88/1997. (XI.28.) FM rendelet
a növényfajták
állami elismeréséről
A növényfajták állami elismeréséről,
valamint a vetőmagvak és vegetatív szaporítóanyagok előállításáról és
forgalmazásáról szóló 1996. évi CXXXI. törvény 29.§-ának (5) bekezdésében
kapott felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel egyetértésben - a
következőket rendelem el:
Általános
rendelkezések
1.§ A rendelet hatálya kiterjed:
a) a szántóföldi növények, a zöldség-, gyógy-, illóolajos és fűszernövények
(a továbbiakban együtt: zöldségnövények), a szőlő és gyümölcs növények
nemes és alany fajtáira, továbbá a díszítő érékű vagy az erdészeti termelés
célját szolgáló dísz- és erdészeti növények fajtáira;
b) a növényfajták állami elismerésével kapcsolatos eljárásokra, a fajták
1. bejelentésére,
2. kísérleti vizsgálatára,
3. állami elismerésére, az állami elismerés meghosszabbítására és
visszavonására,
4. ideiglenes szaporításának engedélyezésére,
5. fajtafenntartás eredményességének ellenőrzésére,
6. a fajtahasználattal kapcsolatos díjazásra;
c) az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet (a továbbiakban: Intézet) és
az Országos Mezőgazdasági Fajtaminősítő Tanács (a továbbiakban: Tanács)
működésére;
d) a növényfajták nemesítésével, fajtafenntartásával foglalkozó természetes
személyekre, jogi személyekre és jogi személyiség nélküli gazdasági
társaságokra.
2.§ (1) E rendeletben foglaltakat a
növényvédelemről, valamint a természet védelméről szóló külön jogszabályokkal
összhangban kell alkalmazni.
(2) A növényfajták állami elismeréséhez
szükséges vizsgálatokat az Intézet végzi.
3.§ Állami elismerésben részesíthető az a
szabadelvirágzású fajta, faj- és fajtahibrid, szintetikus fajta, vonal,
beltenyésztett vonalak hibridje, klón, szubklón, klóntípus, klóncsoport,
klónkeverék, magtermelő klón összeállítás, faj és nemzetség, valamint
minden, ami cultivarn elfogadható (a továbbiakban: fajta), és amely megfelel
az előírt feltételeknek.
Értelmező
rendelkezések
4.§ E törvény alkalmazásában
1. Állami elismerésben részesített fajta: a Nemzeti Fajtajegyzékbe
bejegyzett fajta.
2. Ideiglenes szaporításra engedélyezett fajta: az az állami elismerésre
bejelentett fajta, amelynek szaporítását a Földművelésügyi Minisztérium (a
továbbiakban: minisztérium) engedélyezte.
3. Szabad fajta: a Nemzeti Fajtajegyzékbe bejegyzett kizárólagos
fajtajogosulttal nem rendelkező fajta.
4. Összehasonlító fajta: a gazdasági értékvizsgálat során alkalmazott
közismert, elterjedt fajta, vagy ezen fajták átlaga, amelyhez a többi
fajtát hasonlítják.
5. Referencia fajta: a tartós vetőmag tárolóban vagy ültetvényben megőrzött
hazai vagy külföldi fajta, amelyhez a DUS kísérletekben a vizsgált fajtákat
hasonlítják.
6. Példa fajta: egyes morfológiai, beltartalmi, rezisztencia vagy egyéb
fajtatulajdonság jellemzéséhez, leírásához etalonként használt fajta.
7. géntechnológiával módosított növényfajta: olyan fajta, amelynek
génállományát génsebészeti beavatkozással olyan módon változtatták meg,
ahogy az természetes úton nem menne végbe.
8. Fajtajelölt: az Intézethez állami elismerés céljából bejelentett,
vizsgálat alatt álló növényfajta.
9. Fajtavizsgálat: az állami elismerésre bejelentett fajták nemzetközileg
ajánlott vagy az Intézet által kifejlesztett módszerekkel beállított
kísérletekben végzett hivatalos DUS és - ahol ez követelmény - gazdasági
értékvizsgálata.
10.
11. Tartós vetőmagtárolás: az államilag elismert, illetve szabadalmi oltalomban
részesített fajták (kijelölt hibridek esetén azok komponensei is) és az
összehasonlító példa és referencia fajták nemzetközi szabvány szerint
előkészített vetőmagjának középtávú megőrzése és a gyűjtemény fenntartása.
12. UPOV Egyezmény: az új növényfajták oltalmára létesült Nemzetközi
Egyezmény (a továbbiakban: UPOV).
A 4.§ 10. pontját a 45/1998. (VI.16.)
FM rendelet 3.§ (1) bekezdése hatálytalanította.
Az
állami elismerés feltételei
5.§ (1) Állami elismerésben az 1. számú
mellékletben foglaltak szerint az a növényfajta részesíthető, amely
megkülönböztethető, egynemű és tulajdonságai állandósultak, gazdasági
értéke és bejegyezhető fajtaneve van. Az 1. számú mellékeltben fel nem
sorolt növényfajok fajtái kötelező bejelenteni állami elismerésre. Az 1.
számú mellékletben fel nem sorolt növényfajok fajtái bejelenthetők állami
elismerésre és azok DUS-vizsgálat és bejegyezhető fajtanév alapján
részesíthetők állami elismerésben.
Az 5.§ (1) bekezdése a 45/1998.
(VI.16.) FM rendelet 1.§-ával megállapított szöveg.
(2) A növényfajta
a) megkülönböztethető, ha legalább egy, az UPOV leírás szerinti fontos
bélyegben (tulajdonságban) világosan és következetesen különbözik minden
más fajtától, amely a bejelentés időpontjában a Magyarországon közismert.
Egy fajta akkor közismert, ha Magyarországon állami elismerésben részesült,
vagy azt már korábban állami elismerésre bejelentették és vizsgálata
folyamatba van, vagy szabadalmi oltalom alatt áll, illetve arra
bejelentették, továbbá az Intézet által fenntartott összehasonlító, példa
és referencia fajták gyűjteményében szerepel. A Nemzetközi fajtavizsgálati
együttműködési rendszerhez tartozó fajok esetében pedig, amely az illetékes
társhatóság referencia gyűjteményében megtalálható. Szőlőklónok esetében a
megkülönböztethetőség nem feltétel;
b) egynemű, ha a növényegyedek a vegetatív vagy a generatív szaporításnak
megfelelő az UPOV irányelvekben megengedett csekély eltérésektől eltekintve
azonosak;
c) állandó, ha annak egyedei a megkülönböztethetőség számára fontos
fajtabélyegek tekintetében minden egyes szaporítás után és szaporítási
ciklusok végén megfelelnek a fajta számára megállapított tulajdonságoknak,
azaz a fajtaleírásnak.
(3) Az. 1. számú mellékletben foglaltak
szerint gazdasági értékvizsgálatra kötelezett növényfaj fajtájának
gazdasági értéke teljes körű vagy részleges értékvizsgálattal állítható
meg:
a) a teljes körű gazdasági értékvizsgálat kiterjed a fajta
termőképességének, agronómiai tulajdonságainak, beltartalmi értékének és
növénykórtani állapotának megállapítására;
b) a részleges gazdasági értékvizsgálat a fajta termőképességének és
fontosabb agronómiai tulajdonságainak meghatározására irányul.
A teljes körű és a részleges gazdasági értékvizsgálatok metodikáját a
Tanács hagyja jóvá.
(4) Bejegyezhető fajtanévvel rendelkezik
az a fajta, amelynek neve megfelel az UPOV vonatkozó irányelveinek és a
24.§ (4) bekezdése szerinti közzétételét követő 3 hónapon belül a fajtanév
használata ellen nem emeltek kifogást.
6.§ (1) Az állami elismerés növényfajonkénti
felhasználási cél szerinti feltételeit az 1. számú melléklet tartalmazza.
(2) Export célra az a növényfajta
részesíthető állami elismerésben, amely megfelel a DUS vizsgálatok
követelményeinek.
Bejelentés
állami elismerésre
7.§ Az ellenkező bizonyításig
fajtajogosultnak kell tekinteni azt, aki a növényfajtát állami elismerésre
bejelenti.
8.§ (1) A fajtajelölt állami elismerésre
való bejelentését az Intézet beszerezhető, a 2. számú melléklet szerinti
nyomtatványon, három példányban kell benyújtani.
(2) A bejelentésnek tartalmaznia kell:
a) a növényfaj latin és magyar nevét,
b) a fajta nemesítői jelzését, illetve a javasolt fajtanevet,
c) a fajtajogosult nevét és címét, a fajta előállításának helyét,
d) a képviselő nevét és címét,
e) a fajta származását és a nemesítés módját,
f) nyilatkozatot, hogy a fajta géntechnológiával módosított-e,
g) a fajta fenntartójának nevét, címét,
h) a fajta leírását,
i) a fajta termesztési és hasznosítási célját,
j) a Magyarországon lefolytatott előzetes kísérletek eredményeit,
k) mely országokban regisztrált vagy oltalmazott a fajta és milyen néven.
(3) A bejelentés tartalmazhatja a
nemesítők nevét és a nemesítési arányokat.
(4) A bejelentés adatainak valódiságát a
fajtajogosult vagy képviselője aláírásával igazolja.
(5) A bejelentéshez mellékelni kell
a) a fajtajogosult meghatalmazását, amennyiben a növényfajtát a képviselő
jelenti be,
b) a géntechnológiával módosított növényfajta esetében a kibocsátási
engedélyt,
c) a Magyarországon lefolytatott előzetes kísérletek eredményét,
d) az UPOV technikai kérdőívet és a fajtaleírást,
e) a bejelentési díj befizetéséről szóló igazolást.
(6) Bejelentéskor a javasolt fajtanév
megjelölése mellőzhető, de legkésőbb az Intézet által meghatározott
időpontig írásban javaslatot kell tenni a fajta végleges elnevezésére. Az
Intézetnek az időpontot úgy kell meghatároznia, hogy a fajtajogosult a
fajta végleges elnevezésére vonatkozó javaslatot a fajtajelöltnek a Tanács
elé való terjesztését megelőző 3 hónapig megtegye.
(7) Külföldön már regisztrált vagy
bejelentett fajtát csak eredeti fajtanévvel, illetve jelzéssel szabad
bejelenteni. Korábban regisztrált vonalakat új hibrid előállításához új
kombinációban is csak az eredeti elnevezéssel szabad megjelölni. A bejelentő
köteles az Intézettel közölni, ha a fajtát az eredeti fajtanévtől eltérő
szinonim névvel már valamely országban bejelentették vagy regisztráltak. Az
Intézet köteles ezt a nyilvántartásaiban szerepeltetni.
(8) A szántóföldi növényfajok hibridjei
csak a kialakító vonalak (törzsek, fajták stb., a továbbiakban: vonalak) és
a keresztezési képlet egyidejű közlésével lehet bejelenteni és ezt az
Intézetnek titkosan kell kezelnie. A külföldön vagy belföldön már
regisztrált vonalak esetében az eredeti megnevezést kell alkalmazni. A
bejelentett hibrid keresztezési képletét (összetételét) a bejelentés után
nem lehet megváltoztatni.
9.§ (1) Az egyes növényfajok esetében a
bejelentési határidőt, a DUS vizsgálatokhoz szükséges vetőmag és
szaporítóanyag beérkezési határidejét, mennyiségét és minőségi előírásait a
3. számú melléklet tartalmazza. A gazdasági értékvizsgátokhoz szükséges
vetőmagra és szaporítóanyagra vonatkozó mennyiségi és minőségi előírásokat
a 4. számú melléklet tartalmazza.
(2) A kukorica, napraforgó, cirok, rozs
és repce hibridek vizsgálatát csak a kialító vonalak, alapegyszeresek
vetőmagjának a hibrid vetőmaggal egyidejűleg átadásával kezdi meg az
Intézet.
(3) Ha a bejelentés, valamint a vetőmag
és szaporítóanyag a 3. és 4. számú mellékletben meghatározott határidő után
érkezik be az Intézethez, úgy a vizsgálatok csak a következő évben
kezdődhetnek meg.
(4) Az Intézet a bejelentéseket a
beérkezéstől számított 15 napon belül szakmailag és formailag elbírálja és
nyilvántartásba veszi, ha a fajtajogosult a 8.§ (2) bekezdésének a)-f)
pontjait hiánytalanul kitöltötte és a bejelentést aláírta.
(5) Az iktatott bejelentést az Intézet
elutasítja, ha
a) a 8.§ (2) bekezdésének h), i), j), k) pontjaiban hiányos bejelentések
kiegészítő adatai a kiegészítésre való írásbeli felszólítás kézhezvételétől
számított 15 napos határidőn belül nem érkeztek meg az Intézethez,
b) a bejelentést nem a fajtajogosult vagy képviselője nyújtotta be,
c) ha a fajtát - a szabad fajták kivételével - korábban már bejelentették
az Intézethez.
10.§ (1) A bejelentések elfogadásáról,
illetve elutasításról az Intézet a fajtajogosultat vagy képviselőjét a
beérkezéstől számított 30 napon belül határozatban értesíti.
(2) A határoztat ellen az államigazgatási
eljárás általános szabályai szerint van helye jogorvoslatnak. Az Intézethez
benyújtott, de a minisztériumnak címzett fellebbezést a minisztérium
bírálja el.
11.§ (1) Az Intézet a bejelentések
adatait a fajtajogosult vagy képviselőjének engedélye nélkül mással nem
közölheti. Ez alól kivételt képeznek az UPOV Egyezmény szerinti általános
nemzetközi tájékoztatási kötelezettségből adódó adatok.
(2) Az Intézet a vizsgálat ideje alatt a
fajta állami elismeréséig a fajnév, a fajtanév, a fajta nemesítői jelzése,
a fajtajogosult és a bejelentés időpontja kivételével a fajtajogosult
jogainak védelme érdekében a fajtára vonatkozó egyéb, a bejelentő íven lévő
információkat és adatokat titkosan kezeli.
(3) A bejelentő a bejelentés adatainak
változását a változást követő 30 napon belül köteles az Intézethez írásban
megküldeni. A nemesítők neve és a nemesítői arányok csak az érintettek
együttes nyilatkozata vagy bírósági határozat alapján változtathatók meg.
12.§ Az Intézet a bejelentés sorrendjében
az állami elismerésre bejelentett, valamint a szabadalmi oltalomhoz
szükséges DUS vizsgálatra bejelentett, és a külföldi társhatóságok által
DUS vizsgáltra beküldött fajtákról folyamatosan nyilvántartást vezet.
A
fajták kísérleti vizsgálata
13.§ (1) A fajtajelölteket a bejelentések
elfogadása után az Intézet DUS és gazdasági érték megállapító kísérletekben
vizsgálja.
(2) Az 1. számú mellékletben a
növényfajonként külön-külön meghatározott feltételek szerint az Intézet az
UPOV által ajánlott és a Tanács által jóváhagyott módszerek alapján
a) DUS vizsgálatot és teljes körű gazdasági értékvizsgálatot, vagy
b) DUS vizsgálatot és részleges gazdasági értékvizsgálatot, vagy
c) DUS vizsgálatot
d)
A 13.§ (2) bekezdésének d) pontját a
45/1998. (VI.16.) FM rendelet 3.§ (1) bekezdése hatálytalanította.
(3) Amennyiben a csak DUS vizsgálatra
kötelezett növényfajok körében a vizsgált fajta állományán olyan
termesztési tulajdonság megállapítására kerül sor, amely a fajta
termesztését veszélyeztetné, környezeti vagy humánegészségügyi veszélyt
jelentene, az Intézet köteles ezeket az eredményeit a Tanács tudomására
hozni. Ezek alapján az állami elismerés megtagadható.
(4)
A 13.§ (4) bekezdését a 45/1998.
(VI.16.) FM rendelet 3.§ (1) bekezdése hatálytalanította.
(5) Az Intézet az állami elismeréshez
szükséges vizsgálatokat
a) saját kísérleti hálózatában végzi, kivéve a különleges termesztési
feltételeket igénylő fajok fajtáit, továbbá a szőlő és gyümölcs, illetve a
dísznövény és erdészeti növényfajok fajtáit. E növényfajták esetében az
Intézet a teljes kísérlet - vagy egy része elvégzésével más, arra alkalmas
természetes vagy jogi személyt, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági
társaságot is megbízhat;
b) az állami elismeréshez szükséges DUS vizsgálatokat a kétoldalú
megállapodás alapján más UPOV tagországok társintézményivel is
elvégeztetheti, vagy a már meglévő eredményeket átveheti, illetve
átadhatja;
c) azoknál a növényfajoknál, amelyekből az Intézetnél központosított DUS
vizsgálatok feltételei nem adottak, a DUS vizsgálatot a bejelentőnél
végezteti, vagy más UPOV tagország társintézményétől átveheti;
d) kétoldalú megállapodás hiányában is átvehet DUS vizsgálati eredményt az
Intézet. Ebben az esetben a fajtajogosulttal történő egyeztetés után a
vizsgálati eredményt az Intézet rendeli meg, a költségeket a fajtajogosult
vagy képviselője viseli. Az így átvett DUS vizsgálat eredményét az Intézet
egyéves ellenőrző vizsgálat után fogadhatja el, ha annak eredményei, a
hozott fajta leírással megegyeznek, és a vizsgálat fajta a hazai
fajtakörtől megkülönböztethető.
(6) A gyümölcsfajták esetében a
termékenyülési és termékenyítőképességi vizsgálatokat a bejelentő köteles
elvégezni, illetve elvégeztetni.
(7) Az Intézet az (5) bekezdés a)
pontjában meghatározott növényfajták esetében az állami elismerés célját
szolgáló kihelyezett fajtakísérletek beállítására olyan magánszemélyt vagy
gazdálkodó szervezetet bízhat meg, amelynek nincs az érintett
növényfajtából fajtabejelentése, vagy állami elismerésben részesített
fajtája és a fajtajogosultakkal nincs összeférhetetlenségi kapcsolatuk.
(8) A kihelyezett kísérletek eredményeit
csak akkor lehet elfogadni, ha azokat az Intézet által alkalmazott metodika
szerint állították be. Ezeket a kísérleteket az Intézet szervezi, értékeli
és ellenőrzi.
14.§ (1) A kísérleti vizsgálatoknak ki
kell terjedniük mindazokra a tényezőkre, amelyek a fajta
a) megkülönböztethetőségének, egyneműségének és állandóságának
megállapításához, a fajta leírásához és szántóföldi hibridek esetén a
kombináció ellenőrzéséhez szükséges, és
b) a termesztés, feldolgozás, illetve felhasználás során gazdasági
jelentőséggel bírnak, vagy díszítő értéket adnak.
(2) A DUS vizsgálatok időtartama minimum
két értékelhető vegetációs periódus, a teljes körű és a részleges gazdasági
értékvizsgálat időtartama kettő-három értékelhető termőév, illetve egy
termelési ciklus. A bejelentett szántóföldi és zöldség fajtajelöltek
megkülönböztethetőségének, egyneműségének és állandóságának (DUS), továbbá
gazdasági értékének vizsgálatát a bejelentést követő termesztési időszakban
kell megkezdeni.
(3) A géntechnológiával módosított
növényfajta kísérleti vizsgálata csak a külön jogszabály rendelkezésének
figyelembevételével kezdhető meg.
(4) A fajta vizsgálata során a kísérletek
az Intézet által meghatározott és a Tanács által jóváhagyott módon
megtekinthetők.
15.§ (1) A fajtajelöltek kísérletbe
állításához szükséges szaporítóanyagokat a bejelentő az Intézet által
meghatározott időpontig és helyre - külföldi fajta esetében vámkezelten -
térítésmentesen köteles az Intézet rendelkezésére bocsátani a 3. és 4.
számú mellékletben foglaltak szerint. A kijelölt összehasonlító, példa,
illetve referencia fajta fajtajogosultjának vagy képviselőjének az Intézet
által előírt kísérleti vetőmag vagy szaporítóanyag mennyiséget térítés
ellenében az Intézet rendelkezésre kell bocsátania a gazdasági érték és a
DUS vizsgálatokhoz.
(2) Ha az Intézet a kísérletekhez
szükséges ültetési anyagot központilag állítja elő, az előállítás
költségeit a bejelentővel megtérítteti.
(3) Az Intézet a kísérleti célra
beküldött
a) szaporítóanyagot kizárólag hivatalos vizsgálatok elvégzésére
használhatja, beleértve az UPOV tagországokkal kialakított kétoldalú
nemzetközi fajtavizsgálati együttműködési kötelezettségeket is,
b) vetőmagból a 3. számú melléklet szerinti letéti mintát a vonatkozó
előírások szerint tartós tárolóba helyezni.
(4) Az állami elismerésben részesített,
illetve szabadalmi oltalommal védett növényfajtáknak, valamint az
összehasonlító és példa fajtáknak, mint időleges korlátozás alá eső,
potenciális génforrásoknak tartós tárolóban, vagy vegetatív szaporítású
növényeknél fajtagyűjteményben, klóngyűjteményben történő megőrzése állami
feladat.
(5) A (4) bekezdésben foglalt
gyűjtemények fenntartása és működtetése, a vegetatív szaporítású
dísznövényeknél és az eredeti növényeknél a nyilvántartása és koordinálása
az Intézet feladata.
(6) Az időleges korlátozás alá eső
anyagok felhasználásra az UPOV egyezmény előírásai vonatkoznak. A
rendelkezési jog a fajtajogosultat, illetve a szabadalmast illeti meg. Az
állami elismerés megszűnése esetén, illetve a szabadalmi oltalom lejártakor
ezeket az anyagokat a hozzájuk tartozó információval együtt a minisztérium
által kijelölt szakági bázisgyűjteménynek kell átadni.
(7) Nem megfelelő minőségű
szaporítóanyag, vetőmag küldése miatt meghiúsult kísérlet teljes vizsgálati
díja a bejelentőt terheli.
(8) Az Intézetnek felróható okból
meghiúsult kísérlet vagy kísérleti év esetén az Intézet díjazást nem
kérhet. A növényfajta állami elismeréséhez szükséges, jogszabályokban
meghatározott vizsgálati idő ilyen esetben nem hosszabbodhat meg.
16.§ (1) Az Intézet a bejelentett fajták
DUS vizsgálatát az UPOV Technikai Bizottsága által elfogadott irányelvek,
vagy azok hiányában az Intézet által kialakított és a Tanács által
jóváhagyott nemzeti irányelvek szerinti metodika alapján végzi. A DUS
vizsgálati metodikát az Intézet nyilvánosságra hozza.
(2) A DUS vizsgálatok éves részeredményeit
és a végleges eredményt az Intézet csak a fajtajogosulttal agy
képviselőjével közli. Az eredményeket olyan időpontban kell közölni, hogy
az a fajtajogosultat további döntéseiben ne akadályozza. Az Intézet az
állami elismerés esetén a hivatalos fajtaleírást nyilvánosan kezeli. A
keresztezési képletet és a vonalat a fajtajogosult ellenőrző rendelkezéséig
titkosan kell kezelni.
(3) A gazdasági értékvizsgálatra kijelölt
fajokból a fajta termesztési és felhasználási értékeinek megállapítására az
Intézet kisparcellás teljesítménykísérleteket állít be. A vizsgálatok
módszereit az Intézet közzéteszi.
(4) A gazdasági értékvizsgálatok éves
eredményeit az Intézet közzéteszi.
(5) A fajtajogosult vagy képviselője
jogosult betekinteni a bejelentett növényfajtára vonatkozó vizsgálati
adatokba.
(6) Az Intézetnek a növényfajták állami
elismerésével kapcsolatos hivatalos kiadványai fajta- és vetőmagreklámot
nem tartalmazhatnak.
17.§ (1) A fajtavizsgálat, az évelő és
fás növények kivételével, a fajtajogosult kérésére egy évig
szüneteltethető.
(2) A fajtajogosult az állami elismerés
iránti kérelmet a vizsgálat időszakában visszavonhatja. A kukorica,
napraforgó, cirokfélék, rozs és repce hibridek bejelentésének
visszavonásakor a komponensek visszavonásáról vagy további vizsgálatáról is
kell nyilatkoznia.
(3) Az Intézet a vizsgálatokat
megszünteti, és egyúttal a bejelentések érvényüket vesztik, ha
a) a fajta a DUS vizsgálati követelményeknek nem felel meg,
b) a bejelentő az Intézetnek a kísérlet lefolytatására a meghatározott
mennyiségben és minőségben nem tud vizsgálati anyagot biztosítani,
c) a bejelentő a bejelentőíven a megadott információval az Intézet
szándékosan félrevezette.
(4) Az Intézet a vizsgálat
megszüntetéséről határozatot hoz, mely ellen az államigazgatási eljárás
általános szabályai szerint van helye jogorvoslatnak. Az Intézethez
benyújtott, a minisztériumnak címzett fellebbezést a minisztérium bírálja
el.
Ideiglenes
szaporítási engedély
18.§ Szántóföldi növények esetében az
ideiglenes szaporítási engedélyt az első éves elfogadott DUS vizsgálat
alapján, a fajtajogosult kérelmére, az Intézet javaslatára a minisztérium
adja ki. Az engedély időbeli és mennyiségi korlátokat tartalmazhat. Az
ideiglenes szaporítási engedély alapján előállított fajta vetőmagja
árutermelés céljára csak a fajta állami elismerését követően hozható
forgalomba.
19.§ (1) Zöldségnövények esetében az
ideiglenes szaporítási engedélyt az első éves elfogadott DUS vizsgálat
alapján a fajtajogosult kérelmére, az Intézet javaslatára a minisztérium
adja ki. Az ideiglenes szaporítási engedély alapján előállított fajta
vetőmagja forgalomba hozható.
(2) Az ideiglenes szaporításra
engedélyezett fajták esetében minden egyes kiszerelési egységeshez tartozó
fajtaismertetőben fel kell tüntetni, hogy a fajták vizsgálata az Intézetnél
még folyamatban van.
20.§ Szőlőfajtának, klónnak, gyümölcs,
dísznövény és erdészeti fajtának akkor adható ideiglenes szaporítási
engedély,
a) ha azt állami elismerésre bejelentették,
b) amelynek a fajából nincs államilag elismert fajta, vagy
c) amely erdészeti, gyümölcs-, szőlő- és dísznövényfajtáról feltételezhető,
hogy - a rendelkezésre álló irodalom, illetve az eddigi vizsgálatok alapján
- Magyarországon eredményesen termeszthető.
21.§ (1) Az ideiglenes szaporítási
engedély kiadása a minisztérium hatáskörébe tartozik. A kérelmeket a
minisztériumnak címezve az Intézethez kell benyújtani a 3. számú
mellékletben előírt határidőig, gyümölcs- és szőlőfajták esetében augusztus
1. napjáig. Az Intézet a kérelmeket véleményezi.
(2) Az ideiglenes szaporítási engedély
visszavonásig, vagy a fajtajelölt állami elismeréséig, illetve a vizsgálat
megszüntetéséig érvényes.
(3) Állami elismerésre bejelentett,
géntechnológiával módosított növényfajtának ideiglenes szaporítási engedély
nem adható.
(4) Az ideiglenes szaporítási engedély
határidejének lejártát követően
a) a vetőmag nem hozható forgalomba,
b) a faiskolában már elszaporított szőlő, komló, gyümölcs és dísznövény
szaporítóanyag forgalomba hozható.
22.§ Az Intézet az ideiglenesen
szaporításra engedélyezett kertészeti növényfajták jegyzékét évente, az
erdészeti fajták jegyzékét pedig szükség szerint közzéteszi.
23.§ (1) Az állami elismerési eljárás
megkezdéséhez szükséges magyarországi előzetes kísérletekhez, továbbá az
állami elismeréshez szükséges vizsgálatokhoz a fajtajogosult a 4. számú
mellékletben meghatározott mennyiségű és minőségű vetőmagot engedély nélkül
hozhatja be.
(2) Az állami elismeréssel, illetve
ideiglenes szaporítási engedéllyel nem rendelkező szőlő, gyümölcs, spárga,
torma és erdészeti növényfajták, üzemi kísérletekben való telepítéséhez a
telepítések hatósági engedélyezéséhez, valamint a nyilvántartásba vételéhez
és a megfigyeléséhez a bejelentőnek az Intézettől írásbeli hozzájárulást
kell kérni. E növényfajták importját szakmai szempontból az Intézet
engedélyezi. Egy-egy növényfajta üzemi kísérletben valókipróbálását
országosan legfeljebb 10 ha területen lehet engedélyezni.
A
fajták állami elismerése, annak elutasítása és visszavonása
24.§ (1) A kísérleti vizsgálatok
eredményei alapján az Intézet a fajták állami elismerésére előterjesztést
készít a Tanács részére.
(2) Az előterjesztésnek tartalmaznia
kell:
a) a faj nevét,
b) a fajta nemesítői jelzését,
c) a fajtajogosult nevét és címét, továbbá külföldi fajtajogosult esetében
a képviselő nevét és címét,
d) a fajtafenntartó nevét és címét,
e) a fajta származását, előállításának módját (keresztezési képlet),
f) a fajta géntechnológiával módosított szervezet-e,
g) a fajta kísérleti vizsgálatának időtartamát,
h) a fajta természeti és hasznosítási célját,
i) a fajta DUS vizsgálati eredményét (szántóföldi növények hibridjei
esetében a komponenseket is),
j) a fajta leírását UPOV vagy nemzeti irányelvek alapján (hibridek esetén a
komponenseket is),
k) a fajta gazdasági értékvizsgálatának eredményeit az arra kötelezett
fajok esetében, illetve a 13.§ (3) bekezdése szerinti tulajdonságokat,
l) a javasolt fajtanevet,
m) a javaslatot és annak indokolását.
(3) Az előterjesztés tartalmazhat további
információkat is, pl. a nemesítő nevét, a fajta előállításában
valórészvételük százalékos arányát.
(4) Az állami elismerésre javasolt fajták
elnevezését a Tanács ülése előtt legalább három hónappal az
UPOV-tagországok részére nyilvánosságra kell hozni.
25.§ (1) A fajták állami elismerésének és
a Nemzeti Fajtajegyzéken történő tartásának időtartama a szántóföldi,
zöldség- és lágyszárú dísznövények esetében 15 év, a gyümölcs-, szőlő-, fás
dísznövény- és erdészeti fajták esetében 18. év.
(2) A fajta állami elismerése a
fajtajogosult kérelmére az állami elismeréshez szükséges ismételt DUS
vizsgálatok eredményei alapján meghosszabbítható, ha a fajta eredeti
fajtaleírásban rögzített morfológiai tulajdonságai nem változtak meg. Az
állami elismerés meghosszabbítását a fajtajogosult 2 évvel a lejárat előtt
kérelmezheti.
(3) Amennyiben az Intézet az állami
elismerés lejártáig nem dönt a meghosszabbítási kérelemről, akkor az állami
elismerés a halasztott döntés időpontjáig meghosszabbodik.
(4) Az állami elismerés
meghosszabbításáról a Tanács javaslatára a minisztérium dönt.
26.§ Az állami elismerésről, annak
elutasításáról, illetve visszavonásáról a minisztérium határozatot ad ki,
és azt a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítőben közzéteszi. Az állami
elismerésről a bejelentő részére az Intézet okiratot állít ki.
27.§ Az Intézet az állami elismerés
visszavonására tesz javaslatot a Tanácsnak, ha
a) a fajtafenntartás eredményességét ellenőrző vizsgálat során
megállapítást nyert, hogy a fajta állami elismerésekor leírt tulajdonságai
megváltoztak,
b) a fajtajogosult a fajta állami elismerésének visszavonását írásban kéri.
28.§ A fajta állami elismerésének
visszavonása után a vetőmag már nem állítható elő, de a rendelkezésre álló
a) vetőmagok legfeljebb a határozat jogerőre emelkedésének napjától
számított 1 évig,
b) szaporítóanyagok a határozat jogerőre emelkedésének napjától számított 2
évig
felhasználhatók.
29.§ A Tanács a bejelentett fajta állami
elismerését és ennek alapján Nemzeti Fajtajegyzékre vételét az esetben
javasolja, ha a kísérleti vizsgálatok eredménye alapján készített
előterjesztés szerint a növényfajta megfelel az 5.§-ban foglalt
feltételeknek.
30.§ (1) A Tanács szakágazatonkénti
szekciókból áll, ügyrendjét a 5. számú melléklet tartalmazza.
(2) A Tanács létszáma szekciónként 15 fő.
A Tanács elnökét és titkárát a földművelésügyi miniszter nevezi ki. A
Tanács tagjait az érintett szakmai érdekképviseletek javaslata alapján a
Tanács elnöke bízza meg. A Tanács tagjai névre szóló megbízást kapnak és
nem helyettesíthetők a Tanács ülésein. A kinevezés a visszavonásig
érvényes. A Tanács titkára az Intézet főigazgatója.
(3) Az ülésen a Tanács elnökét az általa
esetenként kijelölt szekció elnök, a titkárát pedig a szakirányú helyettes
helyettesítheti.
(4) A Tanács vezetőinek és tagjainak
névsorát a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítőben közzé kell tenni.
(5) Az állami elismerésről, annak
elutasításáról, az állami elismerés visszavonásáról az Intézet előterjesztése
alapján, a Tanács javaslatára, a minisztérium dönt.
Nemzeti
Fajtajegyzék és Leíró Fajtajegyzék
31.§ (1) Az Intézet évente közzéteszi az
állami elismerésben részesített fajtákat tartalmazó Nemzeti Fajtajegyzéket,
amelyben fajonkénti felsorolásban közölni kell:
a) a fajta nevét,
b) a fajtajogosult nevét, címét,
c) a fajtafenntartó nevét, címét,
d) a fajta képviselőjének nevét, címét,
e) az állami elismerés évét,
f) az eredeti származási országot,
g) a szabadforgalomra utaló megjelölést (az MSZH által adott információk
alapján).
(2) A Nemzeti Fajtajegyzékben fel kell
sorolni azokat a növényfajokat is, amelyeket gyümölcstermő növények
szaporítóanyag előállításánál alanyként használnak.
32.§ (1) Az Intézet az állami
elismerésben részesített fajtákról Leíró Fajtajegyzéket készít, amelyben a
fajtáknak lényeges morfológiai, termesztési és felhasználási
tulajdonságairól ad tájékoztatást.
(2) Az Intézet a Leíró Fajtajegyzékhez az
államilag elismert fajtákkal tájkísérleteket szervez a fajták jobb
megismerése és a termelő információ érdekében
a) a kíséreltek a gazdasági értékvizsgáltra kötelezett fajok köréből
kerülnek meghatározásra,
b) a gazdasági értékvizsgálatra kötelezett fajok közül a vizsgáltba vontak
köre bővülhet, illetve egyes növényfajok vizsgálta ideiglenesen
szüneteltethető, a Tanács határozatának megfelelően,
c) a kísérletek a kereskedelmi forgalomból vett, a jogszabályban
meghatározott utolsó szaporítási fokú fémzárolt vetőmagvakból kerülnek
beállításra.
A
fajták fenntartása
33.§ (1) A fajták eredeti (DUS és
gazdasági értékmérő) tulajdonságainak megőrzéséről fajtafenntartással kell
gondoskodni:
(2) Amennyiben a fajta fenntartását nem a
fajtajogosult végzi, a fajtafenntartói jogot ideiglenesen vagy véglegesen
más természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli
gazdasági társaság számára átengedheti. A fajtafenntartói jog átadásáról az
esetleges további változásokról a fajtajogosult az Intézetet írásban
köteles értesíteni.
(3) A fajtafenntartó feladata a fajta szaporításához,
illetve terjesztéséhez szükséges alapanyagok folyamatos előállítása oly
módon, hogy tulajdonságai az utódnemzedékekben megmaradjanak és a
növényegészségügyi előírásoknak megfeleljenek.
(4) A hibrid fajta fenntartása alatt a
hibrid kombinációjában szereplő vonalak fenntartását kell érteni.
34.§ (1) Az Intézet a fajtafenntartás
eredményességének ellenőrzésére indokolt esetben jogosult vizsgálatokat
végezni. A vizsgálatok arra irányulnak, hogy az állami elismerés után a
fajtajogosulttól, a fajtafenntartótól, hivatalosan vett szuperelit vetőmag,
illetve szaporítóanyag mintát a tartós vetőmagtárolóban elhelyezett, vagy
vegetatív szaporítású növényeknél a fajtagyűjteményben megőrzött tétellel
az Intézet összehasonlítja annak megállapítására, hogy a fajtafenntartás
során az államilag elismert fajta megőrizte-e az eredeti fajtaleírásban
szereplő tulajdonságait.
(2) Amennyiben a fajtafenntartás során
előállított és forgalomba kerülő anyag nem felel meg az állami elismeréskor
rögzített leírásnak, a fajtajogosulttal szemben külön jogszabályban
meghatározott szankciók alkalmazhatók, illetve a fajta állami elismerésének
visszavonását lehet kezdeményezni.
A
fajtahasznosítással kapcsolatos díjazások
35.§ (1) Állami elismerésben részesített,
illetve ideiglenes szaporításra engedélyezett növényfajták forgalomba
hozott vetőmagja vagy szaporítóanyag után a fajtajogosultat fajtahasználati
díj illeti meg. A fajtahasználati díj mértékéről, fizetési módjáról,
idejéről és az elszámolásról a fajtajogosult és a forgalmazó szerződésben
állapodik meg.
(2) Szőlő- és gyümölcsfajták, valamint a
dísz- és az erdészeti növények szaporítóanyag után a saját felhasználású
ültetvény, illetőleg ültetési anyagok esetében is kell fajtahasználati
díjat fizetni. Az állami elismerésben részesített szőlő-, gyümölcsfajták
alanyként felhasználásra kerülő (gyökeres és nem gyökeres) szaporítóanyaga
után a tényleges felhasználáskor - a gyümölcs- és szőlőiskolában kiültetett
mennyiség alapján - esedékes a fajtahasználati díj átutalása.
(3) A fajtahasználati díjból
fajtajutalékot kell képezni. Ennek mértékét, felosztását a fajtajogosult és
a nemesítő, illetve a fajtafenntartó szerződésben határozza meg. A fajta
nemesítőjét - tevékenységének nyilvános elismerése mellett - a
fajtajutalékból a nemesítési részarányának megfelelő mértékű része illeti
meg.
(4) Olyan fajták után, amelynek
fajtajogosultja vagy nemesítője nem ismert, a fajtahasználati díj a
fajtafenntartást végzőt illeti meg, amely a fajtafenntartói hányadot a
fajtafenntartók között osztja el.
(5) Abban az esetben, ha a fajtajogosult
az állami elismerésben részesített fajták után fajtahasználati díjat
érvényesít, a szerződésben meghatározott mértékű fajtajutalék a fajta
nemesítőjét, illetve annak örökösét az állami elismerés időtartama alatt
megilleti.
36.§ (1) Ez a rendelet a kihirdetését
követő 5. napon lét hatályba, egyidejűleg a növényfajták állami
minősítéséről szóló 4/1988. (IV.26.) MÉM rendelet az 1. számú mellékletének
kivételével, valamint az azt módosító 10/1992. (III.4.) FM rendelet, a
45/1994. (VI.28.) FM és a 20/1995. (VI..13.) FM rendelet hatályát veszti.
(2) 1997. március 1. napját megelőzően
állami minősítésben részesített állami finanszírozással előállított
növényfajta eladásához, használati jogának átadásához, valamint gazdasági
társaságba való apportálásához a minisztérium hozzájárulása szükséges.
(3) A fajtajogosult az új képviselői
megbízásról a képviselői nyilatkozat megküldésével köteles az Intézetet
értesíteni, amennyiben az 1997. március 1. napját megelőzően állami
minősítésben részesített, illetve fajtavizsgálatra bejelentett külföldi
fajták esetében a képviselő személyét megváltoztatja. Az Intézet az új
képviselői megbízást akkor fogadja el, ha a fajtajogosult és az eredeti
képviselő erre vonatkozó megállapodásukról az Intézetet az új képviselői
nyilatkozat megküldésével egyidejűleg tájékoztatja. Az érintett növényfajta
vizsgálatát csak a megegyezés esetén lehet tovább folytatni a korábbi
eredmények figyelembevételével. A képviselő csak a fajtajogosult
egyetértésével vonhatja vissza a növényfajtát a fajtakísérletből.
(4) 1997. március 1. napját megelőzően
köztermesztésben lévő szőlő-gyümölcs alanyfajták, továbbá erdészeti és
dísznövény fajok és fajták, továbbá a különleges igényeket kielégítő nemes
fajták az Intézet előterjesztése és a Tanács javaslata alapján a rendelet
hatálybalépésétől számított hat hónapon belül állami elismerésben
részesíthetők.
(5) Az 1997. március 1. napját megelőzően
köztermesztésben lévő, forgalmazásra engedélyezett zöldség- és gyógynövény
fajták az Intézet előterjesztésére és a Tanács javaslata alapján a rendelet
hatálybalépésének napjától számított hat hónapon belül állami elismerésben
részesíthetők.
1.
számú melléklet a 88/1997. (XI.28.) FM rendelethez
A melléklet a Magyar Közlöny 1997. évi
105. számának 7430-7436. oldalán található.
A mellékletet az adatbázis csak kép formájában tartalmazza.
2.
számú melléklet a 88/1997. (XI.28.) FM rendelethez
A melléklet a Magyar Közlöny 1997. évi
105. számának 7437-7438. oldalán található.
A mellékletet az adatbázis csak kép formájában tartalmazza.
3.
számú melléklet a 88/1997. (XI.28.) FM rendelethez
A melléklet a Magyar Közlöny 1997. évi
105. számának 7439-7444. oldalán található.
A mellékletet az adatbázis csak kép formájában tartalmazza.
4.
számú melléklet a 88/1997. (XI.28.) FM rendelethez
A melléklet a Magyar Közlöny 1997. évi
105. számának 7445-7447. oldalán található.
A mellékletet az adatbázis csak kép formájában tartalmazza.
5.
számú melléklet a 88/1997. (XI.28.) FM rendelethez
Az Országos Mezőgazdasági Fajtaminősítő Tanács ügyrendje
I.
A Tanács jogállásáról
Az Országos Mezőgazdasági Fajtaminősítő Tanács (a továbbiakban: Tanács)
létrehozását és működését a növényfajták állami elismeréséről, valamint a
vetőmagvak és vegetatív szaporítóanyagok előállításáról és forgalmazásáról
szóló 1996. évi CXXXI. törvény, valamint a végrehajtására kiadott ./1997.
(.) FM rendelet határozza meg.
A Tanács a Földművelésügyi Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium)
felügyelete alatt áll és a minisztérium felé véleményezési és
javaslattételi joggal rendelkezik.
II.
A Tanács feladata és hatásköre
A Tanács feladata:
a) a növényfajták termesztési értékének elbírálása,
b) az állami elismeréshez szükséges vizsgálatok metodikájának jóváhagyása,
valamint
c) javaslattétel a hazai fajtajelöltek és külföldi fajták állami
elismerésére, elutasítására, illetve fajták állami elismerésének
visszavonására.
III.
A Tanács szervezete
A Tanács a következő, szakágazatonkénti szekcióból áll:
- szántóföldi növények szekció,
- zöldség, gyógynövény szekció,
- szőlő, gyümölcs szekció,
- dísznövény szekció,
- erdészeti szekció.
A Tanács létszáma szekciónként 15 fő. A Tanács elnökét és titkárát a
földművelésügyi miniszter nevezi ki. A Tanács tagjait a Tanács elnöke bízza
meg. A kinevezés, illetve a megbízás a visszavonásig érvényes.
A Tanács titkára az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet (a
továbbiakban: Intézet) főigazgatója. Az ülésen a Tanács elnökét az általa
esetenként kijelölt szekcióelnök, a titkárát pedig a szakirányú helyettes
helyettesítheti. A Tanács tagjai névre szóló megbízást kapnak, és a Tanács
ülésein nem helyettesíthetők.
A Tanács elnökének feladatai:
- tájékoztatja a földművelésügyi minisztert a Tanács munkájáról,
határozatáról és javaslatairól.
A Tanács titkárának feladatai:
- a Tanács elé terjeszti az állami elismerésre és elutasításra, illetve az
állami elismerés visszavonására vonatkozó javaslatokat és az egyéb, Tanács
elé kerülő előterjesztéseket,
- javaslatot készít a Tanács következő ülésének napirendjére,
- javaslatot tesz a Tanács elnökének az ülés időpontjára,
- összehívja a tanácsülést, aláírja a meghívókat.
A Tanács jegyzőjének feladatai:
- a Tanács ölésein ellátja az ügyviteli feladatokat,
- vezeti az ülések jegyzőkönyvét,
- elkészíti a Tanács határozati javaslatait.
A szekcióelnök feladatai:
- levezeti a szekcióüléseket,
- aláírásával hitelesíti az ülések jegyzőkönyveit és a határozati javaslatokat.
IV.
A Tanács működése
A Tanács szekciói szükség szerint üléseznek.
Az állami elismerésre vagy annak elutasítására és az állami elismerés
visszavonására vonatkozó javaslatokat, valamint egyéb előterjesztéseket az
Intézet készíti el és küldi meg a Tanács tagjainak, az érintett
fajtajogosultaknak és a meghívott szakértőknek, legalább 10 nappal a
tanácsülés időpontja előtt.
A Tanács az előterjesztett javaslatokat egyenként tárgyalja meg. A döntések
előtt a Tanács a fajta előterjesztőjét, a fajtajogosultat vagy képviselőjét
és szükség esetén a meghívott szakértőket meghallgatja. A fajtajogosult, az
Intézet témavezetője és a meghívott szakértők csak a saját témájuk
tárgyalásakor vehetnek részt az ülésen.
A Tanács véleményét, javaslatait tagjainak nyílt szavazásával, egyszerű
szótöbbséggel zárt ülésen hozza. A Tanács tagjainak az előterjesztéstől
eltérő véleményét, annak indoklását a szavazatok arányát jegyzőkönyvbe kell
rögzíteni. A Tanács határozatképes, ha az ülésen a tagok legalább 2/3-a
jelen van.
|