A lekérdezés (idõgép) napja: 1999.05.17.

132/1997. (VII.24.) Korm. rendelet

a vízminõségi kárelhárítással összefüggõ feladatokról

A Kormány a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 18.§-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következõket rendeli el:

I. Általános rendelkezések

1.§ (1) A vízminõségi kárelhárítás (a továbbiakban: kárelhárítás) a vizek elõre nem látható események vagy ismeretlen ok miatt rendkívüli mértékben bekövetkezõ elszennyezõdése esetén a keletkezõ károk megelõzésére, elhárítására, illetõleg mérséklésére irányuló tevékenység.
(2) Aki a vízminõség veszélyeztetését vagy romlását elõidézte (a továbbiakban: károkozó), valamint az elszennyezõdött víz vagy vízilétesítmény tulajdonosa a veszély megszüntetésében, illetõleg a kár elhárításában - a vízügyi igazgatási szerve (a továbbiakban: VIZIG) szakmai irányítása és az illetékes környezetvédelmi felügyelõség (a továbbiakban: KF) felügyelete mellett - köteles közremûködni.
(3) Külföldrõl átterjedõ vízszennyezés esetén vagy abban az esetben, ha a károkozó ismeretlen, a kárelhárítás ellátása a (2) bekezdés szerinti munkamegosztásban a VIZIG és a KF feladata.
(4) A kárelhárítás országos irányítását
a) a környezetvédelmi szervek tekintetében a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: KTM),
b) a vízügyi szervek tekintetében a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter az Országos Vízügyi Fõigazgatóság (a továbbiakban: OVF) vezetõje
útján látja el.
2.§ A kárelhárítással kapcsolatos feladatok:
a) a felkészülés,
b) a rendkívüli szennyezés felderítése és minõsítése,
c) a kárelhárítás mûvelet végrehajtása, valamint a megszüntetését követõ intézkedések.

II. A kárelhárításra való felkészülés 
A feladatok megosztása

3.§ A kárelhárításra való felkészülésben a vizek minõségét veszélyeztetõ gazdálkodó szervezetek, valamint a vízügyi és a környezetvédelmi szervek feladataikat önállóan és e rendeletben meghatározott együttmûködéssel hajtják végre.

Adatok nyilvántartása

4.§ (1) A KF köteles a mûködési területén felmérni és nyilvántartani azokat a lehetséges szennyezõforrásokat, amelyek rendkívüli mértékben veszélyeztethetik a térségben a vizek minõségi állapotát.
(2) A kárelhárítás egységes adatnyilvántartását a KF kezeli, és az adatok hozzáférhetõségét a VIZIG, valamint a hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szervek számára biztosítja. A VIZIG a birtokában lévõ, a nyilvántartási rendszerbe illeszkedõ adatokat rendszeresen szolgáltatja a KF-nek.

Kárelhárítási tervek

5.§ (1) A kárelhárítást üzemi és területi tervek alapján kell végrehajtani.
(2) Üzemi tervet az 5 m2/h vízforgalmat meghaladó gazdálkodó szervezeteknek, továbbá a VIZIG határozata alapján azoknak a gazdálkodó szervezeteknek is kell készíteniük, amelyek által alkalmazott technológia ezt indokolja. Az üzemi tervekre vonatkozó eljárásában a KF szakhatóságként mûködik közre.
(3) Az üzemi és területi tervek készítésének, karbantartásának és korszerûsítésének szabályait a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter, valamint a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter határozza meg.

A kárelhárítási anyagok és eszközök készenlétben tartása

6.§ (1) A kárelhárításhoz szükséges anyagokat és eszközöket az 5.§ szerinti kárelhárítási tervek alapján kell meghatározni.
(2) A gazdálkodó szervezetek üzemi kárelhárítási terveiben rögzített anyagok és eszközök készenlétben tartásáról és rendszeres felülvizsgálatáról az adott gazdálkodó szervezet köteles gondoskodni, azok meglétét a VIZIG és a KF alkalomszerûen ellenõrzi.
(3) A területi kárelhárítási tervekben rögzített kárelhárítási anyagok és eszközök készelétben tartásáról a VIZIG gondoskodik.

Kárelhárítási gyakorlatok

7.§ (1) A VIZIG évente köteles megszervezni és lebonyolítani a kárelhárítási gyakorlatokat a beosztott munkatársak részére felkészítés és továbbképzés céljából, melybe az együttmûködõ szervezeteket is bevonja.
(2) A gyakorlat megtartása - az OVF jóváhagyásával - mellõzhetõ abban az évben, amelyben a VIZIG III. fokú kárelhárítási készültségben volt.

A rendkívüli szennyezések észlelése

8.§ A rendkívüli szennyezések észlelése céljából a VIZIG figyelõhálózatot, a KF mérõ-megfigyelõ rendszert mûködtet. A figyelõhálózat mûködtetésének szabályait a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, a mérõ-megfigyelõ rendszer mûködtetésének rendjét a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter határozza meg.

III. A rendkívüli szennyezés felderítése és minõsítése 
A rendkívüli szennyezés felderítése

9.§ (1) A rendkívüli szennyezés felderítése a vízügyi és a környezetvédelmi szervek feladata.
(2) A KTM és az OVF, a VIZIG és a KF a rendkívüli szennyezéssel kapcsolatos bejelentésrõl kötelesek egymás azonnal tájékoztatni.
(3) A KTM-nél és a KF-eknél, az OVF-en és a VIZIG-eknél állandó ügyeletet kell tartani.
(4) A bejelentés alapján a VIZIG és a KF közösen köteles az esetet a helyszínen haladéktalanul kivizsgálni.

A rendkívüli szennyezés minõsítése

10.§ (1) A rendkívüli szennyezés minõsítése a KF feladata, a VIZIG és az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat területileg illetékes megyei (fõvárosi) intézete (a továbbiakban: ÁNTSZ) bevonásával.
(2) A rendkívüli szennyezés minõsítését
a) a KF a környezeti állapot veszélyeztetettsége,
b) a VIZIG a vízhasználatok és veszélyeztetettségük,
c) az ÁNTSZ a környezet-egészségügyi veszélyeztetettség
szerint végzi. A minõsítés során meg kell állapítani, hogy a rendkívüli szennyezés milyen mértékben veszélyezteti a vizeket, a vízikörnyezetet, a vízhasználatokat és a vízilétesítményeket. Ezek alapján az eset általános minõsítésérõl és a beavatkozás szükségességérõl a KF dönt, és errõl a VIZIG-et értesíti.
(3) A minõsítés alapján a VIZIG alakítja ki a védekezés lehetséges módozatait, a KF egyidejû tájékoztatásával.
(4) A rendkívüli szennyezés minõsítését követõen a VIZIG és a KF - feladatkörüknek megfelelõen - tájékoztatják a szennyezéssel veszélyeztetetteket, az érintett hatóságokat és a közvéleményt.

IV. A kárelhárítási készültség 
Készültségi fokozatok

11.§ (1) A kárelhárítás feladatait készültségi fokozatokban kell ellátni.
(2) A kárelhárítás készültségi fokozatai:
a) I. fokú készültség: a rendkívüli szennyezés felderítése és minõsítése;
b) II. fokú készültség: a mûveleti végrehajtást megelõzõ intézkedések megtétele;
c) III. fokú készültség: a kárelhárítás mûveleti végrehajtása.

A készültségi fokozatok elrendelése és megszüntetése

12.§ (1) A kárelhárítás érdekében
a) az I. fokú készültséget a KF rendeli el a VIZIG bevonásával, ha a VIZIG és a KF rendkívüli szennyezésrõl szerzett tudomást, és helyszíni mûszaki szemlét kell tartani;
b) a II. fokú készültséget a KF rendeli el a VIZIG bevonásával, ha a helyszíni mûszaki szemle alapján a kárelhárítást közvetlenül megelõzõ intézkedések válhatnak szükségessé;
c) a III. fokú készültséget a VIZIG rendeli el a KF bevonásával, ha a helyszíni mûszaki szemle vagy a minták elemzésének eredménye alapján azonnali beavatkozásra (így például a szennyezés lokalizálására, közömbösítésére, eltávolítására, a partok, vízkivételek megvédésére) van szükség.
(2) A készültségi fokozatait meg kell szüntetni, ha az azt kiváltó ok megszûnt, és annak közvetlen ismétlõdésétõl nem kell tartani.

V. A kárelhárítás végrehajtása 
Mûveleti irányítás

13.§ (1) A rendkívüli szennyezés kárelhárításának mûveleti irányítása a VIZIG feladata.
(2) A kárelhárítás központi mûveleti irányítását ellátó védelmi törzs felállításáról a kárelhárítás mértékétõl vagy tartósságától függõen az OVF vezetõje dönt.
(3) A KF haladéktalanul elvégzi a kár elhárításához szükséges vízminõség-vizsgálatokat.
(4) Az eltávolított hulladék biztonságos elhelyezése a mûveleti kárelhárítást végzõ szerv feladata. A hulladékok elhelyezésére a külön jogszabályok rendelkezése az irányadó.
(5) A KF a vízminõség változása alapján a beavatkozás szükségességét folyamatosan értékeli, és a VIZIG bevonásával dönt a kárelhárítás befejezésének indokoltságáról.

Végrehajtó szervezet

14.§ (1) A károkozó, a VÍZIG és a KF a kárelhárítás feladatainak végrehajtását elsõsorban saját erõforrásaikkal látják el.
(2) Ha a kárelhárítás ellátásához a saját erõforrás nem elegendõ, a károkozó a VIZIG-nél, a VIZIG vezetõje az OVF-nél, a KF vezetõje a KTM-nél kezdeményezi más vízügyi, illetõleg környezetvédelmi szervek erõforrásainak (így például anyaginak és eszközeinek) igénybevételét.
(3) Amennyiben a kárelhárítást tûz- és robbanásveszélyes vagy veszélyes vegyi, biológiai, illetõleg radiológiai körülmények között kell folytatni, azt - részben, illetve egészben - az erre illetékes szervezetek hajtják végre.

Kárelhárítási ügyeleti szolgálat

15.§ Kárelhárítási készültség esetén a KTM, az OVF, a VIZIG és a KF vezetõje saját szervezeténél folyamatos kárelhárítási szakmai ügyelet tartását rendelheti el.

Jelentéstétel

16.§ A kárelhárítással összefüggõ jelentéstétel rendjét a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, valamint a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter határozza meg.

VI. A kárelhárítás megszüntetését követõ intézkedések 
A kárelhárítás kiadásainak viselése és fedezete

17.§ (1) Az e rendelet szerinti feladatok ellátását végzõ központi költségvetési szervek (KTM, OVF, VIZIG, KF) felmerülõ kiadásaikat maguk fedezik, de a kárelhárítás befejezése után a költségeknek károkozókra, illetõleg - ismeretlen károkozó esetén - az elszennyezõdött víz vagy vízilétesítmény tulajdonosára való áthárításáról intézkednek.
(2) A központi költségvetési szerveknél felmerülõ, de a károkozónál fennálló okok (így például csõd- vagy felszámolási eljárás, fizetésképtelenség, jogvita) miatt ideiglenesen vagy véglegesen meg nem térülõ kiadások viselésére az (19 bekezdés szerinti költségmegosztást kell alkalmazni.

VII. Záró rendelkezések

18.§ (1) Ez a rendelet 1997. szeptember 1-jén lép hatályba. Ezzel egyidejûleg hatályát veszti a vízügyrõl szóló 1964. évi IV. törvény végrehajtásáról szóló 32/1964. (XII.13.) Korm. rendelet 31.§-a, a Vízminõség Kárelhárítás Mûszaki Szabályzatának kiadásáról szóló 9/1978. (V. É. 12.) OVF utasítás, továbbá a Vízminõség Kárelhárítás Mûszaki Szabályzatának együttmûködésben történõ végrehajtásáról és finanszírozásáról szóló 2/1993. K. L. Lrt. 3.) KTM-KHVM együttes utasítás.
(2) A gazdálkodó szervezeteknek az 5.§ (2) bekezdésében említett kárelhárítási terveket e rendelet hatálybalépésétõl számított két éven belül kell elkészíteni.