1961. évi VII. törvény

az erdõkrõl és a vadgazdálkodásról

A Vhr. 1-2.§-át a 29/1997. (IV.30.) FM rendelet 108.§ (3) bekezdése hatálytalanította.

Vhr. 2.§ (1) Az erdõterületen belül vagy ahhoz csatlakozóan fekvõ, erdõgazdálkodás célját közvetlenül szolgáló egyéb területek [EVT 3.§ a) pont]:
a) az erdészeti rendeltetésû üzemi és külterületi lakóépületekhez tartozó földrészletek;
b) az erdõgazdálkodás keretében üzemeltetett kõ-, kavics-, murva-, homok-, agyag- és mészkõbányák;
c) az állandó jellegû erdészeti üzemi utak, vasutak.
(2) Az állami erdõ- és fafeldolgozó gazdaságok, állami erdõ- és vadgazdaságok, MN erdõgazdaságok, tanulmányi erdõgazdaság, parkerdõgazdaság, fagazdasági kombinát (a továbbiakban együtt: állami erdõgazdaság), üzemeltetésében levõ területeken az erdõgazdálkodás célját közvetlenül szolgáló területek az (1) bekezdésben felsoroltakon felül
a) az erdõgazdasági üzemi rendeltetésû mezõgazdasági földterületek (illetményföldek, a fogatgazdaság ellátását szolgáló területek, vadföldek),
b) az erdõgazdálkodás keretében üzemeltetett halászati és nádtermelési területek.
Ko.r. 8.§
Ko.r. 9.§ Ha valamely község vagy város (a továbbiakban: község) belterületi határvonalának módosítása folytán az EVT alkalmazása szempontjából erdõnek vagy fásításnak minõsülõ terület belterületre esnék, a módosításhoz öt hektár területnagyságig az erdõfelügyelõség hozzájárulását kell megszerezni. Ha az érintett terület öt hektárnál több, a módosításhoz az országos erdészeti hatóság vezetõjének elõzetes hozzájárulása szükséges.

A 3.§ (1) bekezdését a 44/1991. (III. 14.) Korm. rendelet 27.§ hatálytalanította.

Vhr. 4.§ A megszûnt erdõbirtokossági társulat földjeinek számbavételét a társulati vagyon felszámolása során készített és a megyei (fõvárosi) földmûvelésügyi hivatal által jóváhagyott névjegyzék alapulvételével kell elvégezni.

A Vhr. 4.§ a 44/1991. (III. 14.) Korm. rendelet 20.§ (1) által módosított szöveg.

Vhr. 5.§ Az R. 9.§ (2) bekezdésének alkalmazásában összefüggõnek kell tekinteni az erdõt abban az esetben is, ha a területét természetes felszíni képzõdmények vagy mesterséges tereptárgyak (út, vasút, töltés stb.) megosztják. Az erdõvel összefügg a vele határos vagy a területébe beékelõdött, az erdõgazdálkodás célját közvetlenül szolgáló terület is.
Vhr. 6.§ (1) Az erdõterület-rendezés során az érintett gazdálkodó szervezetek gazdálkodásába lehetõleg olyan erdõket kell adni:
a) amelyek határosak a tulajdonukban (kezelésükben, használatukban) levõ egyéb területekkel, vagy azok közelében fekszenek;
b) amelyeket üzemi központjaikból úgy tudnak megközelíteni, hogy nem kell más gazdaságok területén áthaladniuk;
c) amelyekben az erdõ nagyságától és egyéb adottságoktól függõen szakszerû nagyüzemi gazdálkodást tudnak folytatni.
(2) Az egyéni tulajdonban és egyéni használatban levõ erdõket lehetõleg egymás mellett kell kialakítani.
Vhr. 7.§ (1) Az erdõterület-rendezés során kidolgozott területkialakítást az érdekeltekkel (3.§) egyeztetni kell. Ennek megtörténte után a földhivatal gondoskodik az erdõterület-rendezés végrehajtásáról és a szükséges birtokbaadásokról.
(2) A birtokbaadás befejezése után 3 napon belül a földhivatal az erdõrendezés befejezésérõl határozatot hoz, amelyet a 3.§ (1) bekezdésben meghatározott szerveknek kell megküldeni. A magánszemélyeket a határozat rájuk vonatkozó rendelkezéseirõl kell értesíteni.
(3) A zártkertrendezés vagy a zártkertbõl történõ kicsatolás során a zártkerten kívül kerülõ magánerdõk tulajdonának, megváltási árának megállapításáról és a terület birtokbaadásáról a földhivatal - ha az erdõk tulajdoni, kezelési és használati viszonyait az adott községben már rendezték, újabb erdõterület-rendezés nélkül - határozatot hoz.
(4) Az erdõterület-rendezés során az erdõk tulajdoni, kezelési és használati viszonyaiban bekövetkezett változásokat az ingatlan-nyilvántartáson is át kell vezetni.

A Vhr. 7.§ a 44/1991. (III. 14.) Korm. rendelet 27.§ által módosított szöveg.

Vhr. 8.§ Ha az erdõk tulajdoni, kezelési és használati viszonyait az EVT alapján már rendezték - a továbbmûködõ erdõbirtokossági társulatok felszámolását kivéve - újabb erdõterületrendezést csak az erdõfelügyelõség hozzájárulásával lehet elrendelni.
Ko.r. 10.§ (1) Az erdõk kezelési és használati viszonyainak rendezését abban a községben kell elrendelni, amelyben erdõbirtokossági társulat szûnt meg, vagy a zártkertrendezés során magánerdõ zártkert határán kívül került. A zártkerten kívül esõ magánerdõk tulajdonának megállapítását és az új kezelõ (használó) kijelölését újabb rendezés nélkül, a 128.§ szerint kell elvégezni, ha az érintett községben elõzõleg már rendezték az erdõk kezelési és használati viszonyait.
(2) Az erdõk kezelési és használati viszonyainak rendezése során arra kell törekedni, hogy összefüggõ erdõterületek természetbeni megosztására ne kerüljön sor, sõt lehetõség nyíljék nagyüzemi gazdálkodásra alkalmas erdõterületek kialakítására.
(3) Összefüggõnek kell tekinteni az erdõt abban az esetben is, ha benne természetes vagy mesterséges terepvonalak húzódnak (vízfolyás, árok, út, vasút, töltés, nyíladék stb.) vagy az erdõgazdálkodás céljait közvetlenül szolgáló más területek vannak.
(4) Az erdõk kezelési, használati viszonyainak rendezése az új kezelõk (használók) közvetlen kijelölése, önkéntes erdõcsere vagy erdõterület-rendezés útján történik.
Vhr. 9.§ (1) Erdõnek más gazdálkodó szervezet tulajdonába (kezelésébe, használatába) való átadásához a hozzájárulás megadása, erdõ mûvelési ága megváltoztatásának vagy természetben való megosztásának engedélyezése iránti kérelmet az erdõfelügyelõséghez kell benyújtani. A kérelem tartalmazza az erdõ ingatlan-nyilvántartási és üzemtervi adatait, valamint hogy mekkora területen milyen változást hajtanak végre, továbbá talajának és a rajta levõ faállománynak a leírását. A kérelemhez méretarányos vázrajzokat kell mellékelni.
(2) Erdõ mûvelési ága megváltoztatásának engedélyezése iránti kérelemhez - az (1) bekezdésben elõírtakon kívül - csatolni kell:
a) a földhivatal igazolását arról, hogy az erdõ a kért mûvelési ágra megváltoztatható,
b) a csereterület leírását,
c) a mûvelési ág változással érintett erdõterületre vonatkozó fakitermelési tervet.
(3) Természetvédelmi erdõ esetében az illetékes természetvédelmi hatóság hozzájárulását is csatolni kell.
(4) Az erdõfelügyelõség által határozatban engedélyezett erdõ mûvelési ág változtatás végrehajtását az erdõfelügyelõségnek be kell jelenteni.

A 9.§ a 9/1987. (IX. 1.) MÉM rendelet 3.§ által megállapított szöveg.

Vhr. 10.§ (1) Az erdõ termelésbõl való kivonásához a hozzájárulás, illetõleg az idõleges igénybevételhez az engedély megadása iránti kérelmet az erdõfelügyelõséghez kell benyújtani.
(2) A kérelemhez mellékelni kell a felhasználni kívánt
a) erdõterület földmérési alaptérképének másolatát és a kisajátítási terv elkészítésérõl és felülvizsgálatáról szóló jogszabályban elõírt területkimutatást;
b) erdõterületre vonatkozó erdõgazdasági üzemtervi (a továbbiakban: üzemterv) adatokat;
c) természetvédelmi rendeltetésû erdõk tekintetében az illetékes természetvédelmi hatóság hozzájárulását.
Vhr. 11.§ (1) Az R. 20.§ (4) bekezdése alkalmazása szempontjából haltenyésztésre alkalmasnak kell tekinteni azt a víztározót, amelyen a vízleürítés megoldható, valamint a lehalászáshoz és a haltároláshoz a létesítményeket megtervezték.
(2) Az R. 20.§ (5) bekezdése alapján végzett erdõtelepítésre külön jogszabályban foglaltak alapján elõzetes termõhelyfeltárást kell végezni és kiviteli tervdokumentációt kell készíteni. A kiviteli tervdokumentációt az erdõfelügyelõség jóváhagyja, a telepítést ellenõrzi, és a befejezett erdõsítést átveszi.
Vhr. 12.§ (1) A beruházás megvalósítása megkezdésének idõpontját a térítés összegének megállapítása céljából az erdõfelügyelõségnek elõzetesen be kell jelenteni. A bejelentéshez mellékelni kell a beruházás általános elrendezési tervét.
(2) A térítés összegének megállapításakor vizsgálni kell, hogy a beruházást az erdõ mûvelésbõl e célra kivonni engedélyezett földre tervezik-e elhelyezni.
Vhr. 13.§ Az erdõ idõleges igénybevételének megszûnte után a terület erdõsítésének elvégzését az igénybevevõ bejelentése alapján az erdõfelügyelõség állapítja meg.
Vhr. 14.§ (1) A termelésbõl engedély nélkül kivont erdõ erdõsítéssel termelésbe való visszaállításának a termõhelynek megfelelõ fafajjal való elvégzését a gazdálkodó szervezet a visszaállítást elrendelõ erdõfelügyelõségnek köteles bejelenteni. A visszaállítást helyszíni vizsgálattal ellenõrizni kell, és meg kell állapítani a térítés mértékét.
(2) A térítés mértékének megállapításakor minden olyan megkezdett évet egész évnek kell tekinteni, amelyben a földet erdõgazdálkodási termeléssel nem hasznosították, vagy már nem hasznosítják.
Ko.r. 36.§ Erdõnek állami szervtõl más állami szerv kezelésébe való átadása, továbbá erdõ mûvelési ágának megváltoztatása, vagy természetben való megosztása elõtt be kell szerezni az illetékes erdõfelügyelõségnek az üzemterv szerinti gazdálkodás szempontjából adott szakvéleményét. Az erdõfelügyelõséggel közölni kell az erdõ területének, fekvésének a meghatározását, talajának és a rajta levõ faállománynak a leírását, valamint méretarányos vázrajzot kell mellékelni.
Vhr. 15.§ (1) Erdõben, fásításban virág, gyümölcs és gomba - a természetvédelmi szabályok megtartásával - szedhetõ. Gesztenyét, diót, egyéb erdei mellékterméket, erdei magot, szaporítóanyagot az erdõ, fásítás tulajdonosának (kezelõjének, használójának) engedélyével szabad gyûjteni. [EVT 10.§ (2) bekezdés].
(2) Természetvédelmi erdõben és fásításban virág és gyümölcs szedésére a természetvédelmi jogszabályok az irányadók.
(3) Az olyan erdõt, amelynek alapvetõ rendeltetése a talajvédelem vagy a mûtárgyak védelme, illetõleg, amelynek fenntartása egészségügyi, vízgazdálkodási vagy egyéb különleges célokat szolgál, véderdõvé kell kijelölni. Ezekben az erdõkben elsõdlegesen az alapvetõ rendeltetés megvalósulását kell biztosítani.
Vhr. 16.§ (1) Az erdõk termõképességének és a természetes károsodásokkal szembeni ellenálló képességének fokozása érdekében általában az elegyes faállományokat kell tervezni és létesíteni. A gyorsan növõ fafajokat - a lehetõséghez képest - elõnyben kell részesíteni. A talaj védelme és a jó törzsfejlõdés elõsegítése érdekében az állományokba lehetõleg árnyéktûrõ fafajokat is kell elegyíteni.
(2) Az R. 28.§ (1) bekezdésében foglalt kötelezettség alól az erdõfelügyelõség szakmai indok alapján felmentést adhat.
(3) A záródott fiatal és középkorú állományú erdõk fakészletének gyarapodását, minõségének javulását nevelõvágással (tisztítás, gyérítés) kell elõmozdítani.
(4) Az erdõk, fásítások védelme érdekében a vegyszeres gyomirtást olyan idõszakban lehet végezni, amikor a fák életbenmaradása veszélyeztetve nincsen.
(5) Védelmi rendeltetésû erdõk és fásítások (a továbbiakban: véderdõk) felújítása során - a szakmai elõírásokban meghatározott kivételekkel (pl. elemi kár) - nem szabad tarvágást végezni.
Vhr. 17.§ A véderdõk és védõfásítások (a továbbiakban: véderdõk) a következõk:
a) a meredek lejtõkön, eróziónak erõsen kitett, kopárosodásra hajlamos hegy- és domboldalakon, sekély termõrétegû köves vagy sziklás területeken, a szélfúvástól fenyegetett futóhomokon vagy kotustalajon álló, a talajvédelmet elõsegítõ erdõk és fásítások;
b) a vízválasztókon és a hegyek, dombok lejtõin, magas vezetésû csatornák mentén a csapadékvíz lefolyását akadályozó, a talaj vízháztartását szabályozó és a források vízbõségét biztosító vízvédelmi erdõk és fásítások;
c) a folyók hullámterében levõ azok az erdõk és fásítások, amelyeknek fõ rendeltetése a töltés vagy a part védelme;
d) az épületek, utak, vasutak és más mûtárgyak közelében elterülõ olyan erdõk és fásítások, amelyeknek fõ rendeltetése a mûtárgyak védelme a kõ- vagy földomlással, vízárral, hófúvással szemben;
e) a Honvédelmi Minisztérium (a továbbiakban: HM) kezelésében levõ erdõk közül véderdõvé nyilvánított erdõk és fásítások;
f) a mezõgazdasági területek között fekvõ vagy azokkal határos mezõgazdasági földeknek a szárító szelek káros hatásával szemben védelmet nyújtó meliorációs tervek alapján ilyen célból telepített erdõk és fásítások;
g) a természetes erdõk õsi növény- és állatvilágát fenntartó génrezervátumok;
h) a természetvédelmi erdõk és fásítások,
i) a városok, községek, lakótelepek, ipartelepek, kórházak, gyógyfürdõ intézmények mellett, vagy ezek közelében elterülõ olyan erdõk és fásítások, amelyeknek fõ rendeltetése az egészség védelme, káros áthatások megakadályozása vagy a tájképi jelleg fenntartása.
Vhr. 18.§ (1) A véderdõket - a természetvédelmi, a honvédelmi, a vízgazdálkodási, valamint a vasúti és a közúti érdeket szolgáló véderdõk kivételével - az erdõfelügyelõség az FM Erdõrendezési Szolgálat javaslata alapján az erdõgazdasági üzemterv (R. 31.§) készítésének folyamán jelöli ki.
(2) Az erdõfelügyelõségnek, ha az erdõ (fásítás) fõ rendeltetése
a) a mûtárgyak, az épületek védelme: az illetékes építésügyi hatóság,
b) a tájképi jelleg fenntartása: az illetékes természetvédelmi hatóság,
c) az egészségvédelem, a káros áthatások megakadályozása: az illetékes elsõ fokú közegészségügyi és építésügyi hatóság,
d) a mezõgazdasági rendeltetésû földek védelme: a földhivatal
szakvéleményét figyelembe kell vennie.
Vhr. 18/A.§ Az erdõfelügyelõség köteles az erdõsítés állapotát - az erdõsítés befejezését követõ ötödik évben - felülvizsgálni. Az erdõsítés állapotára tekintettel azonban az erdõfelügyelõség az elõírt határidõtõl eltérõen is végezhet felülvizsgálatot.
Vhr. 18/B.§ Az erdõfelügyelõség az éves fakitermelési terv engedélyezésekor, vagy az engedély alapján megkezdett, illetve végzett fakitermelés végrehajtásának folyamatában fakitermelési tilalmat rendelhet el, ha
a) a felújítás feltételei nem biztosítottak;
b) a felújítási kötelezettség alá vont terület indokolatlanul nõ; vagy
c) az erdõtervben elõírt fafaj és minõségi osztály arányoktól eltér a fakitermelési terv.

A 18/A-B.§-t a 36/1995. (XI. 9.) FM rendelet 1.§ iktatta be.

Vhr. 19.§ (1) Az üzemterveket általában az FM Erdõrendezési Szolgálat készíti el. Az az erdõtulajdonos (kezelõ, használó), aki saját üzeme részére az üzemtervet - erdõmérnök megbízásával - maga kívánja elkészíteni, ezt a szándékát az üzemterv érvényének lejárta elõtt két évvel köteles az FM Erdõrendezési Szolgálattal közölni.
(2) Az üzemtervet az erdõterületekre, az erdõgazdálkodás célját közvetlenül szolgáló területekre, az erdõtelepítésre kijelölt területekre az üzemtervezési útmutató szerint kell elkészíteni.
(3) Az üzemtervezés elõtt az erdõ tulajdonosának (kezelõjének, használójának) álláspontjáról, valamint az erdõfelügyelõség - természetvédelmi erdõ esetében az illetékes természetvédelmi hatóság, vadgazdálkodási célú erdõ kijelölésére irányuló kérelem esetén a megyei (fõvárosi) földmûvelésügyi hivatal - véleményérõl jegyzõkönyvet kell készíteni. Az elkészült üzemterveket - ha azt nem maga készítette el - az erdõ tulajdonosával (kezelõjével, használójával), természetvédelmi erdõ esetében az illetékes természetvédelmi hatósággal és az erdõfelügyelõséggel meg kell tárgyalni.
(4) Az üzemterveket olyan idõpontban kell elkészíteni, hogy az elõzõ üzemterv lejártakor jóváhagyott üzemterv álljon az erdõ tulajdonosa (kezelõje, használója) rendelkezésére.

A 19.§ a 44/1991. (III. 14.) Korm. rendelet 20.§ (3) által módosított szöveg.

Vhr. 20.§ (1) Az üzemterv tartalmazza a benne leírt terület:
a) tulajdonosát (kezelõjét, használóját), mûvelési ágát, tagozódását (községhatár, tag, erdõrészlet, helyrajzi szám), a kialakított területegységek nagyságát,
b) termõhelyi viszonyainak és az erdõállományok jellemzõ adatainak leírását, az elsõdleges rendeltetést és a termelési célt erdõrészletenként,
c) fatermõképességének fenntartására és fokozására vagy az erdõtelepítési, erdõfelújítási és erdõnevelési tevékenységekre vonatkozó tételes elõírásokat és elõrejelzéseket,
d) faállományának kitermelésére vonatkozó, valamint az élõfakészlet és fahasználatok tartamosságát (élõfakészlettel való gazdálkodást) biztosító tételes elõírásokat,
e) fakitermelésének besorolását használati módok szerint (tisztítás, törzskiválasztó és növedékfokozó gyérítés, felújító vágású és tarvágású véghasználat, egyéb termelés),
f) vadeltartó-képességét, valamint a vadgazdálkodás és az erdõgazdálkodás egyensúlyának fenntartásához szükséges feladatokat, továbbá a vadgazdálkodási tervek készítéséhez szükséges adatokat és irányelveket,
g) mellékhasználatának [EVT 10.§ (1) bekezdés] lehetõségét,
h) véderdõkben a védelem érdekében szükséges feladatokat.
(2) Az üzemterv tartalmi elemeit, készítésének módszerét a MÉM által kiadott üzemtervezési útmutató tartalmazza.
Vhr. 21.§ (1) A tulajdonosnak (kezelõnek, használónak) a saját üzeme részére szolgáló, az általa készített üzemtervet a feldolgozás évének augusztus 31. napjáig át kell adnia az FM Erdõrendezési Szolgálat részére.
(2) Az FM Erdõrendezési Szolgálat az átadott üzemterveket felülvizsgálat után a saját maga által készített üzemtervekkel együtt jóváhagyásra a Földmûvelésügyi Minisztériumnak (a továbbiakban: FM) felterjeszti.
(3) Az erdõgazdálkodó szervezet és az illetékes erdõfelügyelõség az üzemtervnek az elvégzett munkák nyilvántartására szolgáló rovatait köteles folyamatosan vezetni.
(4) Az FM Erdõrendezési Szolgálat az éves változásokat az erdõállomány-adattárban átvezeti.
(5) Az üzemtervben foglalt elõírások az erdõ tulajdonában (kezelésében, használatában) bekövetkezett változás esetén az új tulajdonosra (kezelõre, használóra) is kötelezõk. Az üzemtervet, illetve annak a változással érintett részét, kivonatát a korábbi tulajdonos (kezelõ, használó) az új tulajdonosnak (kezelõnek, használónak) átadja és errõl az FM Erdõrendezési Szolgálatot értesíti.
Vhr. 22.§ (1) Az üzemterv készítésének folyamán - a magánszemélyek tulajdonában levõ területek kivételével - a mindenkor érvényes termõhely-minõsítõ rendszernek (termõhelyfeltárás, alkalmazható fatermési tábla stb., a továbbiakban: osztályozás) megfelelõen kell az erdõk és erdõtelepítésre kijelölt területek fatermesztésre való alkalmasságát megállapítani.
(2) Az osztályozást az FM Erdõrendezési Szolgálat végzi az üzemtervezési útmutatóban meghatározott módon.
(3) Az erdõ elsõdleges rendeltetését (R. 1.§) az osztályozás figyelembevételével kell megállapítani.
Vhr. 23.§ (1) Az erdõsítést az osztályozás elvégzése után szabad megkezdeni.
(2) Ha az üzemtervet nem az FM Erdõrendezési Szolgálat készíti, a Szolgálat az osztályozás során tett javaslatait közli a terület tulajdonosával (kezelõjével, használójával) és az erdõfelügyelõséggel.
(3) Az erdõfelügyelõség a nem üzemtervezett új erdõsítéseket a kiviteli tervdokumentáció jóváhagyásakor osztályozza.
Vhr. 24.§ (1) Az erdõ tulajdonosa (kezelõje, használója) az éves fakitermelési, erdõsítési és erdõnevelési terveit az üzemtervek alapján készíti el (EVT 14. §). A tervet az erdõfelügyelõség felülvizsgálja és ha az megfelel az üzemterv elõírásainak, engedélyt ad az éves erdõsítési, erdõnevelési, fakitermelési feladatok elvégzésére.
(2) A természetvédelmi erdõkben az (1) bekezdésben foglalt engedély kiadásához az illetékes természetvédelmi hatóság hozzájárulása szükséges.
(3) Az erdõgazdálkodónak az (1) bekezdésben foglalt éves terv engedélyezésére való benyújtásával egyidejûleg az éves tervvel összhangban - a külön jogszabály szerinti támogatások elszámolására - a 2-4. számú melléklet szerint költségvetést kell benyújtani az erdõfelügyelõséghez. Az éves terv évközi megváltoztatására irányuló kérelemhez az erdõfelügyelõség jóváhagyása szükséges, melyhez az erdõgazdálkodó köteles módosító költségvetést is mellékelni. Természetvédelmi rendeltetésû erdõben az (1) bekezdésben foglalt engedély kiadásához az illetékes természetvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulása szükséges.
(4) Azokra az erdõkre, amelyekre még nem készült üzemterv, valamint a fásításokra az éves erdõgazdálkodási tervek összeállításához szükséges elõírásokat - a terv készítése elõtt - az erdõfelügyelõség, természetvédelmi erdõk és fásítások tekintetében az erdõfelügyelõség és az illetékes természetvédelmi hatóság, az út és vasút mentén levõ fásítások tekintetében az erdõfelügyelõség, valamint a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter által kijelölt szerv, vízgazdálkodási célokat szolgáló erdõk és fásítások tekintetében az erdõfelügyelõség és az illetékes vízügyi igazgatóság állapítja meg.

A 24.§ a 36/1995. (XI. 9.) FM rendelet 2.§ által megállapított szöveg.

Vhr. 25.§ (1) Az üzemtervi elõírástól eltérõ tevékenységet, illetõleg üzemterv módosítást, ha az
a) 20 hektárnál nagyobb erdõ elsõdleges rendeltetését érinti (R. 1. §),
b) bármilyen fafajú 4000 m3 feletti vagy 20 hektárnál nagyobb területet érintõ véghasználati jellegû fakitermeléssel jár - az érdekelt minisztériummal (országos hatáskörû szervvel) egyetértésben - az FM,
c) egyéb esetekben az erdõfelügyelõség
(2) A természetvédelmi erdõk esetében az engedély az illetékes természetvédelmi hatóság hozzájárulásával adható ki.
(3) Az erdõ mûvelési ága megváltoztatásának engedélyezésekor az erdõfelügyelõség határozza meg, hogy az üzemterv mely elõírásait kell továbbra is alkalmazni.
Vhr. 26.§ (1) A társulati erdõben végzett erdõmûvelési munkák költségeit - külön jogszabály alapján - az állami erdõgazdaság
a) az erdõfenntartási alappal szemben számolja el, vagy
b) célcsoportos állami beruházásból fedezi.
(2) Az erdõben az erdõbirtokossági társulattal történt megállapodás és hatósági elõírás alapján végzett, az (1) bekezdésben foglaltakon kívüli egyéb munkák költségeit, valamint a fakitermelés költségeit, továbbá a társulat terhére megállapított erdõfenntartási járulékot az állami erdõgazdaság a társulat részére megelõlegezi, majd az év végi elszámoláskor a társulat terhére elszámolja.
Vhr. 27.§ (1) A társulati erdõben kitermelt faanyagot az állami erdõgazdaság az erdõbirtokossági társulatnak átadja.
(2) A faanyag elszállításáról az erdõbirtokossági társulat tartozik gondoskodni.
(3) Ha az erdõbirtokossági társulatnak az állami erdõgazdasággal szemben tartozása áll fenn, az állami erdõgazdaság a társulattal kötött megállapodás alapján jogosult a tartozás összegének megfelelõ - egyébként a társulatot illetõ - faanyagot visszatartani és azt közvetlenül vagy feldolgozás után értékesíteni.
Vhr. 28.§ (1) Az állami erdõgazdaság az államerdészeti üzemeltetés keretében folytatott gazdálkodásról erdõbirtokossági társulatonként nyilvántartást vezet. A folyamatosan vezetett, de évenként tagolt nyilvántartás tartalmazza a társulati erdõbõl kitermelt faanyagokat és egyéb termékeket, valamint az államerdészeti üzemeltetéssel kapcsolatos bevételeket és kiadásokat.
(2) Az állami erdõgazdaságnak az államerdészeti üzemeltetés költségeirõl minden év december hó 31-ig el kell számolnia az erdõbirtokossági társulattal. Az elszámoláskor az erdõgazdaság a bevételeket és a kiadásokat tartalmazó nyilvántartásról a társulat részére számlakivonatot ad.
(3) Az állami erdõgazdaság és az erdõbirtokossági társulat megállapodásban határozza meg az õrzési és védelmi, valamint a gazdálkodási tevékenységért a társulat által fizetendõ ellenértéket.

A 32-33.§-t a 44/1991. (III. 14.) Korm. rendelet 27.§ hatálytalanította.

Vhr. 33.§ (1) Ingyenes facsemete a gazdálkodó szervezetek és magánszemélyek részére akkor adható, ha írásbeli nyilatkozatban vállalják a facsemeték elültetését, rendeltetésszerû felhasználását.
(2) A facsemeték felhasználását - az (1) bekezdésben foglaltak szerint tett nyilatkozatok alapján - a helyi szakigazgatási szervek és az erdõfelügyelõségek ellenõrzik.
Vhr. 34.§ (1) Az erdõ tulajdonosa (kezelõje, használója) köteles az erdõ határainak fõbb töréspontjaira jól látható és idõálló határjeleket elhelyezni, ezek fenntartásáról, megsemmisülésük esetén pedig pótlásukról gondoskodni (EVT 23.§).
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak végrehajtását az erdõfelügyelõség ellenõrzi, és mulasztás esetén az erdõ tulajdonosát (kezelõjét, használóját) a szükséges tevékenység elvégzésére kötelezi.

A 39.§ a 9/1987. (IX. 1.) MÉM rendelet 6.§ által megállapított szöveg.

R. 44.§ Az erdõk tûzvédelmére vonatkozó szabályokat külön jogszabályok határozzák meg.
Vhr. 40.§ A legeltetõ köteles a legelõ jószág megfelelõ õrzésérõl gondoskodni és az erdõ õrzésére, védelmére vonatkozó szabályokat megtartani.
Ko.r. 101-102.§

A 41.§ (2) bekezdését a 44/1991. (III. 14.) Korm. rendelet 27.§ hatálytalanította.

Vhr. 42.§ (1) A gomba-, rovar-, tûzkárosításnak kitett erdei és faipari termékeket, faszerkezeteket (a továbbiakban: faanyagot) a faanyagvédelmi szakmai elõírásoknak megfelelõen kell tárolni, felhasználni, beépíteni (megelõzõ faanyagvédelem).
(2) A faanyagban már kialakult gomba- és rovarkárosítási folyamatot meg kell szüntetni (megszüntetõ védelem).
(3) A faanyagvédelem részletes elõírásait - az érdekelt miniszterekkel egyetértésben - külön jogszabállyal kiadott "Faanyagvédelmi Szabályzat" és a vonatkozó szabványok állapítják meg.
Vhr. 43.§ (1) A faanyagok termelésére, tárolására és tartós használatára vonatkozó tervekben, elõírásokban, költségvetésekben figyelembe kell venni a faanyagvédelmi szabályokat, biztosítani kell a megvalósítás feltételeit.
(2) Az épület vagy építmény létesítésének engedélyezésére jogosult építésügyi hatóság az építési munkák végzésének ellenõrzése, illetve az építmény használatbavételének (üzembe helyezésének) engedélyezése során, az építtetõ a beruházások és felújítások átadás-átvételénél és a karbantartásoknál, a gyártást végzõ szervezet pedig a termékek gyártásellenõrzésénél ellenõrzi, hogy a faanyagok a Faanyagvédelmi Szabályzat, valamint a vonatkozó szabványok elõírásai szerint kerültek-e felhasználásra.

A 46.§-t a 9/1987. (IX. 1.) MÉM rendelet 9.§ (2) hatályon kívül helyezte.

Vhr. 47.§ (1) Ha az EVT. 42.§-a szerint elszámolható erdõfenntartási járulék összege meghaladja a költségvetés alapján jóváhagyott támogatás összegét, az erdõfelügyelõség határozatban kötelezi az erdõgazdálkodót a különbözet összegének a külön jogszabályban meghatározott számlára történõ befizetésére. Elõlegként a különbözet összegének 75%-át három egyenlõ részletben - április 30-ig, július 31-ig és október 31-ig - kell befizetni.
(2) Ha az erdõfenntartási járulék összege nem fedezi az erdõfelügyelõség által jóváhagyott támogatás összegét, az erdõgazdálkodó a különbözet mértékéig vissza nem térítendõ támogatást igényelhet a külön jogszabályban meghatározott forrás terhére. Az erdõfelügyelõség rendelkezik arról, hogy a támogatás összegének 50%-a a tárgyév május 15-éig, a további 30%-a pedig a tárgyév október 15-éig kerüljön átutalásra a jogosult részére.
(3) Az erdõgazdálkodó köteles - a tárgyévet követõ év február 28-áig - az éves költségvetési elszámolását jóváhagyásra az erdõfelügyelõséghez megküldeni. Az éves elszámolás egyenlegétõl függõen az erdõfelügyelõség rendelkezik a támogatás végösszegének a külön jogszabályban meghatározott számláról történõ kiegyenlítésérõl, vagy az erdõgazdálkodónak a külön jogszabályban meghatározott számlára való befizetési kötelezettsége elrendelésérõl.

A 47.§ a 44/1995. (XII. 29.) FM rendelet 96.§ (3) c) által megállapított szöveg.

Vhr. 48.§ Az EVT 43.§-a (1) bekezdésének a) és b) pontja szerint engedély nélküli fakitermelésnek minõsül az erdõfelügyelõség által jóváhagyott fakitermelési terv nélkül vagy attól eltérõen - az erdõgazdálkodó tudomásával vagy az erdõgazdálkodónak felróható módon - végzett fakitermelés.
Vhr. 49.§ Ha az erdõgazdálkodó az EVT 43.§-a (1) bekezdésének c) pontja szerint az állomány szerkezetét, illetve egészségi állapotát károsan befolyásoló módon és formában hajtja végre, akkor egyszeri alkalommal - vagy a beavatkozás elmulasztásával károsít - a munkák elvégzéséig évente az EVT 43.§-a (2) bekezdésének b) pontja szerinti bírsággal sújtható.
Vhr. 50.§ (1) Az EVT 43.§-a (1) bekezdésének d) pontjában foglalt felújítási határidõ túllépésének minõsítését az erdõfelügyelõség az erdõfelújítási és erdõnevelési munkák mennyiségi és minõségi vizsgálata alapján - az erdõmûvelési munkák évenkénti mûszaki átvétele során - végzi.
(2) A mûszaki átvétel eredményétõl függõen az EVT 43.§-a (2) bekezdésének c) pontjában foglalt bírságot az alábbiak szerint kell évente számításba venni:
a) ha a fakitermelés befejezése évétõl számított második év szeptember hó 30. napjáig a vágásterület erdõsítését nem végezték el, a bírság kiszabásának alapja a vágásterület nagysága;
b) azokban az erdõsítésekben, amelyekben az erdõsítés elsõ kivitelezése után az eredményesség gyorsan növõ állományokban két év alatt, a lassan növõ állományokban három év alatt a 60%-ot nem éri el, a bírság kiszabásának alapja az eredménytelenül erdõsített terület nagysága (a továbbiakban: kötelezettség alá vont terület);
c) ha a fokozatos felújítással kezelt erdõrészleteknél az idõs állomány záródása 30% alatti és a terület erdõsültsége nem éri el a 70%-ot, továbbá, ha az idõs állomány végvágását követõen a kocsánytalan tölgyes és bükkös erdõsítést a nyolcadik évben és minden egyéb célállományú erdõsítést a hatodik évben nem nyilvánítottak befejezetté, a bírság kiszabásának alapja a felújítás alatt álló terület nagysága;
d) ha a tarvágás elvégzésétõl számítva a tölgyes és bükkös célállományú mesterséges erdõsítések tíz év, az akác, a nyár és az egyéb lágy lombos fafajok hat év, a többi fafajú erdõsítés nyolc év után sem ismerhetõ el mûszakilag befejezett erdõsítésként, a bírság kiszabásának alapja a felújítás alatt álló terület nagysága.
Vhr. 51.§ Az EVT 43.§-a (2) bekezdésének c) pontjában foglalt bírságot a 18/A.§ szerinti felülvizsgálat eredményétõl függõen az alábbiak szerint kell megállapítani:
a) ha az erdõfelújítás befejezését követõ ötödik évi felülvizsgálat során az erdõgazdálkodó hibájából az erdõsítést befejezetlen állományba kellett visszasorolni, illetve helyre nem hozható minõségromlás miatt ismételten erdõsíteni kell, az újabb befejezésig évente a bírság kiszabásának alapja a visszaminõsített, illetve eredménytelenül erdõsült erdõrészlet nagysága;
b) ha az ötödik évi felülvizsgálat során az erdõgazdálkodó hibájából nem az eredetileg jóváhagyott, de befejezett minõsítésû más fafajú állomány található, az egyszeri alkalommal meghatározott bírság kiszabásának alapja a megváltozott állományú erdõrészlet nagysága.
Vhr. 52.§ Az erdõfelügyelõség határozatával elrendelt befizetési kötelezettséget a külön jogszabályban meghatározott számlára kell teljesíteni.

Az 52.§ a 7/1996. (II. 21.) FM rendelet 31.§ (2) alapján megállapított szöveg.

Vhr. 53.§ (1) Az erdõkrõl és a fásításokról a tulajdonosnak (kezelõnek, használónak) az üzemi földnyilvántartásról szóló jogszabályi rendelkezéseknek megfelelõen nyilvántartást kell vezetnie.
(2) A tulajdonos (kezelõ, használó) a területváltozások és mûvelési ág változások adatait az FM Erdõrendezési Szolgálattal a változást követõen 30 napon belül közli.

Az 53.§-t a 36/1995. (XI. 9.) FM rendelet 3.§ iktatta be.

Ko.r. 48.§