A lekérdezés (idõgép) napja: 1999.06.23.

232/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet

a vizek kártételei elleni védekezés szabályairól

A Kormány a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 17.§-ának (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a vizek kártételei elleni védekezés feladatairól és a kormánybiztos jogkörérõl a következõket rendeli el:

Értelmezõ rendelkezések

1.§ E rendelet alkalmazásában:
1. védekezés: az élet- és vagyonbiztonság érdekében, az árvíz, a belvíz kártételeinek megelõzését, elhárítását, illetõleg mérséklését szolgáló mûszaki- és államigazgatási feladatok végrehajtása;
2. a védekezés mûszaki feladatai: az árvizek, a belvizek idõszakában a védõmûveken és/vagy azok mentén, a védõmûvek védõ-, illetõleg mûködõképességének megõrzése;
3. a védekezés államigazgatási feladatai: a védekezéssel összefüggõ rendvédelmi, szociális- és egészségügyi hatósági, továbbá a mûszaki feladatok ellátásához szükséges munkaerõ, eszköz, anyag, felszerelés rendelkezésre állása, valamint a vizek kártételei által fenyegetett területeken az élet- és vagyonbiztonság érdekében végzendõ megelõzõ és operatív feladatok;
4. helyi vízkárelhárítás: az árvíz-, belvízvédekezés céljából kiépített védõmûvek hiányában a fellépõ káros vizek elleni védekezés, továbbá az elöntések folytán a területen szétterült vizeknek a vízfolyásokba, csatornákba vezetése;
5. nyílt ártér: olyan terület, amelyet a folyók és patakok medrébõl kilépõ víz - az árvíz - szabadon elönthet;
6. mentesített ártér: olyan terület, amelyet épített védõmûvek védenek a folyók és patakok árvizeinek eldöntésétõl;
7. védelmi szakasz: az árvízvédelmi vonalaknak és a belvízrendszereknek a védekezés irányítására és végrehajtására meghatározott része;
8. védekezési készültség: a veszély mértéke szerint meghatározott, a biztonság érdekben szükséges intézkedések megtételének intézményes kerete;
9. a védekezési készültség fokozatai: I., II., III. és rendkívüli védekezési készültség;
10. veszélyhelyzet: a polgári védelemrõl szóló 1996. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Pvtv.) 2.§-a (2) bekezdésének g) és j) pontja szerinti állapot.

A védekezés mûszaki feladatainak ellátása

2.§ A védekezés mûszaki feladatait a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 16.§-ában és 35.§-a (1) bekezdésének b) pontjában megjelölt védekezésre kötelezettek látják el.

A védekezés országos irányítása

3.§ (1) A vízgazdálkodásért felelõs miniszter (a továbbiakban: miniszter) szabályozza a védekezési felkészülés feladatait, irányítja a védekezési készültség idõszakában a vízügyi igazgatási szervek árvíz- és belvízvédekezéssel kapcsolatos tevékenységét.
(2) A miniszter ellátja a honvédelemrõl szóló 1993. évi CX. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 15.§-a szerinti fõvárosi, megyei védelmi bizottság árvíz- és belvízvédekezéssel kapcsolatos tevékenységének szakmai irányítását.
(3) A miniszter a védekezés mûszaki feladatainak országos irányítását a készültség minden fokozatában az Országos Mûszaki Irányító Törzs (a továbbiakban: Törzs) útján látja el.
(4) Az egyes tárcák a védekezéssel összefüggõ saját szakmai- és államigazgatási feladataikat a Törzs mellett a belügy-, a földmûvelésügyi, a honvédelmi, az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi, a környezetvédelmi- és területfejlesztési, a munkaügyi, a népjóléti és a pénzügyminiszter által kinevezett állandó tárcamegbízottak koordinációjával és közremûködésével végzik.
(5) A gazdasági és az anyagi szolgáltatások igénybevételét a miniszter a Pvtv. 43.§-ának (1) bekezdése alapján a Hvt. 191-198.§-ának megfelelõ alkalmazásával rendeli el.
(6) Ha a veszély leküzdése a helyi polgári erõk mozgósításával nem biztosítható, a miniszter kezdeményezi a Pvtv., valamint a Hvt. szerint - a honvédelmi miniszter, illetõleg a belügyminiszter útján - a honvédség és a rendvédelmi szervek közremûködését.

A kormánybiztos

4.§ (1) A Pvtv.-ben és a Hvt.-ben meghatározott feltételek fennállása esetén - a vízügyi igazgató, illetõleg a polgármester (fõpolgármester) javaslatára - a miniszter kezdeményezi a Kormánynál a veszélyhelyzet kihirdetését, és a rendkívüli védekezési készültség elrendelését.
(2) A rendkívüli készültség (veszélyhelyzet) tartama alatt a miniszter - akadályoztatása esetén a közigazgatási államtitkár - mint kormánybiztos feladata különösen:
a) az eredményes védekezés érdekében szükséges mûszaki- és államigazgatási feladatok ellátásának, valamint a védekezésben résztvevõ szervek védekezési tevékenységének kormányzati szintû szakmai összehangolása;
b) a védelmi bizottságok tevékenységének szakmai irányítása;
c) a mentesített ártérre betört vizek elszigetelésérõl, a kártételek lehetõ legszûkebb területre korlátozásáról, a víznek a mederbe történõ visszavezetésérõl és az ezekkel kapcsolatos munkák elvégzésérõl való gondoskodás;
d) intézkedés a megrongálódott védõmûvek helyreállítására.
(3) A kormánybiztosi hatáskör a rendkívüli készültség fennállásáig, illetõleg addig tart, amíg a c) pontjában meghatározott munkákat be nem fejezték.

A kormánybizottság

5.§ (1) Különösen nagy veszély, szükségállapot bevezetésének indokoltsága esetén, a kormánybiztos javaslatára a szükségállapot bevezetéséhez jogszabályban meghatározott intézkedéseket a Kormány kezdeményezi.
(2) A különösen nagy veszély (szükségállapot) esetén mûködõ kormánybizottság
elnöke:
a belügyminiszter,
helyettese:
a kormánybiztos,
tagjai:
a földmûvelésügyi miniszter,
a honvédelmi miniszter,
az ipari, kereskedelmi- és idegenforgalmi miniszter,
a környezetvédelmi- és területfejlesztési miniszter,
a munkaügyi miniszter,
a népjóléti miniszter,
a pénzügyminiszter.
(3) A kormánybizottság irányítja és összehangolja a védekezés ágazati feladatait, javaslatot tesz a Kormány, illetõleg a köztársasági elnök részére a védekezéshez szükséges rendkívüli intézkedések kiadására, gondoskodik azok végrehajtásáról.
(4) A kormánybizottság mûködési rendjét maga állapítja meg, a mûködés feltételeit a kormánybiztos biztosítja.
(5) A kormánybizottság mûködése az árvíz- és belvízvédekezés mûszaki feladatainak szakszerû irányítása tekintetében nem érinti a kormánybiztos feladat- és hatáskörét.

A védekezés mûszaki feladatainak helyi irányítása

6.§ (1) A védekezés mûszaki feladatainak helyi irányítását a védekezés minden készültségi fokozatában:
a) a Vgtv. 16.§-ának (2) bekezdésében meghatározott védõmûveken a vízügyi igazgató vagy a miniszter (kormánybiztos) által kirendelt megbízott,
b) a vízitársulatok kezelésében lévõ védõmûveken a vízitársulat intézõ bizottsága által kijelölt személy látja el.
(2) A védekezés mûszaki feladatainak irányítója a védekezés végrehajtására alkalmas védekezési szervezetet hoz létre.
(3) Az árvízvédelmi és belvízvédelmi szakaszokon a védekezés mûszaki feladatainak irányításával szakasz-védelemvezetõt kell megbízni.
(4) Összefüggõ árvízvédelmi mûveken és belvízvédelmi rendszerekben a különbözõ védekezõ szervek mûszaki tevékenységének összehangolása a vízügyi igazgatóság feladata.

A védelmi bizottság

7.§ (1) Az árvíz- és belvízvédekezési területi bizottság feladat- és hatáskörét az illetékességi területén a Hvt. 15.§-a szerinti fõvárosi, megyei védelmi bizottság (a továbbiakban együtt: védelmi bizottság) látja el.
(2) A védelmi bizottság és a helyi védelmi bizottság illetékességi területén irányítja és összehangolja a Hvt. 259.§-a (1) bekezdésének c) pontja szerinti helyi védelmi igazgatási szervek, valamint a Hvt. 66.§-ának (1) bekezdésében meghatározott szerveknek a védekezéssel kapcsolatos polgári védelmi és más védekezési feladatai ellátását és az arra való felkészülést.
(3) A védelmi bizottság veszélyhelyzet vagy szükségállapot esetén segíti a megyei közgyûlés elnökét és a fõpolgármestert a védekezés külön jogszabályban meghatározott államigazgatási feladatainak ellátásában; javaslattevõ, döntéselõkészítõ jogkörben közremûködik a védekezés területi szintû összehangolásában.
(4) A védelmi bizottság az illetékes vízügyi államigazgatási szerv vezetõjének javaslatára dönt az árvízvédelem céljait szolgáló gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettségek tervezésérõl és igénybevételérõl.
(5) A védelmi bizottság a saját szervezeti, mûködési szabályai és tervei alapján, a saját munkaszervezetének bevonásával gondoskodik a védekezés területi szintû összehangolásáról.
(6) Az árvíz- és belvízvédelemmel kapcsolatos ügyekben a védelmi bizottság tagja a területileg illetékes vízügyi igazgató.
(7) Ha a kialakult védelmi helyzet a vízügyi igazgatóság területén több megyét érint, a vízügyi igazgatóság gondoskodik arról, hogy az egyes védelmi bizottságokban intézkedésre jogosult képviselõje legyen.
(8) A védelmi bizottság árvíz- és belvízvédekezéssel kapcsolatos operatív mûködését a vízügyi igazgató javaslatára a megyei közgyûlés elnöke (Budapesten a fõpolgármester) rendeli el és szünteti meg.

Felkészülés a védekezésre

8.§ (1) A védekezésre való felkészülés során a védekezésre kötelezettek feladatai:
a) a védõmûvek, azok mûtárgyai és tartozékai, valamint a védekezési berendezések, gépek, eszközök és felszerelések karbantartása;
b) a védekezési tervek és nyilvántartások elkészítése, kiegészítése;
c) a saját védelmi szervezetek megszervezése és felkészítése;
d) az a)-b)-c) pont alatt felsoroltak rendszeres, évenkénti felülvizsgálata;
e) védekezési gyakorlatok tartása.
(2) A vízügyi igazgatóságok feladata az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenõen:
a) az országos vízrajzi törzshálózatba illeszkedõ észlelõ- és figyelõhálózat kialakítása és mûködtetése;
b) a védekezési tevékenységgel összefüggõ mûszaki- és szervezési egyeztetések biztosítása a védekezésre kötelezettek számára;
c) együttmûködés a szomszédos államok illetékes szerveivel a közös védekezési (együttmûködési) szabályzatok szerint;
d) információs rendszer kialakítása és mûködtetése;
e) különcélú védekezési távközlõ-hálózatok kialakítása és mûködtetése.
(3) A védekezési terveket a védekezésre kötelezettnek minden év december 10-ig felül kell vizsgálnia és a változásokat a terveken át kell vezetnie.

A vízügyi igazgatóság mûszaki- és szervezési adatszolgáltatási kötelezettsége

9.§ (1) A vízügyi igazgatóság szolgáltatja:
a) a védelmi bizottság elnöke útján
1. az erõforrás-igénybevételi tervek elkészítéséhez, védelmi szakaszok szerinti bontásban a szükséges munkaerõ, a szivattyú-gépkezelõk létszámát, továbbá a szállítóeszköz, földmunkagép szükséges mennyiségét;
2. a kitelepítési, kiürítési, mentési, befogadási és visszatelepítési tervek elkészítéséhez a lokalizációs tervek kivonatát, a mûszaki leírást és átnézetes helyszínrajzot, amely tartalmazza az elöntéssel fenyegetett területeket, a kiürítés végrehajtására alkalmas utakat és vasútvonalakat;
b) a helyi önkormányzatok és vízitársulatok saját védekezési terveinek elkészítéséhez a mértékadó, illetõleg jellemzõ vízszintek és vízhozamok, továbbá a befogadó és csatlakozó állami fõmûvek mûszaki alapadatait.
(2) A vízügyi igazgatóság az (1) bekezdés a) pontjában felsorolt adatokban bekövetkezett változásokat - a védelmi bizottság elnöke útján - minden év augusztus 31-ig közölni köteles az érintett polgármesterekkel.
(3) A vízügyi igazgatóság a Vgtv. 16.§-a (3) bekezdésének d) pontja szerinti szakmai irányítási feladatkörében:
a) véleményezi a védekezési terveket;
b) közremûködik a védekezési felkészülés és a védõmûvek felülvizsgálatában;
c) a polgármester részére mûszaki segítséget nyújt a védekezés ellátásához.

Erõforrás szervezési közremûködési kötelezettség

10.§ (1) A 9.§ (1) bekezdésének a)/1. pontjában meghatározott, védekezéshez szükséges erõforrásokat és a figyelõszolgálat mûködtetéséhez szükséges létszámot a vízügyi igazgatóság elsõsorban elõszerzõdések megkötésével biztosítja.
(2) A szerzõdések elõkészítésében és megkötésében a polgármesterek közremûködnek.

Tájékoztatás a védelmi felkészülésrõl

11.§ A miniszter vagy az általa kijelölt személy az állandó tárcamegbízottakat, a vízügyi igazgatóság vezetõje a védelmi bizottságot szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal tájékoztatja a védelmi felkészülés helyzetérõl, valamint a védekezéssel kapcsolatos várható feladatokról.

Ügyelet

12.§ Az Országos Vízügyi Fõigazgatóság (a továbbiakban: OVF) és a vízügyi igazgatóságok állandó (éjjel-nappal) ügyeletet tartanak.

A védekezési készültség elrendelése

13.§ (1) Az I., II. és III. fokozatú védekezési készültséget a védekezésre kötelezett szervezet vezetõje rendeli el, módosítja és szünteti meg.
(2) A rendkívüli védekezési készültség elrendelésére a 4.§ (1) bekezdésben az irányadók.

Tájékoztatás a védekezési készültség elrendelésérõl

14.§ (1) A védekezési készültségi fokozatok elrendelésérõl, módosításáról és megszüntetésérõl
a) a vízügyi igazgatóságok az OVF ügyeletét, a védelmi bizottság elnökét és az ügyelettel rendelkezõ egyéb (így például rendvédelmi) szerveket,
b) a polgármester (fõpolgármester) a területileg illetékes vízügyi igazgatóság ügyeletét, a védelmi bizottság titkárát és a lakosságot,
c) a vízitársulatok a területileg illetékes vízügyi igazgatóság ügyeletét és az érintett települések polgármestereit haladéktalanul tájékoztatják.
(2) Az a) pont szerinti jelentésben foglaltakról a minisztert vagy az általa kijelölt személyt és az állandó tárcamegbízottakat tájékoztatni kell.

A védelemvezetõ feladatai

15.§ (1) A védelemvezetõ (szakasz-védelemvezetõ) köteles a védekezés érdekében szükséges minden intézkedést megtenni, így különösen gondoskodni:
a) a védõmûvek állapotának állandó megfigyelésérõl, káros jelenségek esetén a szükséges beavatkozások megtételérõl, a mûtárgyak jegesedésének megakadályozásáról;
b) a vizek lehetséges legkisebb kártétellel történõ levezetéséhez szükséges mûszaki intézkedés elrendelésérõl, végrehajtásáról és ellenõrzésérõl;
c) a mentesített területre betört vizek elszigetelésérõl, a víznek a mederbe történõ visszavezetésérõl és az ezzel összefüggõ munkák elvégzésérõl;
d) a védekezéshez szükséges munkaerõ mozgósításáról, anyag- és felszerelés utánpótlásáról;
e) a védekezésben résztvevõk foglalkoztatásáról, munkájának irányításáról;
f) a védekezési költségek elszámolásához szükséges adatok, elsõsorban a védekezésnél dolgozók munkájának, a védekezéshez igénybe vett gépek, felszerelések- és anyagok felhasználásának folyamatos nyilvántartásáról;
g) tartós védekezés esetén legalább tíznaponkénti költségbecslés elkészítésérõl és a védekezési költségfedezetének igénylésérõl.
(2) A védekezés irányító- és õrszemélyzetét megkülönböztetõ jellel (karszalag, jelvény, kitûzõ), a jármûveket -ÁRVÍZVÉDELEM- vagy -BELVÍZVÉDELEM- feliratú táblával (felirattal) kell ellátni.
(3) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a vízügyi igazgató gondoskodik:
a) a jég okozta árvízveszély elhárítása érdekében a folyókon a jégtorlaszok kialakulásának megelõzésérõl, a jégrombolási munkák irányításáról, az ezzel kapcsolatos feladatok megszervezésérõl és végrehajtásáról;
b) a folyamatos kapcsolattartásról az érintett települések polgármestereivel, a vízitársulatokkal és a környezetvédelmi felügyelõségekkel;
c) ha elõreláthatóan védekezésre kerül sor - a helyi vízkárelhárítás kivételével -, továbbá a védekezés tartama alatt a rendelkezésére álló adatok alapján hidrometeorológiai tájékoztatók és elõrejelzések kiadásáról.
(4) A vízügyi igazgató a nagyobb kár elhárítása érdekében:
a) a belvizek levezetésének sorrendjét meghatározhatja befogadóba vezetését - ideiglenesen - korlátozhatja vagy szüneteltetheti;
b) indokolt esetben - a védelmi bizottság elnökének egyetértésével - árvízi szükségtározó igénybevételére a miniszternek (kormánybiztosnak) a Törzs útján javaslatot tehet;
c) az árvizeket és a belvizeket a miniszter (kormánybiztos) engedélyével ideiglenes tározó területekre (vésztározókba) vezetheti.
(5) A polgármester, illetõleg az általa kijelölt védelemvezetõ a védekezés mûszaki feladatait a vízügyi igazgatósággal együttmûködve látja el. A védekezés felelõs vezetõi egymást kölcsönösen tájékoztatják.

Az irányítási rendszer

16.§ A védekezés mûszaki feladatainak ellátása során:
a) a vízügyi igazgató a Törzs útján a miniszternek,
b) a helyi önkormányzat szakasz-védelemvezetõje a polgármesternek (Budapesten a fõpolgármesternek), illetõleg az általa kijelölt védelemvezetõnek,
c) a vízitársulat védelemvezetõje a vízügyi igazgatóság szakasz-védelemvezetõjének,
d) rendkívüli fokozatú védekezés esetén a vízügyi igazgató és a polgármester (fõpolgármester), illetõleg az általa kijelölt védelemvezetõ - a Törzs útján - a kormánybiztosnak, különösen nagy veszély esetén - a kormánybiztos útján - a kormánybizottságnak van alárendelve.

Védekezési ügyelet

17.§ (1) A védekezés ideje alatt a védekezõ szervezeteknél a szervezet központjában és a szakaszvédelmi központokban védekezési ügyeletet kell tartani.
(2) Minden ügyeleten naplót kell vezetni. A naplóba be kell jegyezni a védekezés szempontjából minden jelentõs eseményt, valamint a védekezéssel kapcsolatban adott vagy kapott utasítást és jelentést.

Jelentések, tájékoztatások

18.§ (1) Védekezési tevékenységükrõl a készültség ideje alatt naponta kötelesek:
a) vízügyi igazgatóságok - a helyi önkormányzatok és a vízitársulatok védekezési tevékenységérõl is - 9 óráig az OVF mûszaki ügyeletének jelentést tenni,
b) a polgármesterek az illetékes vízügyi igazgatóság, a budapesti fõpolgármesteri hivatal mûszaki ügyelete az OVF mûszaki ügyeletére tájékoztatást adni,
c) a vízitársulatok az illetékes vízügyi igazgatóság mûszaki ügyeletére tájékoztatást adni.
(2) A rendkívüli eseményekrõl haladéktalanul, az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kell jelentést tenni, illetõleg tájékoztatást adni.

Kimenekítés, kiürítés

19.§ Ha az árvízvédelmi védvonal átszakadásának veszélye fenyeget, vagy ha az elöntések emberi életet, létesítményeket és javakat veszélyeztetnek, a vízügyi igazgató köteles a megyei közgyûlés elnökének, a helyi önkormányzat védelemvezetõje a polgármesternek (fõpolgármesternek) a veszélyeztetett területekrõl a kimenekítés, kiürítés elrendelésére javaslatot tenni.

A védekezés megszüntetését követõ intézkedések

20.§ (1) A védelemvezetõ a készültség megszüntetése után haladéktalanul gondoskodik:
a) a védekezéshez használt anyagok, eszközök- és felszerelések összegyûjtésérõl, kijavításáról és raktározásáról, az elhasználtaknak az elõírt mennyiségre való kiegészítésérõl;
b) a védekezésben részt vett dolgozók járandóságainak elszámolásáról;
c) más szervektõl, valamint az állampolgároktól igénybe vett szolgáltatások, anyagok, eszközök- és felszerelések elszámolásáról, illetõleg a meglevõk visszaadásáról;
d) a megrongálódott védõmûvek helyreállításáról.
(2) A készültség megszüntetését követõ 30 napon belül a védelemvezetõ a felülvizsgálatra jogosult szerv részére a védekezésrõl összefoglaló jelentést köteles készíteni és jóváhagyásra elõterjeszteni.
(3) Rendkívüli készültségben történt védekezésrõl a kormánybiztosnak a Kormány részére a készültség megszüntetését követõ 45 napon belül jelentést kell tennie.
(4) A tartós III. fokú készültséggel járó védekezéseket a védekezõ szerv a felülvizsgálatra jogosult bevonásával értékelni köteles.

Záró rendelkezések

21.§ (1) Ez a rendelet 1997. január 1-jén lép hatályba, egyidejûleg a vízügyrõl szóló 1964. évi IV. törvény végrehajtásáról szóló 32/1964. (XII. 13.) Korm. rendelet 75-91.§-a hatályát veszti.
(2) A honvédelemrõl szóló 1993. évi CX. törvény végrehajtásáról szóló 178/1993. (XII. 27.) Korm. rendelet 11.§-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
A honvédelemrõl szóló törvényben meghatározottakon túl a védelmi bizottság tagja a rendõrség, a polgári védelem, a tûzoltóság, valamint az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat fõvárosi, megyei vezetõje, továbbá árvíz- és belvízvédekezés esetén az illetékes vízügyi igazgatóság vezetõje.