszünteti.
A 89.§ (1)
bekezdésének b) pontja az 1996. évi XXXII. törvény 9.§-ával megállapított
szöveg.
A 89.§ (1) bekezdésének d) pontja az 1997. évi CXLIV. törvény 311.§ (8)
bekezdésével megállapított szöveg.
(2) A legkisebb kötelező
taglétszám hiánya miatt csak akkor van helye a szövetkezet megszűntnek
nyilvánításának, ha a szövetkezet hat hónapon belül nem jelenti be a
cégbíróságnak a legkisebb taglétszám elérését.
(3) A szövetkezet a
cégjegyzékből való törléssel szűnik meg.
90.§ (1) Ha a
szövetkezet a 89.§ (1) bekezdés a) vagy c) pontja alapján jogutód nélkül
megszűnik, végelszámolásnak van helye. Ennek során - a (2) bekezdésben
foglalt kivétellel - a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a
végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény IV. fejezetében foglalt
rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
A 90.§ (1) az 1992.
évi LV. törvény 8.§ (4) által módosított szöveg.
(2) Lakásszövetkezeteknél
a végelszámolót a cégbíróság rendeli ki, ha a tagok a végelszámoló
személyében nem tudtak megállapodni. Minden más esetben a végelszámolást az
igazgatóság végzi.
(3) A fizetésképtelenség
miatti felszámolás megindításának közzététele után szövetkezeti tagsági
viszony nem létesíthető.
91.§ (1) A végelszámolás
befejezése után fennmaradó vagyoni eszközöket a tagok és a nem tag
üzletrész-tulajdonosok között - részjegyük, más vagyoni hozzájárulásuk és
üzletrészük arányában - fel kell osztani, és részükre ki kell fizetni. A
fel nem osztható vagyonra a 17.§ (3) bekezdésében foglalt rendelkezés
irányadó.
A 91.§ (1)
bekezdésének második mondata az 1996. évi XXXII. törvény 10.§-ával
megállapított szöveg.
(2) Lakásszövetkezetek
esetében a vagyon a volt tagok és nem tag tulajdonosok közös tulajdonába
kerül, érdekeltségük arányában.
VI. RÉSZ
X. FEJEZET
A LAKÁSSZÖVETKEZETEKRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK
Közös rendelkezések
92.§ (1) E törvény
alkalmazása szempontjából lakásszövetkezetek: a lakás, a nyugdíjasházi, az
üdülő, a személygépkocsi-tároló, a műhely vagy üzlethelyiség építő és
fenntartó szövetkezet (a továbbiakban együtt: lakásszövetkezet).
(2) A lakásszövetkezet
közhasznú tevékenységet ellátó kommunális szervezet.
93.§ Lakásszövetkezet
alapításához az is szükséges, hogy a leendő szövetkezeti területi egységet
vagy a szövetkezet jellegének megfelelő más egységet (építési ütem, épület,
épületcsoport stb.) alkosson.
94.§ A lakásszövetkezet
közgyűlésén lakásonként (használati egységenként) csak egy-egy szavazatot
lehet figyelembe venni. Ha a lakás (használati egység) több tag
tulajdonában (használatában) áll, az alapszabály határozza meg a szavazatok
figyelembevételének módját.
A lakásszövetkezeti tagsági viszony
95.§ (1) A lakásszövetkezetnek
az lehet tagja, aki
a) a lakásszövetkezet céljának megfelelően előírt fizetési és más
kötelezettségek teljesítését vállalja, továbbá
b) fizetési kötelezettségének nem teljesítése esetére hozzájárul
bb) a természetes személy a tartozásának az illetményéből való levonásához,
a megfelelő illetményrésznek a lakásszövetkezet javára történő
engedményezésével,
bc) a jogi személy vagy bankszámlával rendelkező más személy az azonnali
beszedési megbízás érvényesítéséhez.
(2) Lakásfenntartó
szövetkezetnél a tulajdonos és a használati jog gyakorlására jogosult
személy tagfelvételi kérelme - ha az (1) bekezdésben szabályozott
feltételeknek eleget tesz - nem utasítható el.
(3) Ha a lakás több
személy tulajdonában, illetve használatában van, mindegyik tulajdonostárs,
illetőleg használatra jogosult kérheti tagként való felvételét a
lakásszövetkezetbe.
(4) A tagfelvételi
kérelem elutasítása esetén a vita eldöntése a bíróság hatáskörébe tartozik.
96.§ (1) A nem tag
tulajdonos fizetési kötelezettségének biztosítására a 95.§ (1) bekezdés b)
pontját kell alkalmazni.
(2)
A 96.§ (2) bekezdését
az 1994. évi LIII. törvény 308.§-a hatálytalanította.
(3) Ha a tag a
lakásfenntartó szövetkezetből kilép, illetve kizárják, az engedményező
nyilatkozat továbbra is érvényben marad, amíg a volt tagnak tartozása van.
97.§ (1) Nyugdíjasházi
szövetkezetbe tagként az vehető fel, aki a lakásszövetkezeti tagság
általános feltételeinek megfelel, és nyugdíjas, vagy az öregségi nyugdíjkorhatárt
elérte, vagy öt éven belül eléri.
(2) Az alapszabály a
tagságra további feltételeket állapíthat meg.
(3) A tag a lakóegységbe
csak az (1)-(2) bekezdésben előírt feltételeknek megfelelő személyt
fogadhat be; más személy befogadása a tagsági viszonyt megszünteti.
98.§ (1) A
lakásszövetkezeti tagsági viszony akkor is megszűnik, ha a tagnak a lakásra
vagy más helyiségre vonatkozó tulajdonjoga vagy állandó, illetőleg időleges
használati joga megszűnik.
(2) A tagsági viszony
megszűnése esetén az állandó, illetőleg az időleges használat joga is
megszűnik.
99.§ (1) Lakásépítő
szövetkezetnél a kilépő tag és az örökös átruházhatja építtetői jogát, és a
jogosultság megszerzője kérheti tagként való felvételét. A kérelem csak
akkor utasítható el, ha a kérelmező nem felel meg a lakásszövetkezeti
tagság általános feltételeinek.
(2) A lakásépítő
szövetkezetből kizárt tagnak a szövetkezettel szembeni követelését az
alapszabály a volt tag által a lakóházépítésre teljesített befizetésekre,
továbbá az elvégzett munkák és a nyújtott szolgáltatások ellenértékére
korlátozhatja. Ez a rendelkezés vonatkozik arra a volt tagra is, aki
építtetői jogának átruházása nélkül lépett ki a szövetkezetből.
(3) A lakásépítő
szövetkezet az új tag felvételét követő harminc napon belül köteles
elszámolni a kilépett, illetőleg kizárt taggal.
100.§ (1) A
nyugdíjasházi szövetkezet tagjának halála esetén az örökös a lakást csak
akkor használhatja, ha - kérelmére - a szövetkezetbe tagként felveszik.
(2) Az örökös, a
megajándékozott és a vevő tagfelvételi kérelme nem utasítható el, ha a
kérelmező a 97.§ (1)-(2) bekezdésében előírt feltételeknek megfelel.
(3) Ha az örökös nem
felel meg az előírt feltételeknek, vagy tagfelvételét nem kéri, és a
tulajdonjogot vagy az állandó használat jogát a hagyatékátadó végzés
jogerőre emelkedésétől számított hat hónapon belül a feltételeknek
megfelelő személyre nem ruházza át, a nyugdíjasházi szövetkezetet további
hat hónapig a tulajdonjogra, illetve az állandó használati jogra a forgalmi
értéken vételi jog illeti meg.
101.§ (1) Ha a lakás
állandó használatának a joga megszűnt, a volt tag köteles a lakást
kiüríteni, és elhelyezésre nem tarthat igényt. Ezt kell megfelelően
alkalmazni üdülőszövetkezetben az időleges használati jog megszűnése esetén
is.
(2) Ha a lakásfenntartó
szövetkezetben a tagsági viszony megszűnik, a volt tag a szövetkezet
részére teljesített befizetések visszatérítését - a túlfizetés kivételével
- a szövetkezettől nem követelheti. Az alapszabály ettől eltérően
rendelkezhet.
102.§
Lakásszövetkezetnél a tag kizárását kimondó határozat bírósági
felülvizsgálására irányuló kereset megindításának nincs halasztó hatálya.
103.§ Lakásszövetkezet
csak a területi vagy más egységeknek (93.§) megfelelő lakásszövetkezetekre
válhat szét.
Tulajdoni és használati viszonyok a lakásszövetkezetben
104.§ (1) Ha
lakásszövetkezetben a lakások a tagok magántulajdonában állnak, az
alapszabály határozza meg, hogy az épülethez tartozó földrészlet, a lakóház
épületszerkezetei, a közös használatra szolgáló helyiségek, területek, a
központi berendezések, a házfelügyelői lakás, továbbá a lakásszövetkezet
célját szolgáló más létesítmények (pl. iroda, műhely, raktár stb.) a
szövetkezet tulajdonába vagy a tagok közös tulajdonába kerülnek.
(2) A lakás tulajdonosa
köteles elidegenítési szándékát az igazgatóságnak bejelenteni.
105.§ (1) A lakások - ha
az alapszabály így rendelkezik - a lakásszövetkezet tulajdonában is
állhatnak. Ilyen esetben a tagot meghatározott lakás állandó használatának
joga illeti meg. A tag a lakást maga használhatja, hasznosíthatja, illetve
a használat jogát átruházhatja.
(2) A lakás állandó
használata jogának visszterhes átruházása esetén a lakásszövetkezetet az
elővásárlásra vonatkozó szabályok szerinti jog illeti meg. A lakásszövetkezet
e jogát maga gyakorolja, vagy erre valamely tagját jelölheti ki.
(3) Ha a
lakásszövetkezet nem él elővásárlási jogával, a tag használati jogát olyan
személyre ruházhatja át, aki a tagsági feltételeknek megfelel. Az ilyen
személy tagfelvételi kérelme nem utasítható el.
(4) A tag halála esetén
a használati jogra az öröklés szabályait kell alkalmazni.
106.§ A lakóépülethez
tartozó, a lakásszövetkezet tulajdonában vagy a tagok közös tulajdonában
álló földrészlet és épületrészek használatára - a közgyűlés határozatának
keretei között - a tagok mindegyike jogosult, e jogát azonban egyik
tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek jogainak vagy jogos érdekeinek
sérelmére.
107.§ (1)
Üdülőszövetkezet úgy is alapítható, hogy a szövetkezet tulajdonában álló
üdülőépületben a tagot - évenként, az alapszabályban meghatározott
időtartamra - egy üdülőegység időleges használatának joga illeti meg.
(2) Az időleges
üdülőhasználat jogával rendelkező minden természetes személy tagot - a
használat joga mértékétől függetlenül - a közgyűlésen egy-egy szavazat
illet meg. Jogi személy tag minden olyan üdülőegység után, amelyek egész
évi használatára jogot szerzett, a gazdálkodást érintő kérdésekben további
egy-egy szavazattal rendelkezik.
108.§ (1) A tag halála esetén
az időleges üdülőhasználati jogra az öröklés szabályait kell alkalmazni.
(2) Az örökös, a
megajándékozott és a vevő tagfelvételi kérelme nem utasítható el, ha a
kérelmező a tagsági feltételeknek megfelel.
A lakásszövetkezet gazdálkodása
109.§ (1) A
lakásszövetkezet tevékenységének pénzügyi forrását a tagok építéssel, a
tagok és nem tag tulajdonosok fenntartással (üzemeltetéssel) és
felújítással kapcsolatos befizetései és a szövetkezet egyéb bevételei
szolgáltatják.
(2) A tagok és nem tag
tulajdonosok építéssel, fenntartással (üzemeltetéssel) és felújítással
kapcsolatos kötelezettségeit épületenként külön-külön kell megállapítani és
nyilvántartani. A költségek viselésének módját az alapszabályban kell
meghatározni.
110.§ (1) A lakásszövetkezet
a vagyonával felel az alaptevékenységéből (építés, üzemeltetés, felújítás)
eredő tartozásaiért. Ha az a tartozások fedezésére nem elegendő, a
közgyűlés a tagokat és a nem tag tulajdonosokat pótbefizetésre kötelezheti.
(2) Az üzemeltetési
költségeket érintő áremelés mértékének arányában a pótbefizetést az
igazgatóság is elrendelheti.
(3) A lakásszövetkezet
által folytatott vállalkozási tevékenység esetében a tagok és a nem tag
tulajdonosok csak akkor mentesülnek az (1) bekezdés szerinti felelősség
alól, ha a vállalkozásból eredő kötelezettségek fedezésére - a
vállalkozással arányban álló - vagyonrészt az alapszabályban elkülönítenek.
Ebben az esetben a vállalkozásból eredő kötelezettségekért a szövetkezet az
elkülönített vagyonával felel.
Vegyes rendelkezések
111.§ (1) A
lakásszövetkezet a lakóházakon és a lakásokon végzett építési és más
munkálatokkal kapcsolatos jótállási, szavatossági és ezzel összefüggő
kártérítési igényeket érvényesítheti. Az ilyen jogviták elbírálása során -
ha a másik fél is gazdálkodó szervezet - a Pp. XXV. fejezetének
rendelkezései szerint kell eljárni.
(2) A kártérítési igény
gazdálkodó szervezetekkel szemben is öt év alatt évül el.
XI. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
A szövetkezeti érdekképviselet
A XI. fejezet és a
112-114.§ számozása az 1994. évi C. törvény 4.§-ával megállapított jelölés.
112.§ (1) A
szövetkezetek - mind a maguk, mind a szövetkezeti tagok érdekeinek védelme,
gazdasági tevékenységük közös anyagi eszközökkel történő előmozdítása,
továbbá a nemzetközi szövetkezeti kapcsolatok ápolása érdekében - területi
vagy szakmai alapon szerveződő, illetőleg országos érdekképviseleti
szerveket hozhatnak létre. E szervezetekhez való csatlakozás önkéntes.
(2) Az országos
érdekképviseleti szervek létrehozhatják a magyar szövetkezeti mozgalom
közös, országos érdekképviseleti szervét, amely nemzetközi szervezetekben
is képviseli a magyar szövetkezeteket.
(3) A szövetkezeti
érdekképviseleti szervekre az egyesülési jogról szóló 1989. évi II.
törvényben foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
113.§
A 113.§-t a 2000. évi
CXLI. törvény 94.§ (1) bekezdése hatálytalanította.
Hatálybalépés
114.§ E törvény
hatálybalépéséről és az átmeneti szabályok megállapításáról külön törvény
rendelkezik.
|