A lekérdezés (idõgép) napja: 1997.12.30.

4/1978. (VI.25.) EüM rendelet

az élelmiszerek ártalmas vegyi szennyezõdésének elhárításáról

Az élelmiszerekrõl szóló 1976. évi IV. törvény végrehajtására kiadott 1022/1976. (VII. 11.) MT határozat 5. pontjában foglalt felhatalmazás alapján - a földmûvelésügyi miniszterrel, az 5.§ tekintetében az ipari és kereskedelmi miniszterrel egyetértésben - a következõket rendelem:

Az 1987. évi VII. törvény 2.§-ának megfelelõen módosított szöveg. Lásd még az 1069/1987. (XII.18.) MT határozat 4. p.-ját. - A szociális- és egészségügyi miniszter feladat- és hatáskörérõl a 17/1988. (III.29.) MT rendelet rendelkezik. - Lásd még a 20/1988. (IV.8.) MT rendeletet.
Az 1022/1976. (VII.11.) MT határozatot az 1988. évi IV. törvény 19.§-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

Általános rendelkezések

1.§ (1) A nyers élelmiszerek, élelmiszer nyersanyagok, illetõleg élelmiszerkészítmények (a továbbiakban: élelmiszer) nem tartalmazhatnak egészségre ártalmas mennyiségben vegyi anyagoktól eredõ maradékot, illetõleg szennyezõdést.
(2) E rendelet 1., 2. és 3. számú mellékletei állapítják meg az olyan vegyi anyagoktól eredõ maradékok, illetõleg szennyezõdések még megtûrhetõ mennyiségeinek határértékeit, amelyek a növényi, állati és ásványi eredetû élelmiszerek termesztése, betakarítása, illetõleg termelése, begyûjtése, továbbá elõállítása, raktározása, ipari, valamint közétkeztetési célú feldolgozása, szállítása és forgalomba hozatala (a továbbiakban: termelési és technikai mûveletek) folyamán használatos anyagokból, eszközökbõl, gépekbõl, edényekbõl, tartályokból stb. (a továbbiakban: termelési és technikai eszközök), továbbá a környezetbõl vagy egyéb forrásból juthatnak be, illetõleg maradhatnak vissza az élelmiszerekben.

Az 1.§ (2) bekezdéséhez: A rendelet mellékleteit a volt Egészségügyi Közlöny 1978. évi 17. száma, valamint a Mezõgazdasági és Élelmezésügyi Értesítõ 1978. évi 18. száma közli. - A rendelet 1. és 3. mellékletét módosította a 15/1982. (XII.27.) EüM rendelet, amelynek mellékleteit a volt Egészségügyi Közlöny 1983. évi 2. száma, valamint a Mezõgazdasági és Élelmezésügyi Értesítõ 1983. évi 4. száma közli. - A rendelet 2. mellékletét módosította a 8/1985. (X.21.) EüM rendelet, amelynek mellékleteit a volt Egészségügyi Közlöny 1985. évi 20. száma, valamint a Mezõgazdasági és Élelmezésügyi Értesítõ 1985. évi 22. száma közli.

(3) E rendelet 4. számú melléklete határozza meg az élelmiszerekben természetes tartalomként elõforduló ártalmas vegyi anyagok határértékeit.

Az 1.§ (3) bekezdéséhez: Az Állami Közegészségügyi-Járványügyi Felügyeletrõl a 13/1972. (IV.12.) Korm. rendelet, valamint a 6/1972. (V.16.) EüM rendelet rendelkezik.

(4) Ártalmas vegyi szennyezõdésnek kell tekinteni az élelmiszerekben nem engedélyezett adalékanyagok jelenlétét, valamint azokét, amelyeket a kérdéses élelmiszerben nem engedélyeztek. Az engedélyezett adalékanyagot tartalmazó élelmiszer felhasználásával elõállított élelmiszer csak olyan mennyiségben tartalmazhatja a kérdéses adalékanyagot, amennyi a megengedett mértékû adalékanyagot tartalmazó élelmiszer-komponensbõl származhat.

Fogalmi meghatározások

2.§ (1) Az élelmiszerekben elõforduló ártalmas vegyianyag-maradék, illetõleg vegyianyag-szennyezõdés fajtái e rendelet alkalmazása szempontjából a következõk:
a) természetes eredetû ártalmas anyag: az élelmiszer olyan természetes alkatrésze, amelynek jelenléte az eredeti mennyiségben vagy bármely okból bekövetkezõ feldúsulás következtében az egészségre ártalmas lehet;
b) peszticid-maradék: minden olyan vegyi anyag vagy vegyianyag-keverék maradéka, amely a hasznos növényi kultúrák kártevõi elleni védekezés, továbbá a rovar- és rágcsálóirtás, valamint az elõbbiekkel azonos hatóanyagú állatgyógyászati szerek felhasználása következtében lehet jelen az élelmiszerek felületén és belsejében. E körbe tartoznak az eredeti hatóanyag(ok), valamint szennyezõ és kísérõ anyagainak bomlatlan részén túlmenõen, azok biológiailag aktív bomlási és átalakulási termékei, anyagcsere-termékei (metabolitjai) és reakciótermékei is, amelyek az élelmiszerekben az ember egészségére ártalmasak lehetnek. A peszticid-maradék származhat a célzott alkalmazáson túlmenõen ismeretlen forrásból (szennyezõdés) is;
c) technológiai eredetû szennyezõdés: minden olyan vegyi anyag, amely a termelési és technikai eszközökbõl a rendeltetésszerû érintkezés következtében juthat az élelmiszerekbe. E körbe tartoznak azok a szennyezõdések is, amelyek a termelési és technikai mûveletek során alkalmazott segédanyagokból (oldószerek, katalizátorok stb.) maradhatnak vissza az élelmiszerekben;
d) egyéb szennyezõdés: minden olyan idegen vegyi anyag, amely nem sorolható az a)-c) pontban meghatározott fogalomkörökbe.
(2) A vegyi eredetû maradék, illetõleg szennyezõdés
a) csoport határértéke: egy csoportba vagy típusba sorolható élelmiszerekben (pl. zöldségfélék, tejtermékek) valamely vegyi anyag maradékának, illetõleg szennyezõdésének még megtûrhetõ legnagyobb mennyisége;
b) egyedi határértéke: egy meghatározott élelmiszerben (pl. káposzta, vaj) valamely vegyi anyag maradékának, illetõleg szennyezõdésének az a legkisebb mennyisége, amelyet a korszerû gazdasági lehetõségeknek megfelelõ helyes mezõgazdasági, élelmiszeripari és közétkeztetési gyakorlat alkalmazását figyelembe véve határoznak meg.
(3) Helyes mezõgazdasági, élelmiszeripari és közétkeztetési gyakorlat: a termelési és technikai mûveletek során olyan technológiai vagy olyan termelési és technikai eszközök alkalmazása, használata, amely élelmezés-egészségügyi szempontból elfogadható, és a kívánt cél elérése mellett az élelmiszerekben a lehetõ legkisebb maradékot, illetõleg szennyezõdést eredményezi.

Eljárási szabályok

3.§ (1) Az elõírt határértéket meghaladó mennyiségû vegyianyag-maradékot, illetõleg szennyezõdést tartalmazó élelmiszert forgalomba hozni, illetõleg forgalomban tartani nem szabad.
(2) Ha az élelmiszerre jogszabály vagy annak alapján kiadott más rendelkezés egyedi határértéket ír elõ, azt kell figyelembe venni.
(3) Az (1) bekezdésben megjelölt élelmiszert a többitõl elkülönítve kell tárolni, és a területileg illetékes állami közegészségügyi-járványügyi felügyelõnek - állati eredetû élelmiszerek esetében az illetékes állategészségügyi hatóságnak is - azonnal be kell jelenteni.

A 3.§ (3) bekezdéséhez: Az Állami Közegészségügyi-Járványügyi Felügyeletrõl a 13/1972. (IV.12.) Korm. rendelet, valamint a 6/1972. (V.16.) EüM rendelet rendelkezik.

(4) Bejelentés, valamint ellenõrzõ vizsgálat alapján a meg nem engedett mértékû maradékot, illetõleg szennyezõdést tartalmazó vagy arra gyanús élelmiszert zárolni kell.
(5) A területileg illetékes állami közegészségügyi-járványügyi felügyelõ - szükség esetén az ellenõrzésre és zárolásra feljogosított más hatósági szerv véleményének meghallgatása után - határozatot hoz az esetleges forgalomba hozatal, illetõleg felhasználás feltételeirõl, súlyos vagy tömeges egészségromlás közvetlen veszélye esetén a tétel megsemmisítésérõl. Ha a kérdéses tétel csak takarmányozási célra használható fel, a felhasználásáról az állami közegészségügyi-járványügyi felügyelõ az illetékes megyei állategészségügyi állomás véleményének meghallgatása után határoz.
(6) A Földmûvelésügyi Minisztérium irányítása alá tartozó állategészségügyi és élelmiszerhigiéniai hatósági szervek az általuk kezdeményezett vizsgálatok során a területileg illetékes állami közegészségügyi-járványügyi felügyelõvel egyetértésben járnak el.
4.§ Ha az élelmiszerben jogszabályokban meg nem jelölt vegyianyag-maradék, illetõleg szennyezõdés fordulhat elõ (pl. új növényi, állati vagy ásványi eredetû nyersanyagok felhasználása, új termelési és technikai mûveletek bevezetése), a forgalomba hozatalhoz, illetõleg felhasználáshoz be kell szerezni a szociális- és egészségügyi miniszter engedélyét is.
5.§ Az Állami Közegészségügyi-Járványügyi Felügyelet illetékes szervei, a Földmûvelésügyi Minisztérium irányítása alá tartozó állategészségügyi és élelmiszerhigiéniai, valamint élelmiszerellenõrzõ és vegyvizsgáló intézmények, továbbá az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium Kereskedelmi Minõségellenõrzõ Intézete az élelmiszerek vegyi szennyezettségének ellenõrzõ vizsgálata során e rendelet alapján járnak el.

Záró rendelkezések

6.§ (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba; egyidejûleg hatályukat vesztik az 1/1970. (I. 25.) EüM-MÉM együttes rendelet 1. és 2. számú mellékleteiben az arzén, cink, higany, réz, DDT (DDT+DDE+DDD), dieldrin (aldrin+dieldrin), valamint a HCH-izomerek (lindán kivételével) maradékaira, illetõleg szennyezõdéseire elõírt határérték.
(2) A rendelet mellékleteit és azok módosítását az Egészségügyi Közlöny, valamint a Földmûvelésügyi Értesítõ közli.
(3) Az élelmiszerekben megengedhetõ radioaktív (izotóp) szennyezõdések mennyiségének határértékeit külön jogszabály állapítja meg.

1.számú melléklet a 4/1978. (VI.25.) EüM rendelethez 
Peszticid-maradékok

1. A hazánkban korábban használatos, ma már betiltott peszticidek növényi eredetû élelmiszerekben elõforduló szennyezõdéseinek mennyisége nem haladhatja meg az alábbi határértékeket:
Növényvédõszer (peszticid) megnevezése Határérték mg/kg
aldrin és dieldrin együttesen 0,01
HCH izomerek, a Lindán kivételével (alfa, béta, HCH együttesen) 0,2
DDT és bomlástermékei (DDE, DDD) együttesen 0,1
2. Az állati eredetû élelmiszer peszticid-maradék tartalma nem haladhatja meg az A) táblázatban, importált élelmiszer esetén ezen túlmenõen a B) táblázatban megjelölt határértékeket.
Peszticid-maradékok határértéke állati eredetû termékekben
A) Magyarországon engedélyezett peszticidek maradékainak határértéke
Peszticid Élelmiszercsoport v. élelmiszerfajta, Állatfaj Határérték mg/kg
Bromofosz izomszövet, juh 0,5
tej 0,05
Dalapon izomszövet 0,1
Diazinon izomszövet, szarvasmarha, juh, sertés 0,5
Diklórfosz izomszövet, szarvasmarha, juh, sertés 0,1
tej 0,01
Diquat izomszövet 0,05
húskészítmények 0,05
tej 0,01
tojás (héj nélkül) 0,05
Diuron izom-, máj-, vese- és zsírszövet, szarvasmarha, sertés, baromfi 1,0
Endoszulfán izomszövet, szarvasmarha, sertés, baromfi 0,2
tej és tejtermék 0,5
Fenitrotion izom- és zsírszövet 0,05
tej és tejtermék 0,05 ,
Fention izomszövet, szarvasmarha, baromfi 0,1
tej 0,05
tejtermékek 0,1
Fenoát izomszövet, szarvasmarha 0,05
tej 0,01
tojás (héj nélkül) 0,05
Fenvarelát izomszövet, húskészítmények 0,05
zsírszövet 0,2
tej 0,01
tejtermék 0,2
Foszmet izomszövet, szarvasmarha 0,1
tej 0,01
tejtermékek 0,2
Karbaril izomszövet, szarvasmarha, juh, sertés, baromfi 0,1
tej 0,05
tejtermékek 0,2
tojás (héj nélkül) 0,5
Karbofurán izom-, máj-, vese- és zsírszövet, szarvasmarha, juh, baromfi 0,05
tej 0,05
Klórfenvinfosz izomszövet, szarvasmarha 0,2
tej és tejtermékek 0,2
Lindán (HCH) izom-, máj-, vese- és zsírszövet, húskészítmények, szarvasmarha, juh, sertés 2,0
baromfi, szárnyas és emlõs vadak 0,7
tej és tejtermékek 0,2
tojás (héj nélkül) 0,1
tojástermékek 0,5
Malation izom-, máj-, vese- és zsírszövet, szarvasmarha, juh, sertés, baromfi 1,0
MCPA izom-, máj-, vese- és zsírszövet, szarvasmarha 0,1
tej és tejtermékek 0,1
Metidation izom-, máj-, vese- és zsírszövet, szarvasmarha, juh, sertés, baromfi 0,02
tej és tejtermékek 0,02
tojás (héj nélkül) 0,02
Monokrotofosz izom-, máj-, veseszövet, szarvasmarha, juh, baromfi, 0,02
tej és tejtermékek 0,02
tojás (héj nélkül) 0,02
veseszövet 0,5
tej 0,01
tojás 0,01
Permetrin izomszövet, szarvasmarha, juh, sertés, baromfi 1,0
tej 0,1
tojás (héj nélkül) 0,1
Piperonil- butoxid szárított hal 20,0
Piretrinek izom, máj-, vese- és zsírszövet, szarvasmarha, juh, sertés 0,1
szárított hal 3,0
Pirimikarb izomszövet, szarvasmarha, sertés 0,05
tej 0,05
tojás (héj nélkül) 0,05
Propanil izom- és zsírszövet, szarvasmarha, sertés 0,1
tej és tejtermékek 0,5
tojás (héj nélkül) 0,5
2,4,5-T izom-, máj-, veseszövet, szarvasmarha, juh 0,05
tej 0,05
tojás (héj nélkül) 0,05
Terbutrin izomszövet, hal 0,3
Toxafen (klórozott kámfének) izom-, máj- és zsírszövet, szarvasmarha, juh, sertés 0,4
tej és tejtermékek 0,1
izom- és zsírszövet, baromfi 0,1
Triklórfon izom-, máj-, vese- és zsírszövet, szarvasmarha, juh, sertés 0,05
tej 0,1
B) Magyarországon nem engedélyezett peszticidek maradékainak határértékei
Acefát izom- és zsírszövet, szarvasmarha, sertés, baromfi 0,1
tej 0,1
tojás (héj nélkül) 0,1
Aldrin és Dieldrin együtt izom- és zsírszövet húskészítmények 0,2
hal és halkészítmények 0,02
tej 0,005
tejtermékek 0,01
tojás (héj nélkül) 0,01
Bromofoszetil tej és tejtermékek 0,2
szek.-Butilamin májszövet, szarvasmarha, juh, sertés 0,2
veseszövet 3,0
tej 1,0
Cyhexatin izomszövet 0,2
tej és tejtermékek 0,5 ,
Összes DDT (DDT+DDE+ DDD) izom-, máj-, vese- és zsírszövet, húskészítmények, szarvasmarha, juh, sertés, baromfi 0,5
izomszövet, szárnyas és emlõs vadak 1,5
hal 3,0
tej és tejkészítmények 0,5
tojás (héj nélkül) 0,2
tojástermékek 0,5
Dialifosz és oxigén analógja izomszövet, szarvasmarha, juh 0,2
izom- és zsírszövet, baromfi 0,05
tej 0,1
tojás (héj nélkül) 0,01
Dioxantion izomszövet, szarvasmarha, juh, sertés 0,1
tej és tejtermékek 0,2
Endrin izom- és zsírszövet 0,2
húskészítmények 0,2
tej és tejtermékek 0,02
tojás (héj nélkül) és tojáskészítmények 0,1
Etion izomszövet, szarvasmarha 2,0
máj- és veseszövet, szarvasmarha 1,0
izomszövet, juh, sertés, baromfi 0,2 ,
tej és tejtermékek 0,5
tojás (héj nélkül) 0,2
Fenbutatin-oxid izomszövet, szarvasmarha, juh, sertés 0,02
máj- és veseszövet, szarvas-marha, juh, sertés 0,2
tej 0,02
Fenklórfosz izom-, máj- és zsírszövet, szarvasmarha, juh, sertés 10,0
izom- és zsírszövet, baromfi 0,01
tej és tejtermékek 2,0
tojás (héj nélkül) 0,05
Fenszulfotion izomszövet, szarvasmarha 0,2 ,
máj- és veseszövet, szarvasmarha 0,02
HCH-izomerek a Lindán kivételével (alfa-HCH+ béta-HCH) izom-, máj-, vese- és zsírszövet, húskészítmények, szarvasmarha, juh, sertés, baromfi, szárnyas és emlõs vadak 0,3
hal 0,5
tej és tejtermékek 0,1
tojás (héj nélkül) 0,1
Heptaklór és Heptaklór-epoxid együtt izom-, máj-, vese- és zsírszövet, húskészítmények, szarvasmarha, juh, sertés, baromfi 0,2
tej és tejtermékek 0,15
tojás (héj nélkül) 0,05
Hexaklór-benzol (HCB) izom-, máj-, vese- és zsírszövet, húskészítmények, szarvasmarha, juh, sertés, baromfi, hal, szárnyas és emlõs vadak 0,5
tej és tejtermékek 0,5
tojás (héj nélkül) és tojástermékek 0,3
Karbofenotion izomszövet, húskészítmények, szarvasmarha, juh 1,0
tej és tejtermékek 0,1
Klórbenzilát izom- és zsírszövet, szarvasmarha, juh, húskészítmények 0,5
tej 0,05 ,
Klórbromuron izom- és zsírszövet, húskészítmények 0,1
Klordán izom- és zsírszövet, húskészítmények 0,5
tej és tejtermékek 0,05
tojás (héj nélkül) 0,02
Klórdimaform izom- és zsírszövet, húskészítmények szarvasmarha 0,5
tej 0,05
tejtermékek 0,5
Klórmequát tej és tejtermékek 0,1 ,
Klórpirifosz izomszövet, szarvasmarha 0,2
juh 0,2
baromfi 0,1
tej és tejtermékek 0,01 ,
Krufomát izom- és zsírszövet, húskészítmények, szarvasmarha, juh, sertés 1,0
tej és tejtermékek 0,05
Kumafosz izom- és zsírszövet, húskészítmények, szarvasmarha és baromfi 1,0
izom- és zsírszövet, húskészítmények, juh és sertés 0,5
tej és tejtermékek 0,5
tojás (héj nélkül) 0,05
Poliklórozott bifenilek (PCB) izom-, máj- és zsírszövet, húskészítmények, szarvasmarha, juh, sertés, baromfi 1,0
tej és tejtermékek 1,0
tojás (héj nélkül), tojástermékek 1,0
izom- és zsírszövet, szárnyas, emlõs vad 2,0
halkészítményekben (halmáj és halmájkészítmények kivételével) 2,0
halmájban és halmájkészítményekben 5,0
Propargit izom- és zsírszövet 0,1
tej 0,1
tejtermékek 2,0
tojás (héj nélkül), tojástermékek 0,1

3. Gázzal kezelt élelmiszer rendeltetésszerû felhasználásra csak akkor hozható forgalomba, ha abban a gázosítószer maradéka nem haladja meg az alábbi határértékeket:
Élelmiszercsoport Cián- Foszfor- Metil- Szén- Etilén-oxid és
illetve élelmiszerfajta hidrogén hidrogén bromid diszulfid átalakulás
termékei együtt
mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg
Friss gyümölcsök 1,1 - - - -
Szárított gyümölcs
és zöldségfélék 10,0 0,01 30,0 - -
Gabonafélék 6,0 0,10 50,0 0,0 -
Gabonaõrlemények
(liszt, dara stb.) 3,0 0,01 50,0 - -
Rizs 3,0 - 50,0 0,0 -
Hüvelyesek
(bab, borsó, lencse) 3,0 0,05 50,0 0,0 -
Fûszerek 6,0 0,01 400,0* - 0,1**
Kakaóbab
nyerskávé, szójabab 3,0 0,01 50,0 - -
Dió, mogyoró,
gesztenye, földimogyoró 3,0 0,01 100,0 - -
Tartósított hús- és
halkészítmények 1,0 - 1,0 - -
Tejpor 1,0 - - - -
Tojáspor 1,0 - - - -
*Összes szervetlen bromid, bromid-ionban kifejezve.
**jód-etanol formájában történõ meghatározással, etilénoxidban kifejezve.

A 3. pont táblázata a 24/1995. (VII.14.) NM rendelet 1.§-ával megállapított szöveg.

2. számú melléklet a 4/1978. (VI.25.) EüM rendelethez 
Technológiai eredetû szennyezõdéssel

1. Az élelmiszerekbe a termelési és technikai mûveletek során szennyezõdésként bejutó vegyi anyagok nem befolyásolhatják károsan az élelmiszerek érzékszervi tulajdonságait, biológiai értékét, eltarthatóságát és egészségre ártalmas mennyiségben az élelmiszerekben nem fordulhatnak elõ. A technológiai eredetû szennyezõdések bejutási lehetõségét az élelmiszerekbe a helyes mezõgazdasági, élelmiszeripari és közétkeztetési gyakorlat betartásával a minimálisra kell csökkenteni, figyelembe véve a 6/1972. (V.27.) MÉM-EüM együttes rendelettel kiadott "Élelmiszerek Ipari Feldolgozásának Higiéniai Szabályzatá"-ban, illetõleg a vendéglátóipari készítmények tekintetében az élelmezésegészségügyi jogszabályokban foglalt elõírásokat.
2. A növényi és állati eredetû élelmiszerek természetes eredetû, valamint a termelési és technikai mûveletek során bejutó, élelmezésegészségügyi szempontból fontos fémszennyezõdéseinek határértékeit az alábbi táblázatok tartalmazzák.
Élelmiszerek maximálisan megengedhetõ fémtartalma
Élelmiszerkészítmények maximálisan megengedhetõ óntartalma
ALUMINIUM DOBOZBA CSOMAGOLT TARTÓSÍTOTT ÉLELMISZEREK ALUMINIUM TARTALMA A 200 mg/kg-ot NEM HALADHATJA MEG.

A 2.számú melléklet 2. és 3. pontja a 8/1985. (X.21.) EüM rendelettel megállapított szöveg.

3. A kerámia és tûzzománcozott ételedényekbõl kioldható toxikus fémek mérgezési veszélyének elhárítása, illetve a mérgezések megelõzése érdekében az alábbi rendszabályokat, illetve határértékeket kell betartani:
Kerámia és tûzzománcozott edényekbõl kioldható toxikus fémek határértéke
A) Azok a kerámia (kõanyag, finomkerámia, majolika, porcelán) edények, amelyek alakjuknál és méretüknél fogva élelmiszerek tálalására, illetve tárolására alkalmasak, külön megjelölés nélkül csak akkor hozhatók forgalomba, ha a szabvány eljárással vizsgálva a belõlük kioldható toxikus fémek mennyisége nem haladja meg a következõ értékeket:
B) Rendeltetésszerûen élelmiszerek sütésére és fõzésére szolgáló kerámia edények csak akkor hozhatók forgalomba, ha a szabvány eljárással vizsgálva, a belõlük kioldható toxikus fémek mennyisége nem haladja meg a következõ értékeket:
C) kizárólag csak dísztárgyankénti felhasználásra gyártott kerámia edények közül azokat, amelyek alakjuknál és méretüknél fogva élelmiszerek tárolására, tálalására, sütésére vagy fõzésére is felhasználhatók, el nem távolítható módon és jól olvashatóan "DÍSZTÁRGY ÉTKEZÉSHEZ ALKALMATLAN" felirattal kell ellátni, amely egyértelmûen felhívja a figyelmet arra, hogy a szóbanforgó tárgyat ezekre a célokra nem szabad felhasználni. Az így jelölt edényekbõl kioldható toxikus fémek mennyiségére élelmezés-egészségügyi határérték elõírása értelemszerûen felesleges.
D) Tûzzománc bevonattal ellátott fõzõedények és élelmiszerekkel rendeltetésszerûen érintkezésbe kerülõ egyéb tûzzománcozott edények csak akkor hozhatók forgalomba, ha a szabvány eljárással vizsgálva a belõlük kioldható toxikus elemek mennyisége nem haladja meg a következõ értékeket:
arzén:, 0,05 mg/dm2, bizmut, 0,05 mg/dm2
kadmium, 0,01 mg/dm2, réz, 0,05 mg/dm2
antimon, 0,01 mg/dm2, ólom, 0,01 mg/dm2
cink, 0,05 mg/dm2, szelén, 0,05 mg/dm2
4. A termelési és technikai mûveletek során ólomból, kadmiumból, cinkbõl (horgany), sárgarézbõl vagy nikkelbõl készült, az élelmiszerekkel rendeltetésszerûen érintkezõ fémfelüleletek, illetõleg bevonatok nem használhatók.
5. A mûanyagokból (edények, bevonatok, csomagolóanyagok stb.) az élelmiszerekbe kioldódó vegyi anyagok (monomerek, adalékanyagok stb.) megengedhetõ mennyiségének határértékeit e melléklet késõbbi idõpontban kiadandó kiegészítése fogja tartalmazni.

3. számú melléklet a 4/1978. (VI.25.) EüM rendelethez 
Egyéb szennyezõdések

1.) A különféle penészgombák (pl. Aspergillus lavus) által termelt toxinok (pl. aflatoxin B1) mennyisége az élelmiszerekben nem haladhatja meg a kimutathatóság határát (pl. aflatoxin B1 esetében a 0,005 mg=kg-ot).

Mikotoxin határértékek élelmiszerekben
Megnevezés Élelmiszer Határérték ug/kg
Aflatoxin B1 növényi élelmiszerek 5
Összes aflatoxin
(B1 + B2 + G1 + G2) növényi élelmiszerek 10
Aflatoxin M1 tej 0,05
Ochratoxin A nyerskávé 15
pörkölt kávé 10
növényi élelmiszerek 10
Deocininvalenol étkezési gabona 2000
(DON) étkezési korpa 1200
lisztek, õrlemények, müzli 1000
Zearalenon (F-2) lisztek, õrlemények, müzli 100
T- toxin lisztek, õrlemények, müzli 300
HT-2 toxin lisztek, õrlemények, müzli 300
Deacetoxiscirpenol
(DAS) lisztek, õrlemények, müzli 300
Nivalenol lisztek, õrlemények, müzli 300
Patulin gyümölcs, zöldség készítmények 50

Az 1. pont táblázata a 24/1995. (VII.14.) NM rendelet 1.§-ával megállapított szöveg.

2. A haszonállatoknak betegségek megelõzésére és a hozam növelése érdekében adagolható hatóanyagok maradékainak határértékei állati eredetû termékekben
Azon hatóanyagot tartalmazó készítmények, melyek állati eredetû termékekben megjelenõ maradékaira nulla tolarenciát állapítottak meg - toxikológiai okokból a határérték 0,00 mg/kg - csak állatorvosi vényre szolgáltathatók ki, felhasználói pedig az állatok kezelésbe vételének és az adagolás beszüntetésének idõpontjáról írásos feljegyzést kell vezessenek.
Tejelõ állatoknak biológiailag aktív, testidegen anyag csak gyógykezelés céljából adagolható. Az elõírt várakozási idõn belül a tej emberi fogyasztásra nem bocsátható, elegytejben való felhígítás útján sem. A tej közfogyasztásra csak akkor bocsátható, ha szulfonamid tartalma a 0,05 mg/l, penicillin tartalma a 0,003 IU/ml mennyiséget nem haladja meg.
3. A mosogató, tisztító, tisztító-fertõtlenítõ, valamint fertõtlenítõ szerek a termelési és technikai eszközöknek az élelmiszerekkel rendeltetésszerûen érintkezõ felületén, valamint az élelmiszerekben kimutatható maradékot nem képezhetnek.

4. számú melléklet a 4/1978. (VI.25.) EüM rendelethez 
Természetes eredetû ártalmas anyagok határértékei élelmiszerekben

A nagyobb mennyiségben ártalmas, természetes eredetû vegyi anyagok egyes élelmiszerekben még megengedhetõ mennyiségeinek határértékei:
A nagyobb mennyiségben ártalmas, természetes eredetû vegyi anyagok egyes élelmiszerekben még megengedhetõ mennyiségeinek határértékei:
Szennyezõdés megnevezése Az élelmiszer fajtája Határérték
szolanin nyers, hámozatlan burgonya 180 mg/kg
csonthéjas magvakkal készült édesipari termékek (pl. marcipán) 5,0 mg/kg
ciánhidrogén természetes gyümölcspálinkák, különféle pálinka készítmények és egyéb tömény szeszesitalok 40 mg/l
(valódi kisüsti és különleges minõség) 20 mg/l
(kereskedelmi minõség) borok, gyümölcsborok és különleges borkészítmények 1,0 mg/l
metilalkohol természetes gyümölcspálinkák, különféle pálinka készítmények és egyéb tömény szeszesitalok 2 térf.%
(valódi kisüsti és különleges minõség) 0,2 térf.%
(kereskedelmi minõség) a készítmény abszolút etanol tartalmára számítva
nitrát (NO3) csecsemõk és kisgyermekek számára készülõ fõzelékkonzervek (paraj stb.) 400 mg/kg
nitrit (NO2) csecsemõk és kisgyermekek számára készülõ fõzelékkonzervek (paraj stb.) 10 mg/kg
hisztamin friss hal, fagyasztott hal, füstölt hal, teljes halkonzerv
hal félkonzerv 200 mg/kg
ringli prezerv 500 mg/kg
morfin mákmag 20 mg/kg

A 4. számú melléklet táblázatát a 21/1993. (XI.23.) NM rendelet 2.§-a módosította.

5. számú melléklet a 4/1978. (VI.25.) EüM rendelethez 
A sütéshez használható zsiradékok mennyisége

A sütéshez használható növényi és állati zsiradékok, ipari módszerekkel módosított zsiradékok poláros komponens tartalma nem haladhatja meg az összes zsiradék 30%-át. Ha a poláros komponens mennyisége eléri ezt az értéket, a zsiradékot további sütésre vagy egyéb ételkészítésre felhasználni nem szabad.

Az 5. számú melléklet a 4/1995. (II.8.) NM rendelet 1.§-ával megállapított szöveg.